Az elmúlt tíz évben Miloš Zeman cseh államfő rendre kihívta maga ellen a közvéleményt: népszavazást akart kiírni arról, hogy országa kilépjen-e az Európai Unióból, migránsokat vett célba és újságírók meggyilkolásával viccelődött.
Sok cseh fog örülni államfője szerdai távozásának – az egyik aktivistacsoport azt tervezi, hogy elégeti Zeman képmását, és a hamut a Prágán átfolyó Moldva vizébe szórja.
Zemant a nagyrészt ceremoniális poszton Petr Pavel nyugalmazott hadseregtábornok váltja, aki a január 28-i elnökválasztás második fordulójában egy populista milliárdost győzött le. Pavel csütörtökön veszi át hivatalosan a posztot.
A 78 éves Zeman két egymást követő hivatali ideje alatt megosztotta a közvéleményt. Leglátványosabb hivatali öröksége egy megosztott nemzet lesz, miközben politikai programjának nagy része otthon és külföldön megbukott.
Míg elődeit, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament választotta meg, addig a korábbi miniszterelnök Zeman úgy foglalta el 2013-ban hivatalát, hogy a csehek közvetlenül szavazták meg. Szövetségese, Andrej Babiš – aki januárban sikertelenül indult Pavel ellen – ugyanabban az évben lett pénzügyminiszter, mielőtt később elfoglalta a miniszterelnöki posztot.
Ehhez kapcsolódóan: Csehország az ukrajnai háború miatt újragondolja kínai kapcsolatait
„Közvetlenül megválasztott féldiktátor”
„Kiderült, hogy egy közvetlenül megválasztott elnökből féldiktátor válhat, ha akarja, és gyenge ellenféllel kell szembenéznie a miniszterelnöki székben” – mondta Věra Kovářová, a parlament alsóházának alelnöke, a STAN párt tagja.
Zemant Európa-pártibbnak tartották euroszkeptikus elődjénél, Klausnál, de egyre inkább felhasznált minden lehetőséget az EU támadására, beleértve a klímaváltozás elleni küzdelmet célzó tervét is. Miután Nagy-Britannia úgy döntött, hogy kilép az EU-ból, népszavazást javasolt az ország tagságáról – miközben azt mondta, hogy a maradás mellett fog szavazni.
Szorosabb kapcsolatokra törekedett Kínával is, és az EU-ban vezető oroszbarát hangadó lett.
Bírálói a Kreml szolgájának nevezték, miután Oroszország oldalára állt, és kétségbe vonta országa biztonsági és hírszerző szolgálatainak megállapításait arról, hogy orosz kémek részt vettek egy 2014-es hatalmas lőszerrobbanásban.
Miután Oroszország tavaly megtámadta Ukrajnát, Zeman elítélte az „indokolatlan agressziót”, de ellenezte a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal szemben hozott első uniós szankciókat.
Zeman kijelentette, hogy a gazdasági diplomáciára fog összpontosítani, de dollármilliárdokat érő kínai befektetésekre vonatkozó ígérete soha nem vált valóra, és reményei a kapcsolatok erősítésére Oroszországgal Ukrajna megszállásával teljesen véget értek.
Ki mindenkit haragított magára?
Az 1989-es antikommunista bársonyos forradalom 25. évfordulóján a tüntetők tojással, szendviccsel és paradicsommal dobálták meg, azzal vádolták, hogy elárulta Havelnek, a forradalom hősének az emberi jogok iránti elkötelezettségét.
Zeman azon kevés európai vezetők egyike volt, akik támogatták Donald Trump indulását a Fehér Házért, és támogatták azt a döntését, hogy az Egyesült Államok Tel-Avivból Jeruzsálembe helyezze át izraeli nagykövetségét. Izrael-barát nézetei talán az egyetlen olyan részét jelentették külpolitikájának, amelyet pozitívan fogadtak országában, amely Izrael egyik legerősebb szövetségese az EU-ban.
Egyéb ellentmondásos tettei mellett Zeman az iszlám szélsőségesek európai támadásait is a bevándorlással hozta összefüggésbe, amit „szervezett inváziónak” minősített. Becsmérlő megjegyzéseket tett a #metoo mozgalomra és a transznemű emberekre, és megfogadta, hogy megvétózza az azonos neműek házasságát engedélyező jogszabályt, ha a parlament jóváhagyja.
A médiát is célba vette. Első hivatali napján Zeman azt mondta, hogy egyes újságírók „agymosást végeznek” és „manipulálják a közvéleményt”. Vlagyimir Putyin orosz elnöknek egy kínai találkozón azt mondta, hogy túl sok az újságíró, néhányat közülük „likvidálni” kellene.
Nem akar messze kerülni a hatalomtól
Otthon Zemant azzal vádolták, hogy megpróbálta a saját igényeihez igazítani az alkotmányt. 2019-ben a parlament felsőháza, a szenátus megszavazta, hogy nyolc esetben vádolják meg azzal, hogy nem járt el az alkotmánynak megfelelően, beleértve a kijelölt miniszterek kinevezésének ismételt elmulasztását. A Babiš pártja által uralt alsóház azonban nem követte a példát, és az ügyet soha nem küldték az alkotmánybíróság elé, hogy jogerős ítéletet hozzon.
2013-ban, a kormány összeomlása után Zeman figyelmen kívül hagyta a parlamentben többségben lévő koalíciót, és a tanácsadóját nevezte ki miniszterelnöknek egy technokrata kormány élén. Az alkotmányjogászok és szakértők többsége szerint ehhez nem volt joga.
Az a kabinet elveszítette a bizalmi szavazást, de fél évig hatalmon maradt az előrehozott választásokig, és támogatta Zeman több projektjét, köztük egy Ausztria, Lengyelország és Csehország folyóit összekötő mesterséges vízi útét. A szakértők a projektet irreálisnak minősítették, és a jelenlegi kormány a közelmúltban teljesen fel is hagyott vele.
Zeman láncdohányos, kedveli az alkoholt, de azt mondta, hogy orvosai tanácsára változtatott a szokásain. Cukorbeteg, nehezen jár, és kerekesszéket használ.
Zeman közölte, hogy új otthonában, a Prágától nyugatra fekvő Lányban található elnöki kastély közelében telepszik le, és irodát tervez nyitni a prágai vár, az elnöki székhely közelében.
