Tíz éve kebelezte be a Krímet Oroszország
2014. március 16-án illegális népszavazást tartottak a Krímben, miközben a félsziget orosz nemzetiségű lakosságának egy része által támogatott, jelvény nélküli orosz katonák a megszállás részeként középületeket és katonai létesítményeket foglaltak el.
1
Krími tatárok a zászlójukkal a krími parlamentnél tartott tüntetésen Szimferopolban 2014. február 26-án. Egy héttel korábban egy krími politikus felvetette a félsziget Ukrajnától való elszakadásának lehetőségét. A kijevi tüntetők akkoriban éppen azon voltak, hogy kiszorítsák a hatalomból Viktor Janukovics oroszbarát elnököt, amit az ukránok „a méltóság forradalmának” neveztek el
2
Oroszbarát tömeg a krími parlament előtt 2014. február 27-én. Aznap korábban mintegy hatvan oroszbarát fegyveres elfoglalta az épületet, valamint több ellenőrző pontot a Krím félszigeten
3
Jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák a szimferopoli repülőtér előtt 2014. február 28-án. Az orosz katonák az egész Krímben megjelentek. A lakosság „kis zöld emberekként” kezdett hivatkozni rájuk, mert nem volt rajtuk sem rang-, sem országjelzés. A Kreml kezdetben azt állította, hogy a katonák helyi önvédelmi csoportok tagjai, de később elismerte, hogy hivatásos oroszok
4
Orosz katonák és járművek veszik körül a krími határőrség bázisát március 1-jén. Ugyanezen a napon a Krím oroszbarát miniszterelnöke a Kremlhez fordult, hogy „nyújtson segítséget a béke és a nyugalom biztosításához”