Az Európai Parlament a ciklus végéhez közeledve sem száll le az Orbán-kormányról: információink szerint a képviselő-testület áprilisban előbb plenáris vitát tervez, majd a hónap végi legutolsó ülésén állásfoglalást készül elfogadni Magyarországról.
Mintegy keretbe foglalva az elmúlt öt évet, az Európai Parlament többségét kitevő pártok értesülésünk szerint arra készülnek, hogy áprilisban előbb plenáris vitát szentelnek az Orbán-kormány jogállamiságot szerintük veszélyeztető tevékenységének, majd az április 22–25. között esedékes utolsó plenáris ülésen határozatot is el kívánnak fogadni Magyarországról.
Az állásfoglalás megfigyelők szerint nem elsősorban a magyar kormánynak, hanem a kifutó Von der Leyen-bizottságnak szóló ismételt figyelmeztetés, hogy ne merészeljen újabb forrásokat felszabadítani Magyarországnak, mielőtt a kabinet nem teljesítette a kifizetések feltételeit. Az Európai Néppárt múlt héten jelölte hivatalosan is listavezetőjének és egyúttal a bizottsági elnöki poszt várományosának Ursula von der Leyent, aki általános vélemény szerint a június eleji európai választások után rá lesz utalva a politikai centrum támogatására, amit ugyanakkor kockára tenne a befagyasztott magyar források felszabadítása.
Ehhez kapcsolódóan: Berlin utánajár a német cégek magyarországi vegzálásáról szóló állításoknak
Ezzel információink szerint a magyar térfélen is tisztában lehetnek, ezért az európai választások előtt már nem számítanak áttörésre a jogállami feltételességi eljárásban, ami pillanatnyilag a fő akadálya a helyreállítási és a zárolt kohéziós politikai forrásokhoz, összesen körülbelül 21 milliárd euróhoz való hozzáférésnek. A kormány – úgy tudjuk – inkább abból indul ki, hogy ősszel könnyebben hozzájuthat a pénzekhez, amikor egy új Európai Parlament áll fel, és az Európai Bizottság átmenetileg ügyvivőként működik. Ez intézményi forrásaink szerint ugyanakkor eléggé kockázatos stratégia, tekintettel arra, hogy ha nem sikerül kiszabadítani a zárolt pénzeket év végéig, abból komoly forrásvesztés lehet.
A magyar kormány részéről Bóka János Európa-ügyi miniszter néhány hete Brüsszelben tárgyalt, jelét adva annak, hogy április végéig előrehaladást érjenek el a nyitott kérdésekben, konkrétan abban a 21 szupermérföldkőben, amelyek teljesítése nélkül nincs esély a pénzek kifizetésére. Nem ez lenne az első fogadkozás kormányzati oldalról, de eddig minden kísérlet kudarcba fulladt, brüsszeli források szerint a magyar miniszterelnök politikai akaratának hiánya miatt. Jól értesült források most is inkább abban bíznak, hogy az európai választásokig a legjobb esetben is csak a magyar diákok és kutatók Erasmus-ösztöndíját veszélyeztető, a közérdekű alapítványok összeférhetetlenségének ügyében sikerül majd lezárni a vitát.
Az Európai Parlament az elmúlt öt évben az előző ciklustól eltérően nem a magyar miniszterelnökre, hanem a pénzekért felelős Európai Bizottságra próbált nyomást gyakorolni a demokrácia helyreállítása érdekében, váltakozó sikerrel. Nagyjából 10,2 milliárd euró kohéziós politikai forráshoz való magyar hozzáférés tavaly decemberi engedélyezése miatt a képviselő-testület egy januári határozatában perrel fenyegette meg az Európai Bizottságot, mivel megítélése szerint indokolatlanul nyitotta meg a pénzcsapot a magyar kormánynak.
Az EP jogi szakbizottsága hétfő este szavaz a per elindításáról szóló ajánlásról, de a Népszava múlt szombaton úgy értesült, hogy a francia néppárti jelentéstevő, Geoffroy Didier nem támogatja a kereset benyújtását, miközben a testület többsége igen. A végső szót Roberta Metsola, az EP ugyancsak néppárti elnöke hivatott kimondani, aki a lap értesülése szerint szerdán, az elnökök konferenciáját követően hozza meg a döntést. A Népszavát ugyanakkor emlékeztették arra, hogy sem a néppárti jelentéstevőnek, sem pedig a parlamenti elnöknek nem érdeke, hogy kellemetlenséget okozzon Ursula von der Leyennek, aki az EPP hivatalos jelöltje a következő bizottság elnöki posztjára.
