„Jelentősen romlott” a jogi helyzet Oroszországban, amióta Vlagyimir Putyin elnök tavaly februárban megindította a háborút Ukrajna ellen – mondta az ENSZ legfőbb emberi jogi testülete által megbízott szakértő hétfőn, az országról szóló első jelentésében.
Mariana Kacarova, az Emberi Jogi Tanács megbízásából Oroszország jogi helyzetével foglalkozó különleges jelentéstevő belföldi erőszakról számolt be, amely nagyrészt Putyin háborújának bírálói, illetve más ellenzéki hangok ellen irányul Oroszországban.
Hétfőn nyilvánosságra hozott jelentése elkülönül az ENSZ által támogatott nyomozók egy másik vizsgálatától, amely ukrajnai háborús bűnök vádjával folyik Oroszország ellen.
A tanács korábban soha nem hatalmazott fel jogi szakértőt arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó tagállamában – Nagy-Britanniában, Kínában, Franciaországban, Oroszországban vagy az Egyesült Államokban – vizsgáljon jogi kérdéseket.
Ehhez kapcsolódóan: A külföldre menekült oroszok félnek, hogy a Kreml nyomást gyakorol a vendéglátókra, hogy küldjék vissza őket
A jelentés az emberi jogok megsértését nyomon követő OVD-Info múlt havi adatait idézi, amelyek arra utalnak, hogy tavaly február és június között több mint húszezer embert vettek őrizetbe háborúellenes tüntetéseken való részvétel miatt. Több mint hatszáz büntetőeljárás indult háborúellenes tevékenység ürügyén.
A jelentés szerint az úgynevezett békés háborúellenes tevékenység miatt letartóztatott tüntetők több mint fele nő volt.
Kacarova azt mondja, hogy „hiteles jelentéseket” kapott számos jogsértésről, beleértve a kínzást, a nemi és szexuális erőszakkal kapcsolatos vádakat, valamint a rendfenntartók fenyegetőzését szexuális zaklatással egyaránt férfiak és nők ellen. Az esetek egyikét sem vizsgálták ki hivatalosan – tette hozzá.
Az orosz igazságügyi minisztérium külföldi ügynökökről vezetett nyilvántartása július végéig 649 szervezetet és magánszemélyt tartalmazott. Ez hat hónap alatt több mint 25 százalékos növekedés. Július végén több mint száz szervezetet nyilvánítottak nemkívánatosnak, ami azt jelenti, hogy be is tilthatják.
Tavaly áprilisban, alig hat héttel az Ukrajna elleni fegyveres invázió kezdete után az ENSZ Közgyűlése felfüggesztette Oroszország mandátumát a 47 tagú genfi jogi tanácsban.
A bolgár származású Kacarova mandátumát egy éve hozták létre, májusban kezdett el dolgozni. Az orosz hatóságok megtagadták az együttműködést vele, és azt mondták, hogy csapatának beadványait „automatikusan figyelmen kívül hagyják” – áll a jelentésben.
Oroszországban a jogok „folyamatosan hanyatlottak” az elmúlt két évtizedben, de Kacarova úgy találta, hogy a helyzet „jelentősen romlott a 2022 februári ukrajnai invázió óta”.
A jelentés több mint hatvan, orosz és nemzetközi jogvédő szervezettel és személlyel folytatott konzultációra, valamint csaknem száz írásbeli beadványra épül, egyebek mellett jogvédőktől és jogsértések tanúitól. A jogi tanács csütörtökön tárgyalja majd.
Ehhez kapcsolódóan: „Ne merj előttük sírni”: Putyin gépezetével való szembesülésük fájdalmát írják le a börtönbe vetett oroszok hozzátartozói
A Kreml a háború kezdete óta azt állítja, hogy az oroszok túlnyomó többsége támogatja az ukrajnai „különleges katonai műveletet”, és kitart amellett, hogy aki mégsem ért egyet vele, az szabadon megteheti.
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov ugyanakkor megjegyezte, hogy aki bírálni akarja a kormányt, annak a hatályos törvények betartásával kell tennie.
Putyin maga azt mondta: „nem ítéli el azokat, akik nem viselkednek hazafiként”. Múlt héten arról is beszélt, hogy aki „nem tud egyetérteni” az orosz hatóságokkal, „és itt él, beszélhet róla – senki sem tiltja”.
