A beszélgetésben kitérünk arra, hogy először a második világháborús rendezéssel, majd az Ausztriában állomásozó szövetséges csapatok utánpótlásának biztosításával indokolták a szovjet alakulatok magyarországi állomásoztatását. Az „ideiglenes” jelenlétre aztán az 56-os forradalom adott újabb magyarázatot.
Szóba kerül az ország területén állomásozó szovjet haderő ütőképessége: inkább egy esetleges nyugati intervenció utánpótlás útvonalának a biztosítása volt a cél, semmint a beavatkozás az ország belügyeibe, melynek sikerére a csapatok felkészültsége és az itt állomásozás során kialakult emberi kapcsolatok miatt nem is volt sok esély. Az „előretolt helyőrség” jelleget bizonyítja az is, hogy felszerelésből, köztük – mint utólag kiderült – például atomtöltetekből is, sokkal többet tároltak, mint amennyit az itteni szovjet állomány működtetni tudott volna.
Átbeszéljük a szovjet csapatkivonás mögötti érdekeket, és a magyar ellenzék szerepét a folyamatban.
Szóba kerül az ország területén állomásozó szovjet haderő ütőképessége: inkább egy esetleges nyugati intervenció utánpótlás útvonalának a biztosítása volt a cél, semmint a beavatkozás az ország belügyeibe, melynek sikerére a csapatok felkészültsége és az itt állomásozás során kialakult emberi kapcsolatok miatt nem is volt sok esély. Az „előretolt helyőrség” jelleget bizonyítja az is, hogy felszerelésből, köztük – mint utólag kiderült – például atomtöltetekből is, sokkal többet tároltak, mint amennyit az itteni szovjet állomány működtetni tudott volna.
Átbeszéljük a szovjet csapatkivonás mögötti érdekeket, és a magyar ellenzék szerepét a folyamatban.