Milorad Dodik, az entitás vezetője Vlagyimir Putyin orosz elnök után idén Orbán Viktort is a boszniai Szerb Köztársaság érdemrendje kitüntetésben részesítette.
„Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor a Szerb Köztársaság támogatója. Hálásak vagyunk neki, mert reális politikai szereplőként fogad el bennünket (…) Személyében olyan barátra leltünk, mint soha korábban” – jelentette ki a szeparatista elnök.
Arról is beszámolt, hogy a magyar kormányfő örömmel fogadta a kitüntetést, amelyet valamikor februárban fog személyesen átvenni Banja Lukában.
A nemzeti ünnep alkalmából kiosztott legmagasabb állami kitüntetést tavaly, az ukrajnai orosz háború ellenére Vlagyimir Putyin is megkapta, aki akkori közlés szerint „a boszniai Szerb Köztársaság iránt tanúsított hazafias gondviselés és szeretet” miatt érdemelte ki.
Ehhez kapcsolódóan: Milorad Dodik megtagadta a vallomástételt az ellene zajló bírósági eljárásban
Az érdemrendet többek között minden eddigi szerb elnök megkapta, ahogyan a szerb ortodox egyház vezetője is, továbbá öt olyan személy – köztük Radovan Karadžić volt boszniai szerb vezető és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladić egykori hadseregparancsnok –, akit háborús bűnök miatt a hágai Nemzetközi Törvényszék elítélt.
Orbán Viktor az oroszpárti boszniai szerb elnök, Milorad Dodik egyik legfőbb szövetségese, egyike azon kevés európai uniós tagállami vezetőnek, aki továbbra is hajlandó találkozni vele. Tavaly háromszor is leültek tárgyalni.
Ehhez kapcsolódóan: Miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé?
A magyar kormány megvétózta az EU-s szankciókat Dodik ellen, akivel szemben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már büntetőintézkedéseket rendelt el korrupciós vádak, illetve az ország stabilitásának és területi egységének veszélyeztetése miatt.
A politikus többször kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak ezért függetlenné kell válnia.
Magyarország nemrég az EximBankon keresztül 45 milliárd forint értékű gyorssegélyt nyújtott kiugróan olcsó hitel formájában a boszniai Szerb Köztársaságnak, hogy törleszteni tudja tavaly lejáró hiteleit.
Ehhez kapcsolódóan: A magyar állam újabb 45 milliárdot küld az elszakadásért küzdő boszniai szerb kormánynak
Erre elsősorban azért lehetett szükség, mert az elszakadási szándék és az etnikai feszültségek fokozása miatt az európai uniós, a brit és az amerikai támogatások is elzáródtak Dodikék kormánya előtt, amely az októberi választások előtt hitelből nagyon kiköltekezett, egyebek mellett nagy közalkalmazottibér- és nyugdíjemelésekkel.
Tavaly ez a második, helyi szinten jelentősnek számító magyar állami tőkeinjekció volt, miután ősszel százmillió eurós (negyvenmilliárd forintos), hivatalosan gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő támogatást kapott Magyarországtól a helyi kormány.
Ehhez kapcsolódóan: A trafikosztásra emlékeztet, ahogyan Orbánék támogatását kezelik a radikális boszniai szerbek
A nemzeti ünnep alkalmából számos rendezvényt tartottak, annak ellenére hogy Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága 2015-ben úgy ítélte, hogy a Szerb Köztársaság napja nem lehet január 9-én.
1992. január 9-én egyoldalúan kiáltották ki a boszniai Szerb Köztársaságot a bosnyákok és a horvátok képviselői nélkül. Utóbbi két nemzet azóta is ezt a napot tartja a boszniai háború, az etnikai tisztogatás, a népirtás kezdetének.
A mintegy százezer halálos áldozatot követelő, 1992–1995-ös háborút követően Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, továbbá a bosnyák és horvát többségű Bosznia-hercegovinai Föderációra.
