Szerbia és Koszovó vezetői június 15-én Brüsszelben újra megindítják az Európai Unió közvetítésével kezdett, ám később megtorpanó tárgyalásokat kapcsolatuk rendezéséről.
A két balkáni szomszéd legutóbb egy évvel ezelőtt ült a tárgyalóasztalnál annak az évtizedes tárgyalássorozatnak részeként, amely az 1998–1999-es koszovói háború után több mint húsz évvel rendezné a viszonyt továbbra is megrontó vitákat.
Új ember, új taktika
A június 15-i találkozó az első, mióta a baloldali reformpárti Albin Kurti koszovói miniszterelnök földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a februári parlamenti választásokon – új taktikát ígérve az Aleksandar Vučić szerb elnökkel folytatott tárgyalásokon.
„Ez a párbeszéd nem lesz könnyű. Mindkét fél őszinte elkötelezettségére szükség van Koszovó és Szerbia népének érdekében a folyamathoz” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi fő képviselője június 15-én, a kétoldalú tárgyalások előtt.
„Új lendület van Európában a Nyugat-Balkánt illetően, és fontos, hogy az egész térség éljen a lehetőséggel” – mondta Borrell.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki a függetlenségét Szerbiától, csaknem egy évtizeddel az albán szeparatisták és a maradék Jugoszlávia erői közti háború után. A harcok egy 78 napos NATO légi hadjárat után értek véget, amely kiszorította Belgrád csapatait.
Belgrád még mindig a saját tartományának tekinti
Közel egy évtizeden át a NATO által vezetett békefenntartó erők (KFOR) gondoskodtak a biztonságról, míg ideiglenesen az ENSZ adminisztrációja irányította Koszovót.
Koszovó függetlenségét több mint száz ország ismerte el, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió tagállamainak többsége. De Szerbia továbbra is déli tartományának tekinti a területet, és Oroszország, valamint Kína támogatja ebben.
Washington és Brüsszel egyaránt ragaszkodik ahhoz, hogy a kapcsolatok normalizálása Belgrád és Pristina között elengedhetetlen az euroatlanti integrációhoz.
