Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Recsk polgármestere: Hol volt a felügyelet? Felháborító, hogy ez megtörténhetett


A recski Hunyadi utca a sárlavina után, 2023. június 8-án
A recski Hunyadi utca a sárlavina után, 2023. június 8-án

Hosszú hónapokig tartott, amíg rossz helyre rakták a meddőt; ezalatt hol voltak a hatóságok, miért nem jelezte senki a szabálytalanságokat? – tette fel a kérdést a recski polgármester a bányafelügyelet által feltárt szabályszegésekre reagálva. A recski Hunyadi utca lakóit június 8-án öntötte el a sárlavina a NER-közeli bányából. Öt hónap után most jutott el oda az ügyük, hogy hamarosan lezárulhat az érintett lakóházak értékbecslése.

„Laikusként úgy gondolom, hogy egy bányatevékenység szigorú szabályok szerint kell hogy működjön. Hol volt a felügyelet, hol volt a szabályok betartása, hol volt a felelős műszaki vezető? Nem értem, hogy lehetett, hogy egészen más valósult meg, mint ami elő volt írva. Mi ebbe laikusként nem láttunk bele, de felháborító, hogy megtörténhetett” – mondta a Szabad Európának Nagy Sándor, Recsk polgármestere.

Szerinte egy bánya művelésekor a hatóságoknak folyamatosan felügyelniük kellene. Korábban, még a sárlavina előtt volt kint a környezetvédelmi hatóság és a katasztrófavédelem is, ha bármilyen rendellenes dolgot tapasztaltak, azonnal jelezniük kellett volna – tette hozzá.

Ez a folyamat hosszú hónapokig tartott, például nem jó helyre rakták le a meddőt, valakinek illő lett volna észrevennie – mondta.

Ehhez kapcsolódóan: A recski károsultak ügyvédje: Fordulópont a megszerzett bányafelügyeleti határozat

Még jóval a katasztrófa előtt, január környékén volt egy civil bejelentés a hatóságok felé, hogy nem az engedélyben előírtak szerint folyik a munka a bányában, de a hatóság akkor mindent rendben talált – emlékeztetett Nagy Sándor. Akkor nem nézték meg, hogy jó helyen van-e a meddő? – tette fel a kérdést.

Még nem tudja, hogy a bánya működésének hatására jövőre milyen iparűzésiadó-bevétellel számolhat Recsk, de egyelőre több káruk van a bányából, mint hasznuk – jelentette ki.

A polgármester azt szeretné, ha a Hunyadi utca érintett szakaszáról mind a huszonegy lakóházból elköltöznének az ott élők az MR lakásalap segítségével.

Korábbi cikkünk a témában: Recski sárlavina: újra sárban úszott a bányához közeli utca

Ahogy korában beszámoltunk róla, a kormány bízta meg azzal a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által működtetett MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Kft.-t, hogy segítsen a sárlavina károsultjainak lakhatási problémájuk megoldásában. Ötszázmillió forintot különítettek el erre a célra egy kormányhatározattal.

A Szabad Európa információi szerint öt hónappal a recski sárlavina után, most jutott el odáig az ügyük, hogy várhatóan hamarosan elkészülhet a károsult lakóházak értékbecslése, amelynek alapján az érintettek megállapodhatnak az MR lakásalappal a másik házba költözésről. Ez azért húzódott eddig, mert először úgy volt, hogy maguk a lakók készíttetik el az értékbecslést, de végül – leginkább a költsége miatt – a lakásalap vállalta ezt, ám közben is telt az idő. Ezzel párhuzamosan elindult egyesével az érintett családok anyagi helyzetének áttekintése, hogy milyen lehetőségek jöhetnek szóba.

A megoldás úgy néz ki, hogy az értékbecslés alapján eladják a meglévő házukat, és elsősorban a lakásalap ingatlanjai közül választhatnak másik házat, a különbözetet pedig kedvezményes, kamatmentes részletekben fizethetik ki. Bonyolítja a helyzetet, hogy több ház jogilag rendezetlen, vagy jelzálog terheli, de ezekre is van megoldása az MR lakásalapnak.

Ehhez kapcsolódóan: Recski sárlavina: teljes a bizonytalanság, hogyan és mire használhatják fel a félmilliárdos állami segítséget

A fő probléma az, hogy információink szerint Recsken mindössze egy ingatlana van a lakásalapnak. Van még házuk a közeli Mátraderecskén és Heves vármegyében számos településen. A Hunyadi utca lakói közül többen nem szeretnének elköltözni szülőhelyükről, a településen viszont azt nem szeretnék, hogy esetleg a szomszédjukba költözzenek a cigánysorról – vázolta a helyzetet a polgármester.

Elvileg arra is lenne lehetőség, hogy a károsultak maguk válasszanak ki egy eladó ingatlant Recsken, amelyet a lakásalap megvesz, hogy aztán megállapodjon az érintett családdal a beköltözés feltételeiről, de ez ellen többen tiltakoznak a településről a polgármester szerint, arra hivatkozva, hogy akkor az ő házuk értéke csökken, és a beköltöző család beilleszkedésével kapcsolatban is vannak kételyeik.

Egy család és a lakásalap között, úgy tudjuk, küszöbön áll a megállapodás. Ők abba az egyetlen recski házba költöznének, amellyel a nonprofit szervezet rendelkezik. Az ő beilleszkedésükkel a polgármester szerint nem lesz probléma, és szerinte több más családdal sem lenne, a kérdés mégis feszültséget okoz a településen. A tiltakozók érveit is megérti, szerinte ez egy rajtuk túlmutató, országos probléma és jelenség.

Az is érdekes kérdés, hogy vajon ki venné meg a Hunyadi utcai házakat a jelenlegi állapotukban, ismerve azt a körülményt is, hogy azoktól 250 méterre a hegytetőn bánya működik. A polgármester úgy tudja, a bánya hajlandó lenne megvenni az ingatlanokat a felbecsült piaci árukon, kérdés, cserében sikerül-e találni megfelelő lakhatást az érintett károsultaknak.

„Félünk, hogy ránk omlik a hegy” – bányanyitás Recsken
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:06:10 0:00
  • 16x9 Image

    Kertész Ádám

    Kertész Ádám a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének külsős újságíró munkatársa. Több mint húsz éve van a pályán, ezalatt számos szerkesztőségben dolgozott, egyebek mellett az InfoRádió, a Független Hírügynökség, a Kossuth rádió, a TV2, a Hír TV és több online hírportál munkatársa is volt.
    Vezetett rádióműsort, szerkesztett tévéműsort, tudósított, riportokat készített híradókba, hírműsorokba, cikkeket írt, hírt szerkesztett, a szakma szinte minden területén szerzett tapasztalatokat.

XS
SM
MD
LG