Az előző méréshez képest a PISA-tesztek alapján romlott a 15 éves magyar diákok matematikatudása, a szövegértés és a természettudományok nem változtak érdemben, tízéves időtávon viszont már mindenhol visszaesés látszik. Az OECD szerint jelentős részben inkább ész, mint sok pénz kérdése az oktatás fejlesztése. Szerintük nem lehet mindent a járványra sem fogni.
A magyar diákok 473 pontot értek el matematikából és szövegértésből, természettudományokból pedig 486-ot – derült ki a 2022-es PISA-eredményekből.
Ezzel matematikából a 46., szövegértésből az 50., természettudományokból pedig a 45. helyre kerültek a felmért 81 ország közül. Összességében az élre sorrendben Szingapúr, Japán, Dél-Korea, Észtország, Svájc, Kanada, Hollandia, Írország, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság és Lengyelország került.
A pontszámok időben is összehasonlíthatók. Az előző, 2018-as felméréshez képest jelentősebb változást csak a matematikatudás nyolcpontos visszaesése jelentett a magyar tanulóknál. A szövegértési (–3 pont) és a természettudományos (+5 pont) eredmények nagyon kis mértékben változtak csak.
A hasonló indexeknél egyébként is fontosabbak a hosszú távú trendek. E szerint a magyar közoktatás az elmúlt tíz évben leszálló ágban van.
Bár némi visszaesés az OECD-országok többségére igaz, a magyar diákok életesélyeit nem sokban érinti, hogy Costa Ricán vagy Izlandon is gondok lettek a közoktatás színvonalával.
Külön probléma, hogy tízéves időtávon szövegértésből (hat százalékponttal) és természettudományokból (négy százalékpontnyi diákkal) nőtt azoknak a magyar tanulóknak az aránya, akik az alapszintet sem érték el. A matematikánál a PISA-mérések szerint ez nem változott.
A PISA (Programme for International Student Assessment) felmérései az OECD által 2000 óta háromévenként végzett, nagymintás adatfelvételek. A célja nem az, hogy a győztes aranyérmet kapjon, hanem hogy a kormányok tényszerű információkat szerezzenek arról, hol és hogyan érdemes fejleszteni közoktatásuk hatékonyságát. Három tudásterületen mérik a tanulói teljesítményt: szövegértés, matematika és természettudományok. A tesztekkel a közoktatás kereteit hamarosan elhagyó, 15 éves tanulóknál mérik fel, milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető készségekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz vagy a munkába álláshoz szükségesek. 2021-ben a járvány miatt egy évvel elhalasztották a méréseket.
2020–2021 során szerte a világban hosszabb-rövidebb időre bezártak az iskolák a koronavírus-járvány miatt, és távoktatásra álltak át, ami értelemszerűen szinte mindenhol elég komoly problémacsomagot hozott a meglévők mellé.
Az PISA-felmérés alapján azok a tanulók jártak jobban, ahol kevesebb időre zárt be az iskola, a tanárok elérhetők maradtak a diákok számára, vagy ott, ahol a diákok képzettebbek a digitális eszközök használatában.
De még az iskolabezárástól sem lett szükségszerűen rosszabb a diákok teljesítménye, más fontos tényezőkkel együtt érdemes ezt vizsgálni.
Az OECD csak azt kérdezte meg, hogy az adott diáknak legfeljebb három hónapig be volt-e zárva az iskolaépülete a járvány alatt. Így minél inkább jobbra van egy ország az X tengelyen, leegyszerűsítve annál kevésbé zártak be az iskolák
Mindenesetre az OECD szintjén összességében még soha nem történt ilyen szintű visszaesés, mint 2018 és 2022 között. Matematikában például az eredmények átlagosan 15 pontos csökkenése azzal egyenértékű, mintha háromnegyed évig nem jártak volna iskolába a diákok.
Az OECD részéről is kiemelték a bemutató sajtótájékoztatón, hogy nem lehet csak a járványra fogni a visszaesést, hiszen már sokkal korábban kezdődött a trendszerű színvonalesés számos országnál; megjelölten például Magyarországon.
Hazánkban egyébként tartósnak mutatkoztak olyan problémák, hogy nagyon meghatározza az eredményeket a társadalmi háttér, azaz a gazdagokból lesznek jó tanulók, a szegény, de potenciálisan tehetséges és szorgalmas gyerekek kevésbé jutnak jó tanárhoz, ezzel pedig a legtöbben életük egyetlen esélyét mulasztják el arra, hogy kitörjenek a szegénységből.
Az elit is gyenge, a leszakadók botrányosan gyengék
Magyarországon többek között kiemelték, hogy például matematikából az anyagi hátterét tekintve legfelső húszszázaléknyi diák jóval gyengébb eredményeket hozott, mint például az észteknél a leggazdagabb húszszázaléknyi, miközben a legszegényebb húszszázaléknyi diák iszonyatosan kilógott lefelé Magyarországon, még így is durván kétszáz ponttal maradtak le a teszten a leggazdagabb magyar családok gyerekeitől.
Kiegészítő adatokat is megadtak az iskolaigazgatók a felmérésnél. Ebből többek között az látszik, hogy míg Magyarországon 2018-ban az iskolák harmada szenvedett tanárhiánytól, tavalyra az iskolák több mint negyven százaléka. Emellett 2018-ban még csak az iskolák tizede válaszolta azt, hogy adott tárgyra képzetlen ember is tanít náluk, tavaly már az iskolák hatoda vallotta be.
Voltak igen jelentős negatív fordulatok is egyes helyeken, de 31 ország javította vagy nem rontotta az eredményeit ilyen körülmények között sem.
Inkább ész kell hozzá, nem végtelen pénz
Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatója kérdésre elmondta, hogy a régóta kiugróan jó eredményt hozó szingapúri oktatási rendszernek sincs semmilyen másolható titka.
Szingapúr kapcsán olyan jellemzőket emelt ki, mint hogy
- egységes az oktatási rendszer;
- a diákok nem ezerféle területről tanulnak egy keveset, hanem kevesebbről, de azokat mélyen;
- a tanárok jó fizetést kapnak, és egész életpályájukra támogató és vonzó lehetőségeket kínáló közeget;
- vagy hogy az oktatásban dolgozók szorosan együttműködnek.
Schleicher hozzátette: ezek közül ráadásul nem is a kiugróan jó fizetés a legfontosabb. Persze az sem lényegtelen, de az intellektuális fejlődés és a hozzá tartozó izgalmas és új lehetőségekkel teli életpálya általában vonzóbb, mint a pluszpénz.
Utóbbira a szintén mintaországként emlegetett Finnországot hozta fel példaként, ahol elmondása szerint nem fizetik túl jól a tanárokat, de így is hét-nyolcszoros a túljelentkezés minden tanári állásra.
Az összehasonlítás kedvéért: Szingapúrban a Glassdoor alapján havonta bruttó 2,5 millió forintot keres egy államilag foglalkoztatott tanár, Finnországban majdnem négyszer annyit keresnek, mint egy magyar tanár, az EU adatai alapján bónuszok és túlórák nélkül átlagosan nagyjából bruttó 950 ezer forintot.
A PISA-eredmények emellett azt is megerősítik, hogy a magyar diákok kompetenciamérésénél inkább a digitális kompetenciákkal vagy mással lehetett gond legutóbb, azaz nem biztos, hogy a magyar nyolcadikosoknak tényleg negyven százaléka nem képes magabiztosan olvasni. Ezt majd a következő mérések fogják pontosabban tisztázni. A problémáról alább olvashat bővebben.
