Az ENSZ kész meghozni azt a szívszorító döntést, hogy májusban kivonul Afganisztánból, ha nem tudja rávenni a tálibokat, hogy hagyják dolgozni az afgán nőket a szervezetnél – mondta az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) vezetője.
Az ENSZ tisztviselői abban a reményben tárgyalnak az iszlamista kormánnyal, hogy kivételeket tesz ebben a hónapban annak a rendeletnek a hatálya alól, amely megtiltja a helyi nőknek, hogy a szervezetnél dolgozzanak – mondta Achim Steiner, az UNDP igazgatója az Associated Pressnek.
„Azt kell mondanunk, hogy jelenleg az egész ENSZ-rendszernek eggyel hátrébb kell lépnie, és át kell értékelnie az ottani működési képességét – mondta Steiner. – De ez nem arról szól, hogy tárgyalás tárgyát képeznék az alapvető elvek, az emberi jogok.”
A tálibok megengedték az afgán nőknek, hogy valamilyen munkát végezzenek – mondja Steiner –, és egy kedden közzétett ENSZ-jelentés azt mutatja, hogy az országnak a gazdaság hanyatlása közepette égetően szüksége van több női munkaerőre.
A tálib hatalomátvételt a gazdasági fellendülés néhány igen szerény jele kísérte. Picit nőtt az export, némileg stabilizálódott az árfolyam és csökkent az infláció. Ám a bruttó hazai termék, az Afganisztán határain belül előállított összes áru és szolgáltatás növekedését várhatóan felülmúlja a népesség növekedése, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó jövedelem a 2022-es 359 dollárról 2024-re 345 dollárra csökken.
Nem alku tárgya
A gazdasági problémák egy része annak a tálib politikának köszönhető, amely a nők zömét távol tartja a munkahelyektől – mondja Steiner. Ezek a gazdasági gondok azt jelentik, hogy nő a szükség az országban, de az ENSZ úgy döntött, hogy az emberi jogok nem képezik alku tárgyát, és májusban távozik, ha a tálibok nem engednek.
„Szerintem nem lehet másnak nevezni ezt, mint szívszorítónak – mondja Steiner. – Úgy értem, ha elképzelem, hogy az ENSZ-család ma nincs Afganisztánban, akkor milliónyi fiatal lányt, fiút, apát, anyát látok, akiknek lényegében nincs elegendő ennivalójuk.”
Ehhez kapcsolódóan: ENSZ: A világon Afganisztánban nyomják el leginkább a nőket
Halvány derűlátásra adhat okot, hogy a tálibok lehetővé teszik a nők számára, hogy meghatározott körülmények között az egészségügyben, az oktatásban és néhány kisvállalkozásban dolgozzanak.
„Bizonyos értelemben a de facto hatóságok lehetővé tették az ENSZ-nek, hogy jelentős humanitárius és sürgősségi fejlesztési segítségnyújtást vezessen be – mondja Steiner. – Ám ugyanakkor új rendeletek kiadásával folyton áthelyezik a kapufákat.”
Annak ellenére hogy korábbi kormányzásukhoz, a kilencvenes évekhez mérten nagyobb önmérsékeltet ígértek, a tálibok szigorú intézkedéseket vezettek be, amióta átvették az ország irányítását 2021-ben, amikor az Egyesült Államok és a NATO haderői két évtizedes háború után kivonultak Afganisztánból.
Sarkalatos pillanat
Ebben a hónapban a tálibok újabb lépést tettek a nőket korlátozó intézkedések terén, és közölték, hogy az ENSZ-missziónál alkalmazott afgán nők a jövőben nem dolgozhatnak.
„Nagyon sarkalatos pillanathoz közeledünk ezzel. Nyilvánvalóan azt reméljük és azt várjuk, hogy a józan ész kerekedik felül” – mondja Steiner.
Abdul Latif Nazari, Afganisztán gazdasági miniszterhelyettese nem válaszolt az AP kérdéseire az ország gazdasági körülményeiről, ahogy a pénzügyminisztérium szóvivője, Ahmad Vali Hakmal sem volt erre kapható.
Segélyszervezetek biztosították a tálib hatalomátvétel és az azt követő gazdasági összeomlás óta az élelmiszert, az oktatást és az egészségügyi támogatást az afgánoknak. Egyetlen ország sem ismerte el a tálibokat Afganisztán törvényes kormányaként, az országot az ENSZ-ben Asraf Gáni elnök korábbi kormánya képviseli.
Stéphane Dujarric, az ENSZ szóvivője közölte: az ENSZ alkalmazásában álló 3300 afgán – 2700 férfi és hatszáz nő – április 12. óta otthon maradt, de továbbra is dolgoznak, és megkapják a fizetésüket. Az ENSZ hatszáz ottani külföldi munkatársát, köztük kétszáz nőt nem érinti a tálib tilalom.
