Az uniós integrációban részt vevő hét ország felkészültségét értékelte az Európai Bizottság. A hat nyugat-balkáni ország és Törökország nagyon eltérő helyzetben van: Szerbiával már jó ideje folynak a csatlakozási tárgyalások, míg Törökország belátható időn belül nem lesz az EU tagja. Áttörésnek számít, hogy Bosznia-Hercegovina számára tagjelölti státuszt javasol az Európai Bizottság - ezt a lépést azonban sokan már bírálják.
Hét ország uniós integrációs folyamatát tekinti át az Európai Bizottság szerdán elfogadott jelentése. A hét ország a hat nyugat-balkáni állam és Törökország. Az uniós bővítési folyamatban még három országnak van szerepe: Ukrajnának, Moldovának és Georgiának, esetükben azonban csak később, de még ebben az évben készül el a jelentés. A bővítéssel kapcsolatos fejlemények érezhetően felpörögtek, még uniós mértékkel mérve is. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos azt jelentette be, hogy az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, hogy feltételesen ajánljanak tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának. Az ország egyébként hat évvel ezelőtt jelentkezett az EU-ba, de még nem jutott el a tagjelöltségig.
Várhelyi Olivér egyébként – szakítva a szokásokkal – nem a bizottsági kollégiumi ülést követő sajtótájékoztatón jelentette be a döntést, hanem az Európai Parlament Külügyi Bizottsága előtt. Vele nagyjából egy időben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is tájékoztatta a lépésről a tagállamok nagyköveteit.
A háború mint próbatétel
Jelenleg tehát tíz országgal tárgyal az EU, akik a csatlakozás valamelyik fázisában vannak. A hat nyugat-balkáni ország mellett Törökország, Ukrajna, Moldova és Georgia tartozik a körbe. Kezdjük a utóbbi hárommal: idén nyáron úgy döntöttek az uniós tagállami vezetők, hogy Ukrajnának és Moldovának megadják a tagjelölti státuszt, míg Georgiának feltételesen biztosítják ugyanezt. A feltétel az, hogy előbb „a meghatározott prioritások kezelése” terén mutasson előrelépést. E három ország bizottsági értékelése idén várható. Itt derül ki, hogy állnak annak a 14 pontos követelményrendszernek a teljesítésével, amely a konkrét csatlakozási tárgyalások megindításának előfeltételei.
„Próbatétel elé állítja a háború a szabályalapú rendszerünket” – mondta Várhelyi Olivér biztos, hozzátéve, hogy a Nyugat-Balkán része az európai családnak. Ennek szellemében arra kérte az EU ezeket az országokat, hogy csatlakozzanak a közös gázbeszerzéshez, amely a következő évtől válhat élessé, és teheti az EU-t és partnereit meghatározó vásárlóvá a világpiacon.
Várhelyi arról is beszélt, hogy a nyugat-balkáni országok kilencmilliárd eurós fejlesztési forrást vehetnek igénybe az előcsatlakozási alapból, a következő kilenc évben további húszmilliárd eurós befektetési lehetőséget teremtenek ezekben az országokban. Az uniós költések jelentős része energetikai projekt, és egyrészt az orosz energiáról történő leválást, másrészt a zöldenergiára való átállást támogatják. Így például az EU finanszírozta egy vízerőmű megépítését Albániában és három naperőmű üzembe állítását Észak-Macedóniában és Albániában. Olyan beruházások is folyamatban vannak, amelyek lehetővé teszik Szerbiának, hogy a nem orosz gázhoz is hozzáférjen – Szerbia energiaellátása súlyosan függ az orosz gáztól.
Feltételes ajánlás
A konkrét országértékelések sorában Várhelyi Olivér első helyen Bosznia-Hercegovinát említette. „Ajánljuk a tagjelölti státuszt azzal, hogy egy sor lépést tegyenek meg” – közölte a biztos. Hozzátette, hogy a hatóságoknak prioritásként kell kezelniük az igazságügyi rendszer reformját, az összeférhetetlenséggel szembeni törvényt, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni fellépést, a kínzás megtiltását, a határőrizet jobb koordinálását és az újságírók hatékonyabb védelmét. Bosznia-Hercegovina esetében a tagállamok vezetői decemberi ülésükön döntenek a tagjelölti státuszról.
A többi nyugat-balkáni ország értékelésében nagyon sok volt a közös elem. Szinte mindenhol hiányosságok vannak az igazságügyi rendszer megbízhatósága, a korrupció magas szintje, a szervezett bűnözés elleni küzdelem hiányosságai és a média szabadsága, az újságírók védelme terén.
A tagjelölt országokkal szemben az is elvárás, hogy vegyék át az EU közös külpolitikáját. „Azt várjuk ezektől az országoktól, hogy most a mi oldalunkon álljanak, de ennél több kritériuma is van a bővítési folyamatnak” – fogalmazott Várhelyi. Elsősorban Szerbia az, ahol ezzel gondok vannak, a szerbek egyáltalán nem csatlakoznak az Oroszországgal szembeni szankciós politikához, nyíltan oroszbarát magatartást tanúsítanak, ami egyre nagyobb türelmetlenséget okoz az uniós tagállamok körében.
Sajátos az EU–török viszony. Törökország 23 éve tagjelölt, de – ahogy Várhelyi mondta – a kapcsolatok bonyolultak, a törökök most épp távolodnak az uniótól. Gondok vannak a jogállamisággal, a bírói függetlenséggel, a gazdaságirányítással, és felborult a makrogazdasági egyensúly. Közben súlyosbodott az egyes uniós tagállamokkal (Görögország, Ciprus) szembeni konfliktus. Ráadásul Törökország sem csatlakozott a szankciókhoz, sőt erősíti gazdasági kapcsolatait Oroszországgal. Ugyanakkor fontos partner a földközi-tengeri térség biztonsága és stabilitása kapcsán, négymillió migránsnak nyújtanak menedéket és sok illegális bevándorlót tartanak fel. Igaz, időnként hozzásegítik őket az EU-ba való bejutáshoz, például Cipruson vagy a görög–török határon.
Vegyes fogadtatás
Egyelőre meglehetősen vegyes a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos ajánlás fogadtatása. Elsősorban Milorad Dodik szerb nemzetiségi elnök kijelentései miatt aggódnak a kritikusok. Dodik ugyanis nyíltan oroszbarát, és nem leplezi szeparatista törekvéseit sem. Többször beszélt arról, hogy a boszniai szerbeknek önálló államra van szükségük, korábban lépéseket is tett önálló adóigazgatás és hadsereg felállítására. Az Európai Parlamentben elhangzott, hogy orosz szempontból Bosznia nagyon veszélyes terep, ahol növekedhet az orosz befolyás, de ebben az esetben a tagjelölti státuszt vissza kell vonni.
Az országban október elején választást tartottak. Várhelyi Olivér sokat remél ettől, úgy gondolja, hogy amint felállnak a különböző közigazgatási testületek, minden erejükkel a csatlakozási folyamatra tudnak koncentrálni.
„A Szerb Köztársaságot független államként hoztuk létre (…) és soha nem fogadtuk el Boszniát közös államnak” – ezt mondta Dodik a választások után Belgrádban. A szerb vezető Putyin mellett Orbán Viktort tekinti közeli szövetségesének.
