Még meg sem száradt a tinta a tizenötödik orosz szankciós csomagon, tíz uniós tagállam egy közös dokumentumban máris ambiciózus terveket vázol a folytatásra, többek között az orosz földgáz és LNG-gáz EU-ba való behozatalának megtiltását és fokozatos leválást előirányozva az orosz polgári nukleárisenergia-szektorról.
A Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia és Svédország által jegyzett dokumentum arra sürgeti az Európai Bizottságot, hogy haladék nélkül kezdje meg a munkát a következő, szám szerint már a tizenhatodik szankciós csomagon, amelyet – bár ez nem szerepel a szövegben – még az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik évfordulója, február 24. előtt el szeretnének fogadni.
A végső cél az orosz gázimport teljes betiltása
A tíz, zömében északi és északkeleti tagállam Romániával kiegészülve az Oroszországból származó energiaimportra és a nukleáris együttműködésre is kivetné a hálóját azon az alapon, hogy az ebből származó bevételek tovább finanszírozzák az orosz háborús gépezetet. Az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta az EU becslések szerint több mint kétszázmilliárd euró értékben importált Oroszországból kőolajat, földgázt és szenet.
A tíz tagállam az EU-ba irányuló orosz vezetékes és cseppfolyósított földgáz importjának betiltását tűzi ki végső célként, és az EU-tagállamok orosz polgári nukleárisenergia-szektortól való függőségének fokozatos csökkentését. A szankciós rezsim kiterjesztése az eddig békén hagyott gázszállításokra és a nukleáris energia területére előre borítékolhatóan Magyarország és több más tagország (potenciálisan Szlovákia, Bulgária és Görögország) ellenállásába ütközne, és mivel a döntés egyhangúság alá esik, ezért szakértők szerint halovány az esélye.
2024 első felében tizenegy százalékkal nőtt az EU-ba irányuló orosz LNG-import, amivel Oroszország az unió második legnagyobb beszállítójává vált, miközben néhány ország kivételével a legtöbb tagállam teljesen levált az orosz vezetékes földgázról. A levél írói ezért szükségesnek tartják, hogy az EU fellépjen a növekvő orosz LNG-import ellen. A szóban forgó tagállamok célzott szankciókat szorgalmaznak az orosz LNG-hajóflottával szemben, megtiltva a kikötést az EU területén, illetve bármilyen szolgáltatás nyújtását számukra az uniós kikötőkben. Az EU-ban már van egy korlátozás az orosz LNG-vel szemben, de ez csak az uniós kikötők érintésével harmadik országokba irányuló orosz LNG-exportot érinti.
A tíz ország végső célként szükségesnek tartja az orosz földgázimport és LNG-szállítások mielőbbi teljes tilalmát. Alternatívaként elképzelhetőnek tartanák az orosz földgáz és cseppfolyósított földgáz használatának fokozatos csökkentését is, ahogy azt a REPowerEU nevű uniós program útiterve előirányozza.
Újabb csapást mérni az orosz árnyékflottára
A dokumentum aláhúzza, hogy a kőolajexport képezi Oroszország fő bevételi forrását. Az oroszok ugyanakkor a szankciók kijátszása céljából fokozott mértékben rá vannak utalva a kőolaj szállításában az úgynevezett árnyékflottára, amelyet arra használnak, hogy a G7-ek által megállapított olajársapka fölötti áron szállítsanak kőolajat és olajtermékeket harmadik országokba. Az orosz árnyékflotta becslések szerint több száz hajóból áll, amelyek közül számos rossz állapotban van, és nem rendelkezik biztosítással, így a flotta környezeti, tengervédelmi és biztonsági kockázatot jelent többek között a Balti-tengeren. A tízek szerint ezért pótlólagos korlátozó intézkedésekre lenne szükség, és a jelenleginél több hajót kellene listázni a jelenlegi szankciós rezsimben.
Az orosz nukleáris ipart is szankcionálnák
A tíz uniós tagállam a Magyarország számára különösen érzékeny nukleáris ipart sem mentesítené az újabb szankciók alól. Síkra szállnak azért, hogy az uniós tagállamok fokozatosan csökkentsék függőségüket az orosz polgári nukleárisenergia-szektortól. „Konkrétan az EU-nak törekednie kell az Oroszországból származó dúsított urántól való függetlenedésre és arra, hogy véget vessen az orosz nukleáris iparral kötött összes kereskedelmi szerződésnek” – áll a Szabad Európához eljutott dokumentumban. A Roszatom és vezetői elleni korlátozó intézkedések már korábban is felmerültek, de – főleg a magyar kormány ellenállása miatt – nem lett belőlük semmi.
A tíz tagállam ezenkívül további kereskedelmi, valamint az orosz pénzügyi és információtechnológiai szektort sújtó szankciókat sürget.
Magyarországnak jó üzlet lehet az ukrán gáztranzit leállítása
Volodimir Zelenszkij csütörtökön az EU27-kel Brüsszelben tartott megbeszélés után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Ukrajna a Gazprommal fennálló gázszállítási szerződés év végi lejárta után minden orosz gáztranzitot megszüntet a területén keresztül, hogy megfossza bevételeinek egy részétől Moszkvát, és megnehezítse a háború finanszírozását. Az ukrán elhatározás első számú kárvallottjának a gázvezeték végpontján lévő Szlovákia tűnik, ahol az ukrán szállítási útvonal lezárása esetén a hálózatüzemeltető elveszítené teljes tranzitbevételét, emiatt valószínűleg növelni kellene a lakossági díjat. Robert Fico kétségbeesetten próbál alternatív megoldást találni, de Kijev hajthatatlan abban, hogy nem fogadja el az orosz földgáz átcímkézését semmilyen formában.
Úgy tűnik, hogy az ukrán szállítási útvonal lezárása nemhogy nem okoz kárt a magyar gázellátásban, de még jó üzleti lehetőségeket is tartogat a magyar állam és a piaci szereplők számára. Magyarország ugyanis éves bejövő kapacitásának, körülbelül nyolcmilliárd köbméter földgáznak a java részét ma már a délről, Szerbia felől érkező orosz földgázból biztosítja, ami kiegészül némi hazai termeléssel, valamint Horvátország és Románia felől is érkezhet. Korábban Ausztria felől is jött orosz gáz, de az ukrán tranzit lezárása után nyugati szomszédunknak valószínűleg máshonnan kell majd drágább földgáz után néznie.
Magyarország viszont a Török Áramlaton keresztül, délről érkező földgáznak köszönhetően földgázközponttá kezd válni, így egy lapunknak nyilatkozó szakember szerint képes lesz a szlovák földgázimport nagyjából felét biztosítani emelt áron.
Szijjártó Péter magyar külügy- és külkereskedelmi miniszter rendszeresen azzal érvel, hogy Magyarország az orosz földgáz nélkül nem tudná biztosítani a gázellátását. A kormány ugyanakkor ahelyett, hogy csökkentené az orosz függőséget, a háború kezdete óta még növelte is – egyetlen uniós tagállamként. Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint az orosz földgáznak papíron van ugyan alternatívája, de ha ekkora mennyiség kiesne, azt jelenleg szinte lehetetlen lenne pótolni.
