Az ikrekkel végzett vizsgálatokból derülhet ki, mely betegség örökölhető inkább és melyik vezethető vissza az életmódra, például a dohányzásra, vagy az étkezési szokásokra. Mintegy 160 ezer iker kap levelet a Semmelweis Egyetemtől, hogy részt vegyen a kutatásokban.
„Nagy feltűnést keltünk a dupla babakocsival. Az emberek megnézik őket és sokan odajönnek az utcán gratulálni” – mondta a Szabad Európának Varga Viktória, aki másfél évvel ezelőtt egy ikerpárnak adott életet. Azonkívül, hogy igen feltűnő jelenségnek számít két teljesen ugyanolyan, vagy egymásra nagyon hasonlító ember látványa, a tudomány szemszögéből gyakorlati haszna is van az ikerlétnek.
Óriási segítséget jelentenek a társadalomnak az ikrek, hiszen segítségükkel nagyon sok, a tudomány számára értékes orvosi vizsgálatot lehet elvégezni. Az ikrekkel végzett vizsgálatok során derülhet ki, hogy egy-egy betegség kialakulásában mekkora szerepe van a genetikának és mekkora a környezeti tényezőknek.
„A klasszikus ikervizsgálatok fókuszában az áll, hogy mi az a betegség, amely inkább örökölhető és melyik vezethető vissza az életmódra, például a dohányzásra, vagy az étkezési szokásokra” – mondta a Szabad Európának Dr. Tárnoki Dávid, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinika egyetemi docense.
Tárnoki Dávid szerint az egypetéjű ikrek genetikai állománya közel száz százalékban azonos, míg a kétpetéjű ikrek esetében ez átlagosan ötven százalék. (Egypetéjű ikrek: a megtermékenyített petesejt kettéválik. Kétpetéjű ikrek: ha két különböző petesejtet két külön hímivarsejt termékenyíti meg).
Kellenek az ikrek a kutatóknak
Az úgynevezett klasszikus ikervizsgálati módszer segítségével egy- és kétpetéjű ikerpárokat invitálnak különböző vizsgálatokra, az ő eredményeiket hasonlítják össze egymással.
Amennyiben az egypetéjűek eredményei hasonlóbbak a kétpetéjűekhez képest, akkor a vizsgált tulajdonság hátterében örökletes tényezők állnak. Ha a kétpetéjűek eredményei hasonlóbbak, akkor külső tényezők, például az életmód tehető felelőssé a betegség kialakulásáért.
„Amennyiben egy betegség hátterében a genetikai hatások játszanak meghatározó szerepet, s ezt később genetikai vizsgálatok is alátámasztják, úgy az ilyen jellegű betegségben szenvedő szülők figyelmét érdemes lehet felhívni gyermekeik korai szűrésére, mivel az örökletesség miatt átadhatják utódaiknak az erre való hajlamot” – ezt már Dr. Tárnoki Ádám, Dávid szintén orvos ikertestvére mondta.
A kutató szerint amennyiben viszont egy betegség hátterében a környezeti tényezők játsszák a döntő szerepet, annak kialakulását egészséges életmóddal esetlegesen meg lehet előzni, vagy azt késleltetni lehet.
Az ikervizsgálatok legújabb modelljei a krónikus betegségek okait vizsgálják speciális módon. „Arra kíváncsiak a kutatók, miért van az, hogy az egypetéjű ikerpár egyik felében kialakul egy adott krónikus betegség, miközben a testvérében nem. Pedig az egypetéjű ikrek génállománya közel azonos, sőt többségük egyszerre és ugyanolyan körülmények között nő fel. Ezek a vizsgálatok éppen ezért különlegesek, mert a kontrollcsoport, maga az egészséges ikertestvér” – mondta Tárnoki Dávid.
Ezek a vizsgálatok akkor lesznek hatékonyak, ha minél több ilyen, krónikus betegségekben különböző ikerpáron elvégzik azokat, ezért Tárnokiék és kollégáik elhatározták, hogy az összes magyarországi ikerpárt megkeresik és létrehozzák a Közép-Kelet Európában egyedülinek számító populációalapú ikerregisztert. A Magyar Ikerregiszter már régóta létezik, de nem tekinthető reprezentatívnak, azaz populációalapúnak (lásd keretes írásunk).
Ikerkutatás Magyarországon
Czeizel Endre kezdeményezésére Magyarországon 1970. január 1-től vezették be az ikerszületések Budapesti Nyilvántartását, amelynek során a fővárosi szülészeti intézmények rendeletileg előírt kötelessége volt az iker- és többes születések bejelentése a Heim Pál Gyermekkórház illetékes részlegének. A nyolcvanas évek elején egy német együttműködésben végzett vizsgálathoz 18 év feletti ikreket keresve jött létre a közel 500 ikerpár adatait tartalmazó önkéntes felnőtt ikerregiszter. Ennek segítségével a világon először sikerült kimutatni, hogy a felnőttkori laktóz intolerancia (tejcukor emésztési zavar) kizárólag genetikailag meghatározott jelenség.
A Magyar Ikerregiszter megalkotása 2007-ben indult, amikor Tárnoki Ádám és Tárnoki Dávid felkeresték az ugyancsak egypetéjű iker Métneki Júliát, akivel közös ikervizsgálatot indítottak a frontérzékenység örökletességét illetően. Néhány hónappal később Littvay Levente, majd Melicher Dóra is csatlakozott a csapathoz. Újraindult az ikerpárok felkeresése, önkéntes alapú bevonása, amelynek során 800 ikerpár jelentkezett.
A Magyar Ikerregiszter 2013-ban bekerült az ikerregiszterek nemzetközi hálózatába (INTR) is, amelynek révén a világ hasonló ikerregisztereivel jöhetnek létre együttműködések segítve egymás működését, az adatok harmonizálását, a partnerkeresést és a nagy nemzetközi pályázatok közös megírását. 2014 végén kezdték el a populáció alapú regiszter létrehozását, vagyis azt, hogy az ország összes ikerpárja meghívást kapjon.
A Semmelweis Egyetemen zajló erőfeszítések 2021. február 15-én értek be, amikor is a Budapest Főváros Kormányhivatala elkezdte a meghívólevelek kiküldését. Az így létrejövő populáció alapú, több tízezer ikerrel rendelkező Magyar Ikerregiszter nemcsak Közép-Kelet Európa, hanem a világ egyik legnagyobb ikerregisztere lesz.
Azt sem tudni, hány iker van Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján mintegy 130 ezer iker él Magyarországon. Ezt csak megbecsülni lehet, mert az állam nem jegyzi fel külön az ikerszüléseket.
Tárnoki Ádám és Dávid Budapest Főváros Kormányhivatalán keresztül kereste fel a magyarországi ikreket. Ezen a leválogatáson több mit 160 ezres számot kaptak a kutatók. Nehézséget okoz, hogy nincsenek feljegyezve az ikrek, és ahhoz, hogy a populáció alapú ikerregiszter megvalósuljon, trükkhöz kellett folyamodni.
„Az egy napon, ugyanabban a városban született, hasonló vezetéknevű embereket kerestünk meg, akiknek az édesanyjukat is ugyanúgy hívják. Persze vannak tévedések is, a gyakori vezetéknevűek közül néhányan már jeleztek, hogy nekik nincs is ikertestvérük. Ez sajnos benne van a pakliban” – mondta Tárnoki Ádám.
Akkor lesz sikeres a kezdeményezés, ha az ikerpárok legalább 30 százaléka visszajelez és regisztrál a Semmelweis Egyetem honlapján. Tárnokiék szerint a nők és az egypetéjű ikrek a legaktívabbak a regisztrációban, míg a kétpetéjű és különböző nemű ikerpárok már nem annyira aktívak, mert kevésbé tartják magukat ikreknek, pedig rájuk is nagy szükségük van.
Miért jó az ikreknek a vizsgálat?
A legtöbb vizsgálat projektalapú. Az elmúlt bő egy évtizedben voltak szemészeti, bőrgyógyászati, légzőrendszeri, szív- és érrendszeri, társadalmi nézetekkel, dohányzással kapcsolatos, illetve alvás és agyi ikervizsgálatok is. Tárnokiék szerint érdemes részt venni az ikreket érintő vizsgálaton, hiszen ezek érdekesek és különlegesek lehetnek. Agyi MR-t például nem szoktak egészséges embereken elvégezni, sok embert érdekel viszont, hogyan néz ki az agya.
Nem minden vizsgálat ilyen érdekes. „A legutóbbi alkalommal bélbaktérium flórát vizsgáltunk és székletmintát kértünk az ikrektől. Meglepő módon nagyon magas volt a részvételi hajlandóság és ez is hozzájárult a vizsgálat sikeréhez, hogy milyen különbségek vannak az ikrek bélbaktérium flórái között, és az milyen betegséget idézhet elő” – mondta Tárnoki Ádám.
De van ezeknél prózaibb ok is, hogy miért vegyenek részt a vizsgálatokon. Olyan vizsgálatokat végeznek el rajtuk, amit máshol vagy panaszmentesség folytán nem, és sok esetben ekkor derül ki egy egészségesnek hitt személyről, hogy beteg. Az idejében észlelt betegség nagy eséllyel gyógyítható.
„A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán zajlott egy szív CT-vizsgálat 2013-ban. Ennek során 105 tünetmentes ikerpárt hívtunk be koszorúér-CT vizsgálatra. Három ikerpár életét sikerült megmenteni, mert olyan koszorúér-szűkületük volt, amely hamarosan infarktust okozott volna. Az is előfordult már, hogy fiatal ikerpárnál találtunk daganatot, például pajzsmirigytumort” – mondta Tárnoki Dávid.
Hungarikum, hogy ikrek vizsgálnak ikreket
A Világikerkutatói Szövetség konferenciáján vetette fel egy professzor, hogy milyen érdekes: ikrekkel foglalkozik itt mindenki, de csak a Tárnoki doktorok voltak az egyedüli ikerpár az eseményen a társaság alapítóin kívül.
A kutatók szerint nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is rendhagyó, hogy egy egypetéjű ikerpár kutatja az ikreket. „A csapatunk tagja Métneki Júlia és Melicher Dóra, akik szintén ikrek, csak a testvéreik mással foglalkoznak” – mondta Tárnoki Ádám.
Egyre több az iker
A nyolcvanasak évek óta egyre több iker születik. Ez több okra vezethető vissza. Folyamatosan nő a lombikprogramban születettek száma. Gyakori eset, hogy egynél több megtermékenyített petesejtet ültetnek be az anya méhébe, hogy ezzel növeljék a sikeres megtapadás esélyét. Előfordul, hogy mindkét zigóta megtapad, és ikerterhesség következik be.
Emellett kitolódott a gyermeket vállaló nők életkora, ami szintén emeli az ikerterhesség esélyét. (A legtöbb iker 37 és 38 éves nőtől születik). És azt sem szabad elfelejteni, hogy 17-szer nagyobb eséllyel lesznek a kétpetéjű ikreknek ikrei.
További érdekesség, hogy a tejfogyasztás növeli, míg a vegetáriánus étrend csökkenti az ikerterhesség esélyét. Az egypetéjű ikrek száma viszont hosszú évtizedek óta stagnál. Hiába jelentenek óriási segítséget az ikrek a tudománynak, a szakértők egy fontos válasszal még mindig adósak nekik.
Tárnoki Ádám szerint a mai napig nem tudni, hogy mitől lesznek az egypetéjű ikerpárok, vagyis miért osztódik ketté a már megtermékenyült petesejt a méhben: miért születik külsőre majdnem két egyforma ember, akiknek a személyisége mégis olykor különböző lehet.
