A legtöbb letelepedési kötvényes kínai nem gazdasági okok, hanem a levegő és az oktatás minősége miatt választották Magyarországot. Egy kutatás szerint általában akkor éri a tehetősebb kínai szülőket az első komolyabb csalódás, amikor rádöbbennek, hogy a magyar tanárok nem beszélnek angolul, így kénytelenek a gyerekeket a google fordítóprogramjával iskolába küldeni. Beck Fanni, a Ceu Szociológia és Szociálantropológiai Doktori Iskolájának hallgatója Nyíri Pállal, az Amszterdami Szabadegyetem antropológus professzorával közösen készít kutatást a boldogságot Magyarországon kereső kínaiakról.
Miért pont Magyarországra jöttek a középosztálybeli kínaiak?
Beck Fanni: Azt tapasztaltuk, hogy elsősorban azért, hogy a gyerekeiknek egy egészségesebb és boldogabb jelent biztosítsanak. Elsősorban ez vezette őket. Az, hogy pont ezt a kötvény programot választották a világ többi országa által kínált kötvény programok közül, arra az első számú magyarázat az valószínűleg az, hogy ez viszonylag költséghatékony volt, jóval olcsóbbnak bizonyult a többi európai bevándorlási programhoz képest illetve nagyon gyorsan működött a lebonyolítása, tehát onnantól, hogy az ember megigényelte nem kellett éveken keresztül várni arra, hogy elfogadják vagy sem, hanem egy hónapon belül biztosan megkapták a letelepedési engedélyt.
Európában kirívóan laza kritériumrendszere csak a magyar kötvény programnak volt, vagy akadtak más országok is ebben a versenyben?
Beck Fanni: Volt azért verseny, jó pár ország igyekezett leegyszerűsíteni a gazdag, potenciális bevándorlók letelepedését.
Mit mondott Magyarország, hogyan jöhettek ide?
Nyíri Pál: 250 ezer, később 300 ezer eurót kellett fizetni egy közvetítőcégen keresztül, amely felszámolt egy jelentős közvetítői díjat és ezen túl nem volt gyakorlatilag semmiféle kritérium. Ezt a pénzt államkötvényekbe kellett fektetni és elvileg ezt a pénzt vissza is kapják.
Beck Fanni: Történt már visszafizetés, aki igényelte az már visszakapta ezt a pénzt, de ugye volt egy nagyobb aggodalom 2019 környékén, amikor az első kötvények lejártak, hogy vajon valóban visszajár-e a pénz vagy sem. De, én úgy tudom, hogy már akadtak olyanok, akik megkapták a pénzt.
Azt gondolják, hogy a magyar oktatási rendszer kiváló, ezért a gyerekeket amikor idejönnek általában állami iskolákba járatják. A gyerekek viszont nem beszélnek magyarul, hogyan kezdik el az iskolát?
Beck Fanni: A Google Translate segítségével kommunikálnak. Sokszor a pedagógusok sem tudnak angolul és sokszor a szülők sem. A gyerekeket általában egy vagy két évfolyammal alacsonyabb osztályba rakják be. Ez a bevett gyakorlat a bevándorló gyerekek integrálására. Ha valaki ötödikes volt Kínában, akkor ő harmadikban biztos mindent ért matekból, környezetismeretből. De természetesen ez nem így van. A gyakorlatban ugyanolyan kevéssé érti ezt, mint a saját életkorának megfelelő tananyagot, ugyanis egy szót sem ismer az elhangzottakból. Ez megkíván egy nagyon hathatós külsős segítséget. Külön magyartanítást. Évek alatt sokan hozzák el a gyerekeket már óvodás korban. Az óvodában ez a nyelvtanulási folyamat, én úgy találtam, hogy sokkal könnyebben történik. Tehát aki óvodába bekerült, már óvodásként érkezett Magyarországra, az úgy megy iskolába, hogy nem éri olyan nagyon nagy hátrány a nyelvtudás szempontjából. Viszont, aki már iskolába kerül be, az egy nagyon frusztráló élethelyzet, abból nagyon nehezen tudnak felállni a gyerekek, ami több szempontból aggasztó, mint a szülők, mint az intézmények számára.
Mennyire jön be a kínai letelepedési kötvényeseknek az orbáni migránsellenes politika?
Nyíri Pál: Ez meglepőnek tűnik, hogy miért jönnek migránsok olyan helyre, ahol a kormány azt mondja, hogy egyetlen egy migránst sem engedünk be. Persze amit tesznek, az valójában az ennek az ellenkezője. Az Orbán kormány minden XX., XXI. századi magyar kormánynál inkább egy aktívabb migrációs politikát folytat. Viszont ezt egy extrém migrációellenes retorikával ellensúlyozza. Ha most belegondolunk, hogy ezeknek a középosztálybeli kínai bevándorlóknak szimpatikus az, hogy ha a kormány nem enged be mindenféle afrikai és közel-keleti migránst, aki esetleg az államkasszára szorul, ez több szempontból is szimpatikus lehet neki. Egyrészt azért, mert tudjuk Amerikából is, hogy ezek a középosztálybeli bevándorlók, akik magukat keményen dolgozó adófizetőknek látják, úgy gondolják, hogy miért kellene nekik, az ő pénzükből eltartani olyanokat, akik nem dolgoznak. Másrészt pedig van egy fajta rasszizmus is, amit részben Kínából hoznak magukkal. Van ennek egy harmadik dimenziója, ami szerintem nagyon érdekes. Ezeknek a migránsoknak a fejében vagy egy romantizált Európa kép. Úgy tűnik, hogy ennek a képnek egy része egyfajta fehér társadalom. Ebbe nem nagyon fér bele az a multikulturalizmus, ami vizuálisan is megnyilvánult.
Miért pont Magyarországra jöttek a középosztálybeli kínaiak?
Beck Fanni: Azt tapasztaltuk, hogy elsősorban azért, hogy a gyerekeiknek egy egészségesebb és boldogabb jelent biztosítsanak. Elsősorban ez vezette őket. Az, hogy pont ezt a kötvény programot választották a világ többi országa által kínált kötvény programok közül, arra az első számú magyarázat az valószínűleg az, hogy ez viszonylag költséghatékony volt, jóval olcsóbbnak bizonyult a többi európai bevándorlási programhoz képest illetve nagyon gyorsan működött a lebonyolítása, tehát onnantól, hogy az ember megigényelte nem kellett éveken keresztül várni arra, hogy elfogadják vagy sem, hanem egy hónapon belül biztosan megkapták a letelepedési engedélyt.
Európában kirívóan laza kritériumrendszere csak a magyar kötvény programnak volt, vagy akadtak más országok is ebben a versenyben?
Beck Fanni: Volt azért verseny, jó pár ország igyekezett leegyszerűsíteni a gazdag, potenciális bevándorlók letelepedését.
Mit mondott Magyarország, hogyan jöhettek ide?
Nyíri Pál: 250 ezer, később 300 ezer eurót kellett fizetni egy közvetítőcégen keresztül, amely felszámolt egy jelentős közvetítői díjat és ezen túl nem volt gyakorlatilag semmiféle kritérium. Ezt a pénzt államkötvényekbe kellett fektetni és elvileg ezt a pénzt vissza is kapják.
Beck Fanni: Történt már visszafizetés, aki igényelte az már visszakapta ezt a pénzt, de ugye volt egy nagyobb aggodalom 2019 környékén, amikor az első kötvények lejártak, hogy vajon valóban visszajár-e a pénz vagy sem. De, én úgy tudom, hogy már akadtak olyanok, akik megkapták a pénzt.
Azt gondolják, hogy a magyar oktatási rendszer kiváló, ezért a gyerekeket amikor idejönnek általában állami iskolákba járatják. A gyerekek viszont nem beszélnek magyarul, hogyan kezdik el az iskolát?
Beck Fanni: A Google Translate segítségével kommunikálnak. Sokszor a pedagógusok sem tudnak angolul és sokszor a szülők sem. A gyerekeket általában egy vagy két évfolyammal alacsonyabb osztályba rakják be. Ez a bevett gyakorlat a bevándorló gyerekek integrálására. Ha valaki ötödikes volt Kínában, akkor ő harmadikban biztos mindent ért matekból, környezetismeretből. De természetesen ez nem így van. A gyakorlatban ugyanolyan kevéssé érti ezt, mint a saját életkorának megfelelő tananyagot, ugyanis egy szót sem ismer az elhangzottakból. Ez megkíván egy nagyon hathatós külsős segítséget. Külön magyartanítást. Évek alatt sokan hozzák el a gyerekeket már óvodás korban. Az óvodában ez a nyelvtanulási folyamat, én úgy találtam, hogy sokkal könnyebben történik. Tehát aki óvodába bekerült, már óvodásként érkezett Magyarországra, az úgy megy iskolába, hogy nem éri olyan nagyon nagy hátrány a nyelvtudás szempontjából. Viszont, aki már iskolába kerül be, az egy nagyon frusztráló élethelyzet, abból nagyon nehezen tudnak felállni a gyerekek, ami több szempontból aggasztó, mint a szülők, mint az intézmények számára.
Mennyire jön be a kínai letelepedési kötvényeseknek az orbáni migránsellenes politika?
Nyíri Pál: Ez meglepőnek tűnik, hogy miért jönnek migránsok olyan helyre, ahol a kormány azt mondja, hogy egyetlen egy migránst sem engedünk be. Persze amit tesznek, az valójában az ennek az ellenkezője. Az Orbán kormány minden XX., XXI. századi magyar kormánynál inkább egy aktívabb migrációs politikát folytat. Viszont ezt egy extrém migrációellenes retorikával ellensúlyozza. Ha most belegondolunk, hogy ezeknek a középosztálybeli kínai bevándorlóknak szimpatikus az, hogy ha a kormány nem enged be mindenféle afrikai és közel-keleti migránst, aki esetleg az államkasszára szorul, ez több szempontból is szimpatikus lehet neki. Egyrészt azért, mert tudjuk Amerikából is, hogy ezek a középosztálybeli bevándorlók, akik magukat keményen dolgozó adófizetőknek látják, úgy gondolják, hogy miért kellene nekik, az ő pénzükből eltartani olyanokat, akik nem dolgoznak. Másrészt pedig van egy fajta rasszizmus is, amit részben Kínából hoznak magukkal. Van ennek egy harmadik dimenziója, ami szerintem nagyon érdekes. Ezeknek a migránsoknak a fejében vagy egy romantizált Európa kép. Úgy tűnik, hogy ennek a képnek egy része egyfajta fehér társadalom. Ebbe nem nagyon fér bele az a multikulturalizmus, ami vizuálisan is megnyilvánult.