A muszlim böjti hónap kezdetére még mindig nem sikerült megállapodniuk a feleknek a tűzszünetről, miközben a palesztin enklávé lakossága körében egyre súlyosabb léptékű az éhezés.
Vasárnap este imádságot tartottak a romos épületek között, egyesek fényfüzéreket és dekorációkat helyeztek ki, azonban a hangulat nem volt túlságosan ünnepi a Gázai övezetben, ahol az utóbbi mintegy öt hónap során több mint harmincezer ember vesztette életét az október 7-i terrortámadásokat követő izraeli katonai műveletben.
„Senkit nem látni örömtől ragyogó szemmel. Minden család szomorú, minden családban mártírhalált halt valaki” – mondta egy helyi az egyiptomi határnál fekvő Rafahban.
Ehhez kapcsolódóan: Gyerekek halnak éhen a Gázai övezetben
Az Egyesült Államok, valamint a szintén lényeges közvetítői feladatokat ellátó Egyiptom és Katar abban reménykedett, hogy képesek lesznek tető alá hozni egy újabb fegyvernyugvási egyezményt a ramadán kezdetére, aminek keretében fogolycserére is sor kerülhet, és javulhat a terület humanitárius ellátása, a tárgyalások azonban előző héten holtpontra jutottak.
A Gázát uraló Hamász terrorszervezet biztosítékokat követel arra vonatkozóan, hogy a tűzszünet majd a harcok tartós beszüntetéséhez is elvezet, miközben Benjámin Netanjáhú izraeli kormányfő többször is leszögezte, hogy céljuk a „totális győzelem”, azaz a szélsőséges milícia felszámolása és minden egyes megmaradt túsz hazajuttatása.
Az izraeli hadsereg jórészt teljesen körbezárta Gáza északi részét. A harcok, valamint a törvényes rend összeomlása miatt gyakorlatilag ellehetetlenült a segélyszállítmányok célba juttatása számos térségbe.
Többtonnányi élelmiszert dobtak le ejtőernyővel az éhező gázaiaknak, a jordán király is részt vett az akcióban
Jeruzsálem ráadásul offenzívája kiterjesztésére készül Rafahra, ahol jelenleg már a teljes gázai lakosság mintegy fele tartózkodik, anélkül hogy a civileknek lenne hova menekülniük.
Joe Biden amerikai elnök „vörös vonalnak” nevezte a lépést, ugyanakkor tudatta, hogy Washington továbbra is katonai támogatást fog nyújtani Izraelnek.
Az utóbbi napokban az Egyesült Államok és több más ország is a levegőből dobott le segélycsomagokat a területre, ám szakértők szerint ez rendkívül költséges és kevéssé hatékony módja a humanitárius ellátásnak.
Az amerikai hadsereg ideiglenes kikötő építésébe kezdett Gázában a segélyszállítmányok fogadásához, de még hetekig eltarthat, mire eléri a működőképes állapotot.
Ehhez kapcsolódóan: Már a héten tengeri humanitárius folyosó nyílhat a Gázai övezet felé
Eközben az Open Arms nevű spanyol segélyszervezet hajója hamarosan kétszáz tonnányi élelmiszert vihet tesztüzemként Ciprusról az övezetbe, bár egyelőre nem tudni, hogy mikor indulnak útnak. Izrael üdvözölte a segélyszállítmányokat, és közölte, hogy még Cipruson át fogják vizsgálni a Gázába induló hajók rakományát.
Izrael azután indított háborút Gázában, hogy szélsőséges fegyveresek a határkerítésen áttörve október 7-én mintegy 1200 embert megöltek, körülbelül 250 túszt ejtettek, akik közül 130 továbbra sem jutott haza. Mintegy harmincan valószínűleg már meghaltak, nagyjából százan lehetnek még életben.
A zsidó állam pusztító hadműveletei nyomán a 2,3 milliós helyi lakosság nyolcvan százaléka lakóhelye elhagyására kényszerült.
A gázai egészségügyi hatóságok szerint a halálos áldozatok száma már átlépte a 31 ezret, nagy részük civil.
Ehhez kapcsolódóan: Átlépte a harmincezret a halottak száma a Gázai övezetben
Izrael többször leszögezte, hogy mindent megtesz a civil életek megóvása érdekében, és azzal vádolta a Hamászt, hogy élő pajzsként használja a polgári lakosságot, amikor a sűrűn lakott területeken harcol, ahol egész labirintust épített ki alagutakból, bunkerekből, rakétavetőkből és mesterlövészállásokból. A hadsereg tájékoztatása szerint eddig mintegy 13 ezer fegyveressel végeztek, erre viszont nem mutattak be bizonyítékot.
