Párkapcsolati erőszak: Magyarország listavezető az Európai Unióban. A kínai beruházások még nem billentették helyre a gazdaságot, nem tudni, mitől lesz három százalék feletti növekedés. Oroszbarát jelölt nyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Párkapcsolati erőszak: Magyarország listavezető az Európai Unióban
Tizenkét év alatt több mint a duplájára emelkedett a párkapcsolati erőszakot elszenvedő nők száma Magyarországon, amivel listavezetővé váltunk az Európai Unió tagállamai között. Ma már minden második nőnek át kell ezt élnie otthon, a négy fal között, legtöbbjüknek ráadásul nem egyszer, hanem újra és újra. Hiába emelkedik azonban a bűncselekmények száma, egyre kevesebb ügy jut el vádemelésig, nem csoda hát, hogy az áldozatok közül ma már vészesen kevesen mernek segítséget kérni a hatóságoktól.
A kínai beruházások még nem billentették helyre a gazdaságot, nem tudni, mitől lesz három százalék feletti növekedés
A beruházási adatok két éve tartó folyamatos esése azt vetíti előre, hogy igen nehéz lesz jövőre elérni a kormány által remélt 3,4 százalékos növekedést. A cégek kapacitáskihasználatlansággal küszködnek, így nem nagyon fognak beruházni. Azok a vállalatok, amelyek fejlesztenének, az EU-s pénzekre várnak.
Oroszbarát jelölt nyerte a romániai elnökválasztás első fordulóját
Sokakat sokként ért a független, oroszbarát Călin Georgescu győzelme a román elnökválasztás előző hétvégi, első fordulójában. A második helyért folytatott harc rendkívül szoros volt a jelenlegi baloldali kormányfő, Marcel Ciolacu és Elena Lasconi jobbközép jelölt között, végül utóbbi jut tovább a második fordulóba.
Külön cikkben foglalkoztunk azzal, hogy ki is Călin Georgescu, és hogyan zavarta össze az elemzőket.
Egy másik írásunkban azt mutattuk be, miként segítette a TikTok a szélsőjobboldali elnökjelölt felemelkedését Romániában.
A Tisza Pártnak mondhat köszönetet Várhelyi Olivér
A magyar képviselők közül egyedül a Tisza Párt delegációja szavazta meg Ursula von der Leyen második elnöki ciklusát és az új Európai Bizottság felállását, vagyis furcsa módon a Fidesz által delegált Várhelyi Olivért Magyar Péterék megszavazták, míg Deutsch Tamásék nem.
„A hatalmi ágak közötti együttműködés törvények, nem különmegállapodások által szabályozott” – kormány–bírók 1:0
Szerdán megszavazta az Országos Bírói Tanács (OBT), pénteken már alá is írták a bírói szervezetek vezetői és az igazságügy-miniszter azt a megállapodást, amely a bérrendezés – nem a bíróságok által kért – mértékét és módját, illetve a majdani igazságügyi jogalkotás irányait tartalmazza. Az igenek szűk többsége az OBT-ben és a bírók jó részének felháborodása mutatja, hogy a tanács nagy kockázatot vállalt azzal, hogy politikai alkuba bocsátkozott a kormánnyal.
Dél-Korea lehet a katalizátora a paksi beruházásdrágulás kényszerű beismerésének
Az aktuális pillanatfelvétel alapján az orosz atomenergia nélküli jövőt választó Csehországba és Lengyelországba jolly jokerként érkező szöuli ajánlat kiütötte a versenyből a franciákat és részben az amerikaiakat is. Akár az is bebizonyosodhat, hogy Kelet-Ázsia gazdasági tigrisének mindez csak a belépő volt a taroláshoz az EU-ban, az viszont biztos, hogy a dél-koreaiak paksi érdeklődését anno gyorsan lepöckölő magyar kormány most épp látványos sikereik miatt került kutyaszorítóba.
Olyan külföldi jön, aki azt se tudja, hol van – a jó munkás vendégek és munka nélküli magyarok
Mit adtak nekünk az ázsiaiak? Legutóbb akkumulátor- és katódgyárakat, a kormány meg milliárdokat fizetett nekik azért, hogy idejöjjenek és magyarokat foglalkoztassanak. Mindezek ellenére nincs elég magyar melós, ezért tömegével jönnek az ázsiai vendégmunkások. De akkor mi ebben az üzlet, és kinek? Ezt még az országgyűlési képviselő sem tudja. A gazdasági elemzőnek viszont van egy sejtése, mégpedig az, hogy ha kedves és türelmes az ország vezetése az ázsiai mogulokkal, akkor előbb-utóbb nemcsak gyártósorokat, hanem tudást, fejlesztést és sok-sok pénzt is hoznak az országba. Azt, hogy ez így lesz-e, nem tudjuk.
Věra Jourová: Nem láttuk előre egy Orbán felbukkanását
A jogalkotókból hiányzott az a képzelőerő, ami alapján az Európai Unió jogi eszközökkel felkészülhetett volna Orbán Viktor, valamint a hozzá hasonló terveket dédelgető vezetők felbukkanására – vélekedett búcsúinterjújában Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke, aki szerint az EU bővítése elengedhetetlenné teszi a 7. cikk szerinti eljárás felülvizsgálatát.
A kormány által megígértnél kevesebbet kaphatnak a kórházak adósságrendezésre
Nyár óta havi 14-15 milliárd forinttal nőttek a magyar kórházak kifizetetlen számlái; ez tavaly havonta még csupán átlagosan 3,7 milliárd volt. Takács Péter államtitkár ősszel azt ígérte, hogy kevésbé lesz rendszertelen a kormányzati tűzoltás az ágazatban, és jelentős állandó pluszforráshoz jutnak. Az előző hétre aztán ez visszaalakult 43 milliárd forint értékű egyszeri állami adósságrendezéssé, majd a Magyar Közlönyben végül 39,5 milliárd forintos összeg jelent meg.
Három évet adna Brüsszel a magyar kormánynak a túlzott mértékű hiány megszüntetésére
A túlzott mértékű magyar államháztartási hiány megszüntetését javasolta 2027-re a tanácsnak tett ajánlásában az Európai Bizottság, amely jövő április 30-ig adna határidőt a kormánynak a szükséges intézkedések bemutatására.
Kétszer olyan drága az internet Budapesten, mint Bukarestben
Eleve feltűnően drága volt Magyarországon internetezni, amin aligha segített a verseny csökkentése, miközben a világháló elérése napjainkra egyértelműen alapszolgáltatássá vált. A térségbeli fővárosok internetárait összehasonlítva Budapesten is borsos ára lett a netezésnek.
Az év szociális szakembere: „Ez már régen nem a gyermekvédelemről szól, ez katasztrófaturizmus”
Három hónapja közöltünk egy cikket, amelyben két gyermekotthon vezetője nyilatkozott arról, hogy a közeljövőben otthagyja a gyermekvédelmet, mert elvi okok miatt nem hajlandó aláírni a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlapot, amely szerintük nem segít a szakellátás nehézségein. A téma érzékenysége és a magyar állami szektor működése miatt mind a ketten névtelenül vállalták az interjút. Egyikük, Váradi Éva azonban most az év szociális szakembere lett. Ezúttal már névvel és arccal beszélt arról, hogyan lesz súlytalan a rájuk erőszakolt ellenőrzés rövid időn belül, hogyan került ki újra a fókuszból a gyermekvédelem, és mit üzen a díja a szakmának és a politikának.
A századik Zebraszerda: „Én már nem a gyerekeimért, hanem az unokáimért állok kint”
Ezt mondja Kállai Kornélia, a közoktatásban uralkodó állapotokra és a pedagógusok helyzetére felhívó kezdeményezés, a Zebraszerda elindítója. Tavaly januárban kezdte tüntetését a budafoki Leányka utcai zebránál. Azt mondja, már akkor is tudta, hogy 2026-ig biztosan minden szerdán kint fog állni, ugyanis a jelenlegi kormányzat szerinte nem akar változtatni az oktatás helyzetén. Az akciók változó intenzitással, de azóta is folytatódnak. Az elmúlt egy évben a tiltakozók tábláin az egészségügy, a gyermekvédelem, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete is felbukkant időről időre.
Dr. Vajdovich Péter: „Féltem a keresztet a Szabadság-szobortól és a Szabadság-szobrot a kereszttől”
Dr. Vajdovich Péter szenvedélyesen szereti az életet, hihetetlen energiával tud róla beszélni – csakúgy, mint a keresztény hitről. Állatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem tanszékvezetője és a Szabadság-szobrot alkotó Kisfaludi Strobl Zsigmond dédunokája. Bár hívő katolikus, nem tartja jó ötletnek, hogy kereszt kerüljön dédapja várost uraló szobrának talapzatára. A Szelfi vendége dr. Vajdovich Péter volt.
„Az embereket közvetlenül érintő problémák” – ezért sikeres a cseh polgármesterek pártja
Írásban válaszolt a Szabad Európa kérdéseire Vít Rakušan cseh belügyminiszter, a Polgármesterek és Függetlenek Pártjának elnöke, aki szerint a sikerük kulcsa, hogy kapcsolatban maradtak az emberekkel, és a választóikat valóban érintő, praktikus, mindennapi problémák megoldására koncentrálnak. Azután kerestük meg Kolín város volt elöljáróját, hogy önszerveződés indult a magyar polgármesterek körében is.
