Úgy érzi, elszalasztott lehetőség az oktatás, mert ahelyett, hogy a pedagógusok az életre készítenék fel a diákokat, egy nem túl életszerű érettségi feladatsorra kell trenírozniuk őket éveken át. Tinédzsernek lenni sosem könnyű, de nekünk a kilencvenes években még a szüleink jó szívvel mondogatták, hogy „Nektek majd jobb lesz” a rendszerváltás, a határok megnyitása és később az EU-csatlakozás miatt. Ma viszont már nem hallanak ilyet otthon a fiatalok, hiányzik belőlük ez a fajta optimizmus, mert azt látják, hogy elvették előlük a perspektívákat – mondja Polyák-Pásztor Diána, a Szent László Gimnázium magyar- és történelemtanára, a Szia, Tanárnő! TikTok-csatorna szerzője.
A beszélgetést itt tudja megnézni:
Ha inkább meghallgatná, azt itt teheti meg:
Pár gondolat a beszélgetésből:
- Alapvetően nem a diákokat célozta meg a TikTokon a Szia, Tanárnő!-vel, hanem minden korosztályt, hogy közérthetően magyarázzon el olyan témákat, amelyek szintén fontosak az oktatásban, de nem kerültek még annyira előtérbe, mint a bérek.
- A Nemzeti alaptanterv és a kimeneti követelmények teljesen kiiktatják a tanári autonómiát, amivel azt üzenik a pedagógusoknak, hogy nem képesek egyedül kialakítani egy elfogadható tanmenetet, amely jobban illeszkedne az adott osztály igényeihez.
- A PISA-teszt eredményei azt mutatják, hogy a tizenöt éves magyar diákok negyede akkor ért meg egy bekezdésnyi szöveget, ha számára ismerős témáról szól, és nincs benne irónia, humor vagy szarkazmus. Ha utóbbi is megjelenik benne, akkor csak öt százalékuk képes értelmezni. Amiben Magyarország kirívóan rosszul teljesít, az a szociális szakadék: azaz az, hogy a társadalmi háttér egyre inkább behatárolja egy gyerek lehetőségeit az iskolapadban. Ebből a szempontból a harmadik legrosszabbul teljesítünk Románia és Szlovákia előtt.
- Nemcsak mennyiségi tanárhiányról, hanem minőségiről is szó van. A státusztörvényben mintha ellátatlan órákban gondolkodnának a döntéshozók, és nem ellátatlan gyerekekben. Pedig egy öt iskolában tanító és állandóan ingázó kémiatanártól valószínűleg nem ugyanazt kapják a diákok, mint ha minden iskolában lenne kémiatanár.
- Sok mindent elárul az is, hogy amikor egy szakmai beszélgetésen felmerültek a gyerekek mentális problémái, akkor döntéshozói oldalról az volt a válasz: De hát ott vannak az iskolarendőrök. Közben a PISA-teszt szerint a tizenöt éves lányok húsz százalékát, a fiúknak pedig a tizenhat százalékát érte már bullying, azaz iskolai bántalmazás.
- Leginkább elszalasztott lehetőség az oktatás, mert ezeket a tanéveket arra is lehetne használni, hogy felkészítse a diákokat az életre: megismerjék a társadalmat, amelyben élünk, felkészítse őket a munkaerőpiacra, ehelyett egy nem túl életszerű érettségi feladatsorra kell felkészíteni őket.
- Tinédzsernek lenni sosem könnyű, de nekünk a kilencvenes években még a szüleink jó szívvel mondogatták azt, hogy „Nektek majd jobb lesz.” Optimizmus sugárzott az emberekből a rendszerváltás, a határok megnyitása és később az EU-csatlakozás miatt. Ma már nem hallanak ilyet otthon a fiatalok. A diákokból hiányzik ez a fajta optimizmus, mert azt látják, hogy elvették előlük a perspektívákat, hogy nem jó az, amiben vannak.
