A helyieknek van kerékpárjuk, a turisták kevesen vannak, miattuk nem érdemes működtetni közösségi bringarendszert, az elektromos rollerek korában pedig nagyon merevnek tűnik a hat dokkolóállomás – mindenki másként magyarázza, miért bukott meg a vasi megyeszékhelyen a közbringaprojekt.
„Szerintem teljesen felesleges lett volna egy ilyen rendszer” – mondta a Nyugat.hu-nak némi meglepetésre a Szombathelyi Tekergők Egyesület elnöke, amikor arról kérdeztük, hogyan értékeli, hogy látványosan elbukott a városi közbringaprojekt.
Szabó Gergely szerint Szombathely kerékpáros város, ami azt jelenti, hogy sok embernek van biciklije. Ők nyilván nem bérelnének még egyet, az idelátogató turisták pedig kevesen vannak ahhoz, hogy kihasználtan működjön egy ilyen rendszer. Szóba jöhetnének még a bejáró dolgozók, náluk viszont az a gyakorlat, hogy van a városban egy régi biciklijük, amelyet az állomás vagy a munkahely előtt hagynak.
„Az utóbbi időben nagyon elkényelmesedtek az emberek, nem szeretnek tekerni. Így nem meglepő, hogy sokan előnyben részesítik az elektromos rollert, amelyre csak rá kell állni” – számol be tapasztaltairól az elnök, aki szerint Budapesten, de akár Győrben vagy Debrecenben is van létjogosultsága a közösségi bringáknak, de a vasi megyeszékhely kicsi ehhez. (A győri tapasztalatokról majd később.)
Ehhez kapcsolódóan: „Annyi autó lesz, ahány jogosítvány” – Ahol a legmagasabb az ezer főre jutó személygépkocsik száma
Pályázati farvíz
Ahogy arról lapunk is beszámolt, a szombathelyi közösségi kerékpárok egy nagyobb biciklis pályázat farvizén érkeztek volna a városba.
Az egymilliárdos projekt legfontosabb elemei az új bicikliutak és a kerékpáros csomópontok voltak, amelyek el is készültek, mi több, nem is sikerültek rosszul. Elég, ha csak a Vépi úti, a Minerva lakótelepi vagy a séi szakaszokra gondolunk.
Ehhez képest mindössze 52 millió forint maradt a közbiciklirendszerre.
Ennyi pénz volt arra, hogy hat helyszínen dokkolóállomásokat alakítsanak ki és harminc darab elektromos biciklit szerezzenek be.
Nem kell matematikusnak lenni ahhoz, hogy belássuk, ennyi pénzből ezt lehetetlen megvalósítani, így nem nagy meglepetés, hogy a beérkezett ajánlatok egyike 75 millióról, míg a másik 98 millióról szólt.
Ugyanakkor a 23 millió forintnyi hézag nem olyan sok, az önkormányzat – bármilyen rossz anyagi helyzetben is van – ennyit azért könnyedén találhatott volna, ha nagyon akar. De érezhetően nem akart.
Ehhez kapcsolódóan: Hamarosan találkozhat biciklis mentősökkel is
Elment mellette az idő
„Valóban voltak kétségeink a rendszer használhatóságát illetően, így nem vállaltuk be a kockázatot. Itt nemcsak a 23 millió forintos különbözetről van szó, hanem arról, hogy később is működtetni kell majd, ami folyamatos kiadást jelentene az önkormányzatnak. Ráadásul a projekt mellett elment az idő, az elektromos rollerek korában nagyon merevnek tűnik a hat dokkolóállomás. Egyszerűen nem valósult volna meg az a cél, ami a pályázatban meg volt jelölve.”
Ezt Németh Ákos zöldügyekért felelős tanácsnok mondta lapunknak, amikor arról kérdeztük, miért nem nyúlt a zsebébe az önkormányzat, kipótolva az önrészt.
A városvezető is úgy véli, hogy Szombathelyen mindenkinek van saját biciklije, aki hajlandó tekerni, a turizmus pedig nem elég ahhoz, hogy fenntartható legyen egy közbringarendszer.
„A múlt évben megjelent rollerkölcsönzés működőképesnek látszik, ráadásul ez nem kiadást, hanem némi bevételt jelent az önkormányzatnak” – világít rá egy másik aspektusra a politikus, hozzátéve, hogy Szombathely ettől függetlenül kerékpáros város, a felmérések szerint sokkal többen használják ezt a közlekedési eszközt, mint más megyeszékhelyen. Így a hangsúlyt inkább a kerékpárutak építésére és összekapcsolására helyezi a városvezetés – tudtuk meg.
Amikor arról kérdeztük a tanácsnokot, hogy ezek szerint elhibázott volt-e a korábbi városvezetés által beadott 2016-os pályázat, azt a kitérő választ kaptuk, hogy „menet közben megváltoztak a dolgok, most már több tapasztalatunk van”.
Máshol sem diadalmenet
„A közösségi bringarendszer bármilyen méretű településen működik, ha jól van megszervezve, és erre a világban számos példa van. A baj az, hogy a magyarországi rendszerek szinte mindegyike – kivétel talán a fővárosi Bubi – uniós pályázati pénzekből létesült, és nem az a legfontosabb, hogy működjenek, hanem hogy a kiépítéshez érkezzen vele pénz. Így aztán sok közülük a kötelező fenntartási időszak után elhal” – mondta megkeresésünkre Tóth Péter, a győri egyetem oktatója, a Keret Egyesület elnöke.
A kerékpárosaktivista szerint a – szintén uniós pénzekből megvalósult – győri rendszer is billeg. Ezt 2020 óta egy városi cég üzemelteti, és már akkor elavult volt – egyszeri kölcsönzés lehetőségei, bérletek kiváltása, használata, hibabejelentés stb. –, amikor kiépítették, és nagyon hamar eltűnt mögüle a marketing is.
Ráadásul ezek a rendszerek gyorsan avulnak, folyamatosan fejleszteni kellene őket, de erre senki nem hajlandó.
„A közösségi kerékpárok nem oldják meg egy város összes közlekedési problémáját, csak maximum kisegítők lehetnek. Mindenképpen okosan össze kell kapcsolni őket más rendszerekkel, mint például a P+R parkolók, a busz- és vasúti jegyek, bérletek komplex rendszere. Ebből a szempontból jól átgondolt a BKK Bubija” – mondta Tóth Péter.
A roller a külső sávban előzött
Az tehát már biztosnak látszik, hogy egy jó darabig nem lesz közösségikerékpáros-rendszer Szombathelyen.
Helyette viszont megérkezett a Lime rollerkölcsönzője, amely – mondhatjuk úgy – a külső sávban beelőzte a közösségi biciklit, amelynek pályázati elképzelése valóban ódivatúnak és életszerűtlennek tűnik, és minél közelebbről nézzük, annál inkább.
A kölcsönzés tavaly szeptemberben, az autómenetes napon indult el a városban, és kétségtelenül sikeresnek látszik.
A cég által közölt adatok szerint 2022. szeptember 21. és 2023. április 12. között a városban 60 ezer 181 utat tettek meg a járgányokkal, ami összesen 111 ezer kilométert jelent. Ezekkel a számokkal az országban a negyedik helyen van Szombathely a rollerhasználat terén.
Ugyanakkor egyelőre kár lenne véglegesen leírni a közösségi kerékpárkölcsönzőket. Tóth Péter felhívta a figyelmünket egy weboldalra, amely a világ közösségi kerékpárkölcsönzőit mutatja be. Ezek között nagyon innovatív megoldásokra is lehet bukkanni. Az uniós pénzekből megvalósult – vagy meg nem valósult – magyar rendszerek nem feltétlenül ebbe a kategóriába tartoznak.
Zöld péntek: rollereztek, metróztak és sétáltak a román kormánytagok
