Vlagyimir Putyin orosz államfő elnökölt csütörtökön a fejlődő gazdaságokat tömörítő BRICS-csoport csúcstalálkozójának záróülésén: a szervezet szerepét méltatta az „eltévelyedett nyugati rendszerek” ellensúlyozásában.
A háromnapos kazanyi csúcstalálkozón szó esett a pénzügyi együttműködés elmélyítéséről, benne a Nyugat uralta fizetési rendszerek alternatíváinak kidolgozásáról, a regionális konfliktusok rendezésére tett erőfeszítésekről és a BRICS országcsoport terjeszkedéséről.
A 2009-es alapításakor eredetileg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát magában foglaló szövetség később Iránnal, Egyiptommal, Etiópiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával bővült. Törökország, Azerbajdzsán és Malajzia is benyújtotta tagfelvételi kérelmét, és több más ország szintén jelezte csatlakozási szándékát.
A csúcstalálkozón 36 ország vezetői vagy képviselői vettek részt, rávilágítva az Egyesült Államok vezetésével Oroszország elszigetelésére tett erőfeszítések kudarcára. A Kreml a csúcstalálkozót „a valaha volt legnagyobb orosz külpolitikai eseménynek” nevezte.
Putyin a BRICS Plusznak nevezett ülésen – amelyen olyan országok is részt vettek, amelyek még csak fontolgatják a csatlakozást a csoporthoz – felszólalásában azzal vádolta a Nyugatot, hogy „törvénytelen, egyoldalú szankciókkal, kirívó protekcionizmussal, a valuták és a tőzsdék manipulálásával, könyörtelen külföldi befolyással” próbálja gyengíteni a globális Dél erejét, és mindezt „a demokrácia, az emberi jogok és a klímaváltozás elleni programok támogatásának álcázza. (…) Az ilyen romlott módszerek és megközelítések őszintén szólva új konfliktusok kialakulásához és a régi nézeteltérések súlyosbodásához vezetnek – mondta. – Ennek egyik példája Ukrajna, amelyet arra használnak fel, hogy kritikus módon fenyegessék Oroszország biztonságát, figyelmen kívül hagyva létfontosságú érdekeinket, jogos aggodalmainkat és az orosz ajkúak jogainak megsértését.”
Oroszország kifejezetten sürgette egy új fizetési rendszer létrehozását, amely alternatívát kínálna a SWIFT globális banki üzenetküldő hálózattal szemben, lehetővé tenné Moszkvának, hogy megkerülje a nyugati szankciókat, és kereskedjen partnereivel.
Szerdai közös nyilatkozatukban a résztvevők aggodalmuknak adtak hangot „a jogellenes, egyoldalú kényszerítő intézkedések, köztük az illegális szankciók bomlasztó hatása miatt”, és megerősítették elkötelezettségüket a BRICS-en belüli pénzügyi együttműködés fokozására. Említést tettek „a gyorsabb, olcsóbb, hatékonyabb, átláthatóbb, biztonságosabb és inkluzív, határokon átnyúló fizetési eszközök előnyeiről, amelyek alapja a kereskedelmi akadályok minimalizálása és a megkülönböztetésmentes hozzáférés elve”.
Hszi Csin-ping kínai elnök hangsúlyozta a csoport szerepét a globális biztonság biztosításában. Megjegyezte, hogy Kína és Brazília ukrajnai béketervet terjesztett elő, és igyekezett szélesebb körű nemzetközi támogatást szerezni ehhez. Ukrajna elutasította a javaslatot. „Elő kell segítenünk a helyzet mielőbbi deeszkalációját, és meg kell nyitnunk az utat a politikai rendezés felé” – mondta csütörtökön.
Putyin és Hszi hetekkel azelőtt jelentette be a két ország korlátlan partnerségét, hogy Oroszország 2022-ben katonákat küldött Ukrajnába. Idén már kétszer találkoztak, májusban Pekingben, júliusban pedig a Sanghaji Együttműködési Szervezet kazahsztáni csúcstalálkozóján.
Oroszország együttműködése Indiával is virágzik. Újdelhi a hidegháború óta jól bevált partnerének tekinti Moszkvát, annak ellenére, hogy Oroszország szoros kapcsolatokat ápol India riválisával, Kínával. Míg a nyugati szövetségesek azt akarják, hogy Újdelhi aktívabban próbálja rávenni Moszkvát az ukrajnai harcok befejezésére, Narendra Modi indiai miniszterelnök kerüli Oroszország elítélését, miközben a békés rendezést hangsúlyozza.
Putyin, aki kétoldalú megbeszélések sorát tartotta a csúcstalálkozón, csütörtökön találkozott António Guterres ENSZ-főtitkárral, aki több mint két év után először jár Oroszországban. Guterres kazanyi útja dühös reakcióra késztette Kijevet.
A BRICS Plusz ülésén Guterres a gázai, libanoni, ukrajnai és szudáni harcok azonnali befejezését sürgette: „Békére van szükségünk Ukrajnában, igazságos békére, amely összhangban áll az ENSZ alapokmányával, a nemzetközi joggal és a közgyűlés határozataival.”
A Kreml ellenőrzése alatt álló orosz média hatalmas és merész politikai tettként méltatta a csúcstalálkozót, amely miatt a Nyugat most attól tart, hogy elveszíti globális befolyását. Az állami tévéműsorok és híradók hangsúlyozták, hogy a BRICS-országok a világ népességének körülbelül felét adják, ez „globális többséget” jelent, és kihívás a nyugati hegemónia ellen.
A televíziós műsorvezetők részletesen idézték a nyugati médiabeszámolókat, amelyek szerint a csúcstalálkozó rávilágított arra, hogy Moszkvát nem sikerült elszigetelni ukrajnai háborúja miatt. „A Nyugat, az Egyesült Államok, Washington, Brüsszel és London végül önmagát szigetelte el” – mondta Jevgenyij Popov, a Rosszija 1 állami csatorna népszerű politikai beszélgetőműsorának házigazdája.
