Vlagyimir Putyin lesz a házigazdája a napokban a legnagyobb feltörekvő országokat tömörítő csoport találkozójának, amelyen többek között kínai, indiai, török és iráni kollégája is részt vesz. Ez jól mutatja, hogy nem vált be az a jóslat, miszerint az orosz elnök páriává válik a nemzetközi porondon az ukrajnai háború miatt.
A BRICS-csúcsértekezlet kedden kezdődik az oroszországi Kazanyban. A nyugati dominanciájú világrend ellensúlyozására megalakított szövetség eredetileg Brazíliát, Indiát, Kínát, Oroszországot és Dél-Afrikát foglalta magában. Egyiptom, Etiópia, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és Szaúd-Arábia idén januárban csatlakozott, de már Törökország, Azerbajdzsán és Malajzia is jelentkezett, ahogyan számos más ország is jelezte belépési szándékát.
Ehhez kapcsolódóan: Hat újabb ország csatlakozik a BRICS-hez
Orosz tisztviselők már most hatalmas sikerként értékelik a találkozót. Az elnök külpolitikai tanácsadója, Jurij Uzsakov szerint harminchat ország erősítette meg a részvételét, és több mint húsz államfői szinten képviselteti magát. Tájékoztatása szerint Putyin mintegy húsz kétoldalú megbeszélést fog tartani, maga az értekezlet pedig „a valaha volt legnagyobb külpolitikai esemény” lehet orosz földön.
Vlagyimir Putyin csütörtökön az ENSZ-főtitkárral is találkozni fog. Az ukrajnai háborút többször élesen bíráló António Guterres több mint két éve most utazik először Oroszországba.
Látszat és alkuk
Szakértők szerint a Kreml a Nyugattal fennálló feszültségek közepette szövetségesei körében szeretne feltűnni, továbbá fontos lenne számára olyan megállapodásokat is tető alá hozni, amelyek elősegítenék az orosz gazdasági helyzet javítását és a háborús erőfeszítéseket. A többi résztvevő számára az ülés lehetőséget kínál a hangjuk és narratívájuk felerősítésére.
„A BRICS szépsége, hogy nem jár sok kötelezettséggel – mondta Alexander Gabuev, a Carnegie Russia Eurasia Center igazgatója. –, azaz a BRICS-hez tartozás nem jár túl sok kötöttséggel. Ugyanakkor érdekes lehetőségek is kínálkozhatnak pusztán azáltal, hogy több időt tölthetnek el ezekkel a vezetőkkel” – tette hozzá.
Az elemző hangsúlyozta, hogy Putyin számára a csúcstalálkozó azért különösen fontos, mert bizonyítja, hogy nem jártak sikerrel a nemzetközi elszigetelésére irányuló nyugati erőfeszítések. „A találkozóval azt fogja demonstrálni bel- és külföldön, hogy Oroszország valóban fontos szereplő, aki ezt az új csoportot vezeti, amely véget vet a nyugati dominanciának – ez a személyes narratívája.”
Ehhez kapcsolódóan: Elfogatóparancsot adtak ki Putyin ellen háborús bűnök miatt
Arra is kitért, hogy Oroszország olyan lényeges szereplőkkel tárgyalhat az ülésen a kereskedelem bővítéséről, a szankciók megkerüléséről, mint India és Kína.
Moszkva emellett azt is szeretné elérni, hogy több ország vegyen részt egy nemzetközi bankközi fizetési rendszer létrehozásában a SWIFT alternatívájaként, amelyből kizárták az orosz pénzintézeteket. „Az orosz elképzelés szerint ha egy olyan platform jön létre, amelyben Kína, Oroszország, India, Brazília, valamint Szaúd-Arábia is jelen van, vagyis számos olyan ország, amely az Egyesült Államok számára is létfontosságú partner, az Egyesült Államok nem lesz kész arra, hogy üldözze és szankciókkal sújtsa ezt a platformot” – mondta Gabuev.
Irán és Kína céljai
Oroszország várhatóan átfogó stratégiai partnerségi szerződést is aláír Iránnal, amely megerősíti a két ország közötti egyre szorosabb kapcsolatokat. Az ukrajnai invázió kezdete óta az iszlám köztársaság katonai drónokat szállít Oroszországnak, amelyek hozzájárultak a megtámadott ország infrastruktúrájának súlyos pusztításához. Teherán cserébe légvédelmi rendszereket és vadászgépeket akar egy esetleges izraeli támadás esetére. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem árulta el, hogy a készülő megállapodásban van-e szó katonai segítségnyújtásról.
Kína számára a BRICS egyike azon nemzetközi szervezeteknek, amelyeken keresztül le akar számolni az Egyesült Államok vezette világrenddel. Hszi Csin-ping kínai elnök ennek megfelelően szorgalmazta a csoport bővítését, a mostani értekezlet pedig előmozdíthatja a gazdasági, technológiai és katonai kapcsolatok megszilárdítását – mondta Willy Lam, a Jamestown Alapítvány vezető Kína-szakértője, aki szerint Peking és Moszkva is dolgozik a dollár hegemóniájának megtörésén.
A találkozó lehetővé teszi Hszi és Putyin számára szoros kapcsolatuk demonstrálását. A két vezető az ukrajnai háború megindítása előtt nem sokkal bejelentette országaik „határtalan” partnerségét, idén is már legalább kétszer találkoztak.
Ugyan valószínűleg ezúttal is egységfrontot fognak mutatni, a szakértők árgus szemekkel figyelik, hogy láthatók-e jelei a kínai elnök finom eltávolodásának orosz hivatali partnerétől. „Miközben Putyin azt szeretné, hogy a kínai–orosz kapcsolat felhőtlennek tűnjön, Hszi talán azt is akarja jelezni a nyugati államoknak és másoknak, hogy Peking hivatalosan továbbra is semleges Oroszország ukrajnai háborújában, és hivatalosan nem Moszkva szövetségese – vélekedett Eva Seiwert külpolitikai elemző. – Ez ugyanis kulcsfontosságú ahhoz, hogy Kína komoly és legitim béketeremtőnek tűnjön az orosz–ukrán konfliktusban.”
