Az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johansson nemrég levélben kérdezte a magyar kormányt a Nemzeti Kártyához kapcsolódó új magyar szabályozás ügyében, szerinte az ugyanis megkerülheti az orosz és belarusz állampolgárokra kirótt EU-s szankciókat. Augusztus 19-ig várt részletes választ, de nem kapott.
Ylva Johansson uniós belügyi biztos augusztus 1-jén kérdéseket küldött a magyar belügyminiszternek, amelyekre augusztus 19-ig várt választ. A kérdések arra vonatkoznak, hogy a Nemzeti Kártya nevű magyar vendégmunkásprogram júliusi kibővítése az orosz és a belarusz állampolgárokra miért ne nyitná szélesre az ajtót az orosz és belarusz rosszindulatú szereplők, kémek és más, biztonsági kockázatot hordozó emberek előtt.
Röviden: az új magyar szabályozás szerint korlátlan számban és minimális vagy annál is gyengébb átvilágítás után jöhetnek be többek között oroszok a schengeni övezetbe Magyarországon keresztül a Nemzeti Kártya révén. Az új magyar szabályozás célja nem világos, és a kormány sem volt hajlandó érdemi indoklást adni az indítékáról. Itt olvashat bővebben az ügyről.
Johansson szerint az új magyar szabályozás de facto megkerülheti az orosz és belarusz állampolgárokra kirótt uniós munkavállalási és letelepedési szankciókat. Arról is írt, hogy így a schengeni országok biztonságát veszélyeztetheti egy ország egyedi döntése, miközben a schengeni zóna a közös bizalomra épül.
A magyar kormány viszont
nem válaszolt augusztus 19-ig
– közölte az Európai Bizottság szóvivője az Euractiv kérdésére hétfő délután. A Szabad Európa még július végén kereste meg a magyar Belügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget több kérdéssel a témában, de nekünk sem válaszoltak semmit.
Szijjártó Péter augusztus 1-jén a Facebookon „balti propaganda-hadjáratnak” minősítette Magyarország ellen azt, hogy az új szabályozás veszélyeztetné a schengeni övezet biztonságát. Érvelése szerint Magyarországnak joga van engedélyt kiadni, a magyar állam ellenőrizni fogja az érkező orosz és belarusz állampolgárokat.
Augusztus 18-án hasonlót írt, ezúttal „a háborúpártiságtól elvakult észak-európai és balti kollégáik” hazugsághadjárataként ismételve meg az állítást.
Az új magyar szabályozást korábban az Európai Néppárt (EPP) is komoly fenyegetésként érzékelte. Manfred Weber, az EPP elnöke július 30-án küldött levelet Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. Ebben arra kérte, hogy minél hamarabb tegyenek lépéseket a schengeni övezet védelme érdekében, amelyet szerinte veszélyeztet a magyarországi lépés.
Augusztus elején csaknem hetven EP-képviselő írta alá Danuše Nerudová cseh és Petras Auštrevičius litván EP-képviselő levelét, amelyben felkérik az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az oroszok és belaruszok beutazását is könnyítő magyar kormányzati intézkedés ellen, akár Magyarország schengeni tagságának felfüggesztésével.
„Ha a magyar kormány nem hajlandó változtatni a politikáján, a bizottságnak és az EU összes képviselőjének meg kell kérdőjeleznie, hogy Magyarország tagja lehet-e a schengeni térségnek, és új intézkedéseket kell bevezetnie az európai polgárok védelmére, szükség esetén vissza kell állítani az ellenőrzést a magyar határokon” – írták a képviselők augusztus 3-án.
Az EU korábban vízumtilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el Oroszország és Belarusz jóval több mint kétezer állampolgárára az ukrajnai háború miatt, befagyasztotta a vízumkönnyítési megállapodásokat, és repülési tilalommal, valamint az egyéb közlekedési módokra vonatkozó korlátozásokkal nehezítette az utazást a két országból az unió határok nélküli schengeni övezetébe. Ráadásul több száz orosz diplomatát utasítottak ki az EU tagállamaiból, sokat közülük kémkedés vádjával. Magyarország itt is kivétel volt, egy orosz diplomatát sem utasított ki, sőt egy ideig furcsán változott a budapesti orosz nagykövetség létszáma.
Nagyon valószínű azonban, hogy a magyar kormány újra jogi kiskaput talált, és a jelenlegi uniós szabályozás mellett nem lehet felelősségre vonni a lépésért. „Attól tartok, a jogi érvek az ő oldalukon állnak” – mondta nemrég a Szabad Európának egy, a helyzetet jól ismerő diplomata.
A schengeni zónából csak egyhangú döntéssel lehet kizárni egy országot, ami szinte lehetetlen, és példátlan is lenne. Különösen nagy gazdasági visszaesést hozna az érintett országnak, de a szomszédos schengeni országoknak sem lenne jó.
