Megerősítette az Európai Bizottság a Szabad Európa érdeklődésére, hogy a regionális politikai főigazgatóság március 26-án az építési törvénnyel kapcsolatban levélben kérdésekkel fordult a magyar hatóságokhoz, ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a lehetséges következményekről.
„A bizottság nem fűz kommentárt a levél tartalmához és nem bocsátkozik találgatásokba a potenciális következményekre vonatkozóan” – hangsúlyozta az Európai Bizottság egyik szóvivője lapunk érdeklődésére, hozzátéve, hogy „a testület szorosan együttműködik valamennyi tagállammal a kohéziós politikai alapok végrehajtását illetően”.
Az Európai Bizottság az esetek zömében nem fűz semmilyen kommentárt kiszivárgott levelekhez, amelyek folyamatban lévő ügyre vonatkoznak. A regionális főigazgatóság építési törvénnyel kapcsolatos aggályait tartalmazó levél tartalmát a Portfolio ismertette szerdán, lehetséges következményként írva arról, hogy a problémák orvoslásának elmulasztása esetén felfüggeszthetik egyes kohéziós politikai programoknál a támogatások folyósítását.
A lap a birtokába jutott levél nyomán azt írja, hogy a regionális politikai főigazgatóság aggodalmának középpontjában a tavaly novemberben elfogadott építési törvény kiterjesztett alkalmazási köre áll. Ez alapján a kormány egyedi határozat értelmében – az építési beruházás gyors lebonyolítása céljából – mentesíthet bizonyos állami beruházásokat a jogszabály alól.
Korai még a lehetséges következményeket találgatni
„Magyarországnak azt is bizonyítania kell, hogy az uniós források felhasználásával kapcsolatos közbeszerzési eljárásoknál valamilyen módon biztosítják az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését” – írja a levél alapján a Portfolio. A bizottság további észrevétele, hogy a törvény nem határozza meg pontosan az uniós támogatás fogalmát, így – írja a lap – nem világos, hogy pontosan mely EU-alapok és operatív támogatási programok tartoznak a hatálya alá.
Lapunknak nyilatkozó források szerint éppen a fenti bizonytalanság miatt is korai még spekulálni arról, hogy nem kielégítő magyar válaszok esetén (erre a levélben egy hónapot kaptak a magyar hatóságok) milyen következményekkel kell számolni. Ez nagyrészt attól függ, hogy a brüsszeli szervek milyen szabályok keretében foglalkoznak a kérdéssel.
A legenyhébb esetben és a magyar oldalon a jelzett észrevételek orvoslásának hiánya esetén pénzügyi korrekcióra kerülhet sor, ami, ha nem is rutineljárás, de meglehetősen gyakran előfordul a gyakorlatban, és nem csak Magyarország esetében. Éppen hazánknál, a 2014–2020-as időszakban volt már példa egymilliárd eurós pénzügyi korrekcióra. Ez alapesetben nem jelent általános forrásvesztést, ha a hatóságok más projektekkel tudják helyettesíteni a szabálytalannak ítélteket. Az a tény, hogy a regionális főigazgatóságtól és nem egy uniós biztostól származik a levél, mindenesetre arra utal, hogy Brüsszelben – legalábbis egyelőre – a kohéziós politika végrehajtásával kapcsolatos problémát látnak az építési törvényben.
A Portfolio cikkében a következő fontos idézet is szerepel, amely ugyancsak felvet kérdőjeleket. „A létrehozott rendszer működésében mutatkozó hiányosságok miatt szinte minden közberuházás esetében rendszerszintű következtetéseket vonhatunk le, ami a kifizetési határidők és a kifizetések felfüggesztéséhez vagy akár a kohéziós politikai programok keretében történő pénzügyi korrekciókhoz is vezethet.”
Ehhez kapcsolódóan: Brüsszel szerint van megoldás az egyhangú döntések feladására
Éppen a közbeszerzési rendszer rendbetétele az egyik szupermérföldkő
Mint ismert, a Magyarország ellen jelenleg is folyamatban lévő jogállami feltételességi eljárás gyújtópontjában éppen a magyar közbeszerzési rendszer több mint évtizedes rendszerszintű hiányosságai állnak, amelyek az EU szerint veszélyeztetik az EU pénzügyi érdekeit és költségvetését. A közbeszerzési rendszer rendbetétele egyike annak a 21 kulcsfontosságú feltételnek (szupermérföldkőnek), amelyek teljesítése nélkül Magyarország a már kifizetett előleg kivételével nem kezdheti meg a helyreállítási támogatások és kölcsönök (több mint tízmilliárd euró) felhasználását.
Az újabb közbeszerzési probléma nyilvánvalóan csak megerősítené az Európai Bizottság meggyőződését, hogy a közbeszerzési rendszer gyengeségei miatt Magyarországon az uniós pénzek továbbra sincsenek biztonságban. Ugyanakkor – mint intézményi forrásaink rámutattak – a folyamatban lévő eljárásba az újabb problémát jogilag nem lehet felvenni, legfeljebb egy új procedúra tárgyát képezheti.
A levél kiküldéséből tehát – bár potenciálisan a kohéziós politikai programokon is túlmutató jelentősége lehet – önmagában még nem lehet következtetni a várható következményekre és a bizottság következő lépéseire, amelyek nagyrészt a magyar válaszoktól függenek.
