A New York-i városvezetés azt tervezi, hogy saját meteorológiai intézetet hoz létre és szigorúbb óvintézkedéseket vezet be a nagy esőzések esetére. A klímaváltozás miatt az Egyesült Államok keleti partvidékén is egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás, az Ida hurrikán miatt idén tizenhárom ember halt meg New Yorkban.
„Az Ida megmutatta, hogy valamit nagyon-nagyon máshogy kell csinálnunk – mondta a héten tartott sajtótájékoztatón Bill de Blasio, New York polgármestere. – Ez egy teljesen új világ” – tette hozzá. Az Ida hurrikán szeptember elején csapott le, és Virginiától Connecticutig terjedő területeket érintett. A vihar összesen ötven ember halálát okozta, köztük tizenhárman New Yorkban vesztették életüket, amikor a nagyvárost is özönvízszerű zivatarok érték.
A vihar csúcspontján egy óra alatt nyolc centiméternyi csapadék hullott New York Cityre, túlterhelve a csatornarendszert, amelyet nagyjából ennek a felére terveztek. Az esővíz miatt több száz autó ragadt az utakon, elárasztotta a metróállomásokat, megakasztotta a vonatokat. Számos alagsori lakás teljesen vízzel telt meg, a tizenhárom New York-i áldozat közül tizenegyen ilyen elárasztott lakásokban fulladtak vízbe.
Nem elégedettek a nemzeti meteorológiai szolgálattal
A demokrata polgármester, De Blasio ezt követően jelentette be, hogy tervei szerint a város egy magán-időjáráselőrejelző szolgálattal kötne szerződést. Ennek a feladata az lenne, hogy a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseit kiegészítve második véleményt mondjon, és különösen a viharokra vonatkozóan készítsen régióspecifikus előrejelzéseket.
De Blasio azt mondta, az Országos Meteorológiai Szolgálat „jó és fontos munkát” végez, de jelentései gyakran „túl homályosak vagy túl későn érkeztek, valami gyorsabbra lenne szükségünk”. Mint mondta, a szeptemberi vihar előtt a meteorológusok azt mondták, hogy a városban egy nap alatt nyolc centiméternyi eső eshet, nem azt, hogy egy óra alatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat egyelőre nem válaszolt a polgármester megjegyzéseire.
Ahhoz hasonlította A helyzetet, mint amikor a 9/11-es terrortámadások után a város saját terrorelhárítási és hírszerzési részleget hozott létre a New York-i rendőrségen belül.
Jönnek a kopogtatók
Az új előrejelző rendszer mellett New York új vészforgatókönyvet is bevezet szélsőséges időjárás esetére. E szerint a várható heves esőzések előtt órákkal szükségállapotot kell kihirdetni, és kötelező evakuálási parancsot kell kiadni az alagsori lakásokra, valamint utazási tilalmat kell elrendelni, hogy az emberek ne menjenek ki az utcára és ne üljenek metróra, ha özönvíz várható. A város civil csoportokkal együttműködve „kopogtatókat” küld az alagsori lakásokban élőkhöz, hogy figyelmeztessék őket az árvízveszélyre, és az evakuációs helyekre vezessék őket.
A városban haladéktalanul bevezetnének néhány további intézkedést is, például az utakon az árvízveszélyre figyelmeztető táblákat helyeznének el, több zöldterületet és vízelvezetőt hoznának létre a játszótereken, valamint a város egyes területein porózus betonburkolatot építenének, amelynek apró lyukai lehetővé teszik, hogy a víz a talajba szivárogjon, ahelyett hogy az utcán folyna.
A drága lakhatás is hozzájárult a tragédiához
A jelentés hosszabb távú célokat is megfogalmaz, például a város évszázados vízelvezető rendszerének százmilliárd dolláros korszerűsítését; ezt azonban nagyrészt a szövetségi kormány pénzéből lehetne csak finanszírozni. Vállalnák továbbá mintegy ötvenezer illegális pincelakás biztonságosabbá tételét. A város becslései szerint százezer ember él ilyen lakásokban, főként Queens, Brooklyn és Bronx utcáin. A legtöbben szükségből, megfizethető lakhatás híján választják a potenciálisan veszélyes lakásokat.
A város azt tervezi, hogy megpróbálja kiterjeszteni a lakások biztonságos és legális helyiségekké való átalakítására irányuló kísérleti programot, és munkacsoportot hoz létre a kérdés további tanulmányozására.