A finnek és a svédek szerint a kurdoknak is vannak jogaik, ezért vétózza meg Törökország a két skandináv nemzet NATO-csatlakozását. Az állam most tönkreteheti azokat, akik segítettek az Ukrajnából menekülőknek. Sztoriban – Brüsszel is kíváncsi a 35 éves autópálya-koncesszióra, a kormány titkolja a számításokat.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára úgy vélekedett, hogy minden bizonnyal gyorsan jóvá fogják hagyni a hagyományos semleges észak-európai államok csatlakozását. Recep Tayyip Erdoğan török elnök azonban világossá tette, hogy megvétozza a finnek és svédek csatlakozását a NATO-hoz. A jelenleg harminc országot tömörítő katonai szervezet minden tagja vétójoggal rendelkezik a bővítés kérdésében. Ankarának az nem tetszik, hogy a skandináv országok kiállnak a kurdok jogai mellett.
Különvélemény
Mihail Hodarjonok nyugalmazott ezredes és ismert védelmi szakértő az orosz állami narratívától markánsan eltérő, az orosz katonai helyzetet sokkal borúsabban látó véleményt fogalmazott meg a helyi köztévében. Két nappal később visszament, hogy elmondja, hogy már teljesen más a szakmai véleménye. Hodarjonok ezúttal már ugyanúgy látta a helyzetet, mint az orosz közmédia többi szakértője.
A Szabad Európa öt orosz városban kérdezett helyieket arról, hogy szerintük hogyan kellene elkölteni a pénzt, amibe az ukrán háború kerül. Volt, aki szerint iskolákat kéne építeni, és emelni a tanárok bérét, mások inkább a nyugdíjakat rendeznék, de voltak, akik bíznak az elnökükben és a különleges katonai művelet sikerében, ezért költenének a háborúra is.
Soros-adó, titkok
Az elmúlt tizenkét évben az Orbán-kormányok feltűnően gyakran az adórendszeren keresztül próbáltak leszámolni politikai ellenfeleikkel, vagy megszerezni a számukra vonzónak tartott céget.
A magyar állam még politikai termékként hozta be a Soros-adót, csakhogy most szinte minden civil szervezet és egyház az alanyává vált, akik segítették az Ukrajnából menekülők áttelepedését az EU-ba. Másfél hónapig üldöztük a NAV-ot, hogy árulják el, ki ellen terveznek a beígért szigorral fellépni. A végén közölték: lehet, hogy ez ügyben soha semmilyen tájékoztatást nem adhatnak.
A jogerős bírósági döntés ellenére sem hozták még nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek alátámasztanák, miért jó az, hogy 35 évre koncesszióba adja a teljes hazai gyorsforgalmi úthálózatot az állam. Nyertes már van, és a média ismét Mészáros Lőrincet emlegeti. Kollégánk elmondja, miért.
Szép napot!
Wiedemann Tamás
