Ukrajnának közöttünk a helye – jelentették ki egyöntetűen az uniós vezetők a rendkívüli csúcstalálkozón, de ennél tovább nem sikerült jutni. A tagállamok megosztottak a folyamat gyorsaságát illetően, ezért egyelőre nem lehet megjósolni sem, mikor lehet az EU tagja Ukrajna. Valószínűleg addig, amíg a háború véget nem ér, nem lesz lényegi előrelépés. Ugyanakkor az EU nem fukarkodik a pénzügyi támogatásokkal.
Nem kerültünk közelebb Ukrajna uniós tagságához az informális EU-csúcson. A tagállami vezetők órákon keresztül vitatkoztak arról, hogy milyen kilátásokat nyújtsanak az invázió sújtotta országnak, de a sokak által várt áttörés elmaradt. A tagállamok elfogadtak egy nyilatkozatot, amely a következő mondatokkal kezdődik: „Két héttel ezelőtt Oroszország visszahozta a háborút Európába. Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agressziója durván sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányában foglalt elveket, valamint aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. Emellett elmondhatatlan szenvedést okoz az ukrán lakosságnak. Ezért az agresszív háborúért teljes mértékben Oroszországot – és bűntársát, Belaruszt – terheli a felelősség, és a felelősöket felelősségre fogják vonni bűncselekményeikért.”
Kelet nem ért egyet Nyugattal
A csúcstalálkozón az állam- és kormányfőknek a legtöbbször arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogyan viszonyulnak Ukrajna tagfelvételi kérelméhez, amelyet február 28-án nyújtott be Volodimir Zelenszkij elnök. Jól láthatóan két táborra szakadt az EU – ahogy az már a csúcs előtt is megfigyelhető volt, s ebben semmilyen változás nem történt. A kelet-közép-európai államok, illetve a balti országok továbbra is azt kérik, hogy amilyen gyorsan lehet, folytassák le a csatlakozási tárgyalásokat. Ezt az álláspontot talán a leghatározottabban Lengyelország képviseli, a lengyel miniszterelnök ugyanis Twitteren is jelezte, hogy vannak országok, mint például Lengyelország, amely gyors folyamatban, Ukrajna mielőbbi tagságában érdekelt, és vannak olyanok, például Hollandia, amelyek lassítani szeretnék a csatlakozást. „Nem létezik gyors csatlakozási eljárás az Európai Unióhoz – mondta Mark Rutte holland miniszterelnök, aki azt is hozzátette, hogy Ukrajna uniós csatlakozása hosszú távú kérdés. – Meg fogjuk erősíteni, hogy intenzíven kívánunk együtt dolgozni Ukrajnával, ezt tesszük már most is, függetlenül a csatlakozási jelöltség perspektíváitól” – magyarázta Rutte, aki világossá tette, hogy ez a nyugat-európai országok álláspontja. „Ki kell nyilvánítanunk, hogy támogatjuk a kérelmet, de világossá kell tenni, hogy ez hosszú folyamat lesz” – mondta Karl Neuhammer osztrák kancellár, Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök pedig így fogalmazott: „Nem ringathatjuk az ukránokat abban a reményben, hogy a tagságuk hirtelen, egyik napról a másikra megvalósul.”
Így aztán nem meglepő, hogy a következő mondatokban sikerült megegyezni az ukrán tagsági kérelem kapcsán: „A tanács gyorsan cselekedett, és felkérte a bizottságot, hogy a szerződések vonatkozó rendelkezéseivel összhangban terjessze elő véleményét erről a kérelemről. Addig is, késedelem nélkül tovább fogjuk erősíteni a közöttünk lévő kötelékeket és el fogjuk mélyíteni a partnerségünket, így támogatva Ukrajnát az európai úton való előrehaladásában. Ukrajna európai családunkhoz tartozik.”
Emmanuel Macron a csúcstalálkozó után azt mondta, hogy „Az ukránok harca a szabadságért és a demokráciáért, mindannyiunk közös értékeiért bebizonyította, hogy Ukrajna valóban része európai családunknak.” De gyorsan hozzátette, hogy az EU-tagságról korai beszélni, mert azt az EU-szerződésekkel összhangban kell meghatározni.
Egymilliárd euró fegyverre
Ha tagságra egyhamar nem is, fegyverekre számíthat Ukrajna az EU-ból. A tagállamok néhány napja már eldöntötték, hogy ötszázmillió eurós támogatást nyújtanak az ukránoknak, ebből 450 millió euró értékben fegyvert, ötvenmillióért pedig más eszközöket, például orvosi felszerelést vásárolnak. Az Európai Bizottság azt javasolta Versailles-ban, hogy duplázzák meg az összeget. Josep Borrell külügyi főképviselő úgy fogalmazott, hogy nem volt nehéz meggyőzni erről a tagállamokat, hamarosan meghozzák a szükséges formai döntéseket és megkezdik a szállításokat. A fegyverszállítmányt az Európai Békekeret nevű, az uniós költségvetésen kívüli alap terhére vásárolják. Ezt azért fontos tudni, mert uniós költségvetésből nem lehet halált hozó eszközöket finanszírozni. A tagállamok tavaly döntöttek a Békekeret felállításáról, 2021 és 2027 között jelenlegi árakon számolva 5,6 milliárd eurót szánnak erre a célra. Ebből különítenek el most egymilliárd eurót.
A már idézett nyilatkozatban szerepel a következő kötelezettségvállalás is: „Nem fogjuk magukra hagyni őket. Az EU és tagállamai továbbra is összehangolt politikai, pénzügyi, anyagi és humanitárius támogatást fognak nyújtani. Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy támogatást nyújtsunk a demokratikus Ukrajna újjáépítéséhez, amint az orosz támadás véget ér.”
Az EU a közelmúltban, még a háború kitörése előtt úgy döntött, hogy Ukrajnának 1,2 milliárd eurós hitelt biztosít a gazdaság megerősítésére. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke most megerősítette, hogy ennek első részletét, háromszázmillió eurót átutaltak Ukrajnának. Az erről szóló közleményben az áll, hogy a pénzeszközök folyósítását felgyorsították, hogy „elősegítsék Ukrajna makrogazdasági stabilitásának fokozását Oroszország provokálatlan és indokolatlan inváziójával összefüggésben”. Ebből a keretből jövő héten újabb háromszázmillió eurót utalnak majd át.
Sorstársak között
Ha a folyamatban lévő bővítéseket sorra vesszük, akkor nem sok előrehaladásra számíthat Ukrajna. Jelenleg az ukránokon kívül Georgia és Moldova kérte a felvételét. A következő lépcsőfokon a tagjelöltek között Albánia (2014 óta) és Észak-Macedónia (2005 óta) áll. Szerbiával 2014 óta, Montenegróval 2012 óta, Törökországgal pedig 2005 óta folynak a csatlakozási tárgyalások – bár a törökökkel többször megszakadtak.
A tagjelöltté válás viszonylag könnyen elérhető, innentől kezdve azonban az érintett államnak meg kell kezdenie a felzárkózást, jogrendszerének, gazdaságának, infrastruktúráinak harmonizálását az EU-val. S bár erre biztosít forrásokat az Európai Unió, az adott ország fejlettségétől nehéz elvonatkoztatni. Ausztria például két év alatt lefolytatta a csatlakozási tárgyalásokat, a kontinens második legszegényebb állama, Ukrajna azonban erre orosz megszállás nélkül sem lenne képes. A háború azonban egyelőre lehetetlenné teszi a tagjelöltséget is – legalábbis ebben nincs összhang a tagállamok között. Az is fontos, hogy olyan ország nem lehet az EU tagja, amelyiknek területi vitája van a szomszédjával – márpedig Ukrajna esetében éppen ez a helyzet.
A búcsú pillanatai
