Augusztusban átlagosan 3,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest, míg az előző hónaphoz, júliushoz viszonyítva átlagosan nem változtak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Nem drágultak az élelmiszerek, érdemben csökkent az üzemanyagok ára és tovább esett a háztartási energiáé is.
A tavaly augusztusihoz viszonyítva az élelmiszerek ára 2,4 százalékkal nőtt. A liszt 27,7, a csokoládé és kakaó 10,6, a gyümölcs- és zöldséglé 6,7, az étolaj 5,5, a tej 4,8, az alkoholmentes üdítőitalok 4,4, a sertéshús 3,4 százalékkal drágult.
A száraztészta ára 8,1, a tojásé 7,9, a tejtermékeké 5,7, a cukoré 4,6, a kenyéré 1,7 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak.
- A lakbér és a testápolási szolgáltatások 10,6-10,6,
- az autópályadíj és a parkolás díja 10,5,
- a ruházkodási cikkek ára 4,5,
- a szeszes italoké, dohányáruké 3,9 százalékkal emelkedett.
A háztartási energia 4,3, százalékkal olcsóbb lett. Ezen belül a vezetékes gázért 9,4, az elektromos energiáért 1,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal mérséklődött. A gyógyszerek, gyógyáruk 5,9 százalékkal drágultak, míg az üzemanyagok 2,9 százalékkal olcsóbbak lettek.
Júliushoz viszonyítva egy hónap alatt a fogyasztói árak átlagosan nem változtak. Júliusban még az elemzői becsléseknél is nagyobb volt a pénzromlás mértéke. Múlt hónapban az élelmiszerek és a szolgáltatások ára emelkedett a legnagyobb mértékben, de az üzemanyagért is többet kellett fizetni. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője akkor arról beszélt a Szabad Európának, hogy az infláció ismételt erősödése elsősorban a jelentős egyhavi átárazás miatt alakult ki, az ársapkák és a kötelező akciózás elengedésének várható következménye volt.
Az augusztusi adat a piaci konszenzushoz képest lefelé mutató meglepetést okozott
Virovácz Péter a legfrissebb adatot elemezve azt mondta, hogy az infláció ismételt mérséklődése részben az átlagos árszint havi szintű stagnálásából és a tavalyi évi magas bázisból adódott. Úgy tűnik tehát, hogy a júliusi meredek havi átárazás volt a kivétel, hiszen visszatért az azelőtti hónapokban látott stagnálás a havi inflációs mutatóban.
Az előző hónaphoz képest jelentősen fékeződő havi átárazás három fontos komponensre vezethető vissza:
- Az élelmiszerek esetében a júliusi megugrás után augusztusban nem folytatódott az áremelés, úgy tűnik, hogy az ársapkák és a kötelező bolti akciózás elengedése csupán egyszeri átárazást hozott, nem tartós, trendszerű áremelkedést.
- Érdemi árcsökkenés volt az üzemanyagok esetében, ami egy komoly áremelkedést követett, itt is jelentős a hozzájárulás az inflációs fordulathoz. Tovább csökkent a háztartási energia ára is, ami szintén hozzájárult a kedvező inflációs rátához.
- Az inflációs képet javító tételek közé kell sorolni az elemző szerint a szolgáltatásokat, amelyek körében havi alapon csupán 0,4 százalékos volt a drágulás.
A szokásos szezonális átárazásokhoz képest számos területen mérsékeltebb volt az áremelkedés, így az üdülési és közlekedési szolgáltatások körében is.
A részletek alapján elmondható, hogy míg az elmúlt hónapokban elsősorban a maginflációs kosáron kívüli tételek kedvező alakulása fékezte az inflációt, addig augusztusban a fontosabb maginflációs tételek is kedvezőbb inflációs fordulatot vettek. Virovácz Péter szerint az még kérdés, hogy ez mennyire marad tartós, de mindenképpen javuló inflációs képről beszélhetünk. Hozzátette: a monetáris politika szempontjából a beérkező inflációs adat szeptemberben megnyitja az utat az irányadó kamat 25 bázispontos csökkentése előtt.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a kormányzati intézkedések hatásosak, ezért süllyedt idei mélypontjára augusztusban az infláció mértéke. Szerinte az élelmiszerárak dezinflációját a mezőgazdasági termelői árak jelentős mértékű visszaesése okozza, ami előrevetíti, hogy a következő hónapokban tovább csökken egyes élelmiszerek ára.
