Kétnapos nyugat-balkáni körútra indult pénteken Olaf Scholz német kancellár, hogy lendületet adjon a megtorpant európai uniós csatlakozási kampánynak, enyhítse a regionális feszültségeket, és távol tartsa a térségtől a rivális hatalmak, így Oroszország befolyását.
Oroszország ukrajnai inváziója újra sürgetővé tette azt az igényt, hogy közelebb vonják Montenegrót, Szerbiát, Albániát, Észak-Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót a 27 tagú EU-hoz – akár teljes jogú tagsággal, akár alternatív közösséggel.
Scholz látogatása közvetlenül követi az Európai Tanács elnöke, Charles Michel vizitjét és megelőzi az EU és a nyugat-balkáni vezetők június 23-i csúcstalálkozóját.
Az EU-tagság kilátása volt éveken át a reformok és a nagyobb együttműködés fő mozgatórugója a térségben a kilencvenes évek háborúja és az ezzel járó felfordulás után – egészen addig, amíg az EU bővítése megtorpant, és ezt kiábrándultság követte.
Az ottani megoldatlan konfliktusok az utóbbi időben újabb feszültségekhez vezettek, így például az oroszbarát boszniai szerbek elszakadási terveihez.
„A tény, hogy ez nem történt meg, valós probléma, és más országok, például Oroszország és Kína növekvő befolyása annak az eredménye, hogy ez a folyamat nem fejlődik” – mondta Florian Bieber, az ausztriai Graz egyetemének Balkán-szakértője.
Scholz külpolitikai prioritása
Scholz decemberben hivatalba lépett kormánya külpolitikai prioritássá tette az unió nyugat-balkáni bővítését.
„Nem adjuk át ezt a térséget Európa szívében Moszkva befolyásának” – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter ottani márciusi látogatásán.
A kérdés az, hogy az új kormány képes-e valódi stratégiát kidolgozni a folyamat előmozdítására, vagy egyszerűen csak „tűnődik róla”, mint Angela Merkel volt kancellár tette, aki kinyilvánította ugyan, hogy támogatja a régiót, de nem sokat változtatott a dinamikán – mondja Bieber.
Scholz először Koszovóba, majd Szerbiába látogat pénteken, miután a múlt hónapban Berlinben találkozott mindkét ország vezetőivel.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is látogatást tervezett a héten Szerbiába, amely uniós csatlakozási törekvéseit egyensúlyba próbálja hozni a Kremlhez fűződő több évszázados szövetségével. Ezt a vizitet azonban törölték, amikor a környező országok lezárták a légterüket.
A német kancellár később a görögországi Szalonikibe megy, ahol vacsorán vesz részt a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP) nevű, tizenkét országból álló balkáni regionális szervezet képviselőivel.
Szombaton továbbutazik Észak-Macedóniába és Bulgáriába, amelyek vitában állnak egymással, és ez akadályozza az előbbi csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
