Joe Biden mostani és Donald Trump előző amerikai elnök egyaránt jóval közelebb kerülhet pártja elnökjelöltségének elnyeréséhez kedden, az előválasztási kampány legfontosabb napján. Ezzel olyan történelmi visszavágóra kerülhet sor, amelyből sok szavazó inkább nem kérne.
A szuperkedden 16 államban és egy területen tartanak választásokat – Alaszkától és Kaliforniától Vermontig és Virginiáig. Több száz küldött sorsáról van szó. Ez a legnagyobb ilyen esemény mindkét párt számára egyetlen napon.
A korábbi szuperkeddektől drámaian eltérő módon idén a demokrata és a republikánus küzdelem is gyakorlatilag lezárult már.
Biden és Trump egyaránt könnyedén győzte le kihívóit a kampány nyitófordulóiban, és teljes mértékben ők uralják a pályát – annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatások egyértelművé teszik: az amerikaiak nem akarnak olyan választást, mint amilyen a 2020-as volt. Az AP-NORC Közéleti Kutatóközpont új felmérése szerint a többség nem gondolja, hogy akár Biden, akár Trump megfelelő mentális állapotban lenne az elnöki teendők ellátásához.
„Véleményem szerint mindketten kudarcot vallottak abban, hogy egységessé tegyék az országot” – mondta a 66 éves Brian Hadley az észak-karolinai Raleigh-ből.
Sem Trump, sem Biden nem tudja formálisan megszerezni pártja jelölését a szuperkedden. Trump legkorábban március 12-én, Biden pedig március 19-én lehet hivatalos elnökjelölt.
A kedd előtti utolsó napok megmutatták az idei kampány egyedi jellegét. Biden és Trump – ahelyett, hogy az előválasztásokat tartó államokat keresték volna fel – múlt héten egymással versengő eseményeken vettek részt az Egyesült Államok és Mexikó határán. Mindketten az egyre élesebb bevándorlási vitából akartak profitálni.
Ehhez kapcsolódóan: A legfelsőbb bíróság Donald Trump javára döntött coloradói kizárása ügyében
Miután a legfelsőbb bíróság hétfőn 9:0 arányban úgy döntött, hogy Trump visszatérhet az előválasztásokhoz, amelyektől megpróbálták eltiltani a capitoliumi zavargások kirobbantásában játszott szerepe miatt, Trump az ellene indított 91 bűnvádi eljárásra mutogatott, és azzal vádolta Bident, hogy fegyverként használja a bíróságokat.
„Harcold meg a harcodat magad – mondta Trump. – Ne ügyészeket és bírákat használj arra, hogy elkapják az ellenfeledet.”
Biden csütörtökön beszédet mond az unió helyzetéről, majd kampányolni fog két kulcsfontosságú államban, Pennsylvaniában és Georgiában.
Az elnök meg fogja védeni azokat az intézkedéseket, amelyeknek a „rekordszámú munkahelyteremtés, a világ legerősebb gazdasága, a bérek és a háztartások vagyonának növekedése, valamint a vényköteles gyógyszerek és az energia árának visszaesése köszönhető” – adta hírül közleményében Ben LaBolt, a Fehér Ház kommunikációs igazgatója.
Ezzel ellentétben – folytatta LaBolt – Trump Make America Great Again mozgalmának az a célja, hogy „adókedvezményekkel jutalmazza a milliárdosokat és a vállalatokat, jogokat és szabadságokat vonjon meg, és aláássa demokráciánkat”.
Biden kampánya kiemelt figyelmet fordít Trump legprovokatívabb megnyilvánulásaira a kampány során, például amikor Adolf Hitler szellemét idézte meg azzal, hogy azt sugallta: a bevándorlók „megmérgezik az Egyesült Államok vérét”, vagy azt mondta, hogy diktátorként lép majd fel az első napon, amikor visszatér a Fehér Házba.
Trump nemrégiben a fekete konzervatívoknak tartott gálaeseményen arról beszélt, hogy szerinte az afroamerikaiak együttéreznek vele négy büntetőjogi vádemelése kapcsán. Ez éles rosszallást váltott ki Biden kampánystábjából és az ország legmagasabb rangú demokratáiból, akik szerint Trump azokkal a történelmi igazságtalanságokkal veti össze személyes jogi küzdelmeit, amelyek a feketéket érték az Egyesült Államokban.
Trump mindazonáltal már több mint egy tucat fontos republikánus kihívóját győzte le, és mára már csak egy maradt: egykori ENSZ-nagykövete, Nikki Haley, akit otthonában, Dél-Karolinában kétszer is megválasztottak kormányzónak.
Haley járja az országot, több mint egy héten át szinte naponta felkeresett egy olyan államot, ahol a szuperkedden szavaznak, és azzal érvelt, hogy támogatottsága – bár sokkal kisebb, mint Trumpé – azt sugallja, hogy a volt elnök veszíteni fog Biden ellen.
„Többre vagyunk képesek két nyolcvanéves elnökjelöltnél” – mondta Haley egy hétfői nagygyűlésen Houston külvárosában.
Ehhez kapcsolódóan: A szuperkedd lehet Nikki Haley utolsó esélye Donald Trump megállítására
Haley továbbra is erőteljesen folytatja az adománygyűjtést, hétvégén megszerezte első előválasztási győzelmét a demokrata vezetésű fővárosban, Washingtonban, ahol kevés a bejegyzett republikánus. Trump megpróbálta ezt a győzelmet az egész kampány veszteségeként felmutatni, azon gúnyolódott, hogy Haley-t „a láp királynőjévé koronázták”.
Bár Trump uralta a republikánusok korai előválasztásait, győzelmei azt mutatják, hogy sebezhető néhány befolyásos szavazói csoport körében, különösen az olyan egyetemi városokban, mint Hannover, illetve New Hampshire, ahol a Dartmouth College, Ann Arbor is található, vagy a Michigani Egyetem. Ez a helyzet azokon a területeken is, ahol nagy számban élnek függetlenek.
Mindazonáltal Haley aligha nyeri meg a szuperkeddi szavazások bármelyikét, egy elsöprő Trump-győzelem pedig csak fokozná rajta a nyomást, hogy szálljon ki a versenyből.
Bidennek megvannak a saját problémái, köztük az alacsony támogatottság és az arra utaló közvélemény-kutatási adatok, hogy sok amerikai, még a demokraták többsége sem akarja, hogy 81 évesen újra induljon a választáson. Az elnök könnyű michigani előválasztási győzelmét múlt héten némileg megkeserítette az aktivisták által szervezett, „elkötelezettség nélkül” kampány, amely helyteleníti, ahogy az elnök kezeli Izrael gázai háborúját.
Biden az Egyesült Államok történetének legidősebb elnöke. Újraválasztási kampánya azt bizonyítja, hogy a szkeptikusok ideje jön el, ha kiderül: novemberben vagy ő, vagy Trump lesz az elnök. Trump 77 éves, és neki is megvannak az életkorával kapcsolatos gondjai, amelyeket csak növelnek az olyan bakik, mint amilyet hétvégén is elkövetett, amikor tévesen azt sugallta, hogy Barack Obama ellen indul az elnökségért.
