Több mint százmillió dolgozót taszított szegénységbe a koronavírus-járvány világszerte az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) friss jelentése szerint.
A szerdán közzétett értékelés szerint nagyjából „ötévnyi előrehaladás vált most semmissé a dolgozói szegénység felszámolásában”, 108 millióval több dolgozó számít szegénynek vagy rendkívül szegénynek, mint 2019-ben.
Az ILO arról számolt be, hogy a válság aránytalanul súlyosan érintette azokat, akik már azt megelőzően is hátrányos helyzetben voltak, például a nőket, a fiatalokat, a migránsokat, a feketén dolgozókat.
Mint írták, a munkaerőpiac legkorábban 2023-ra térhet vissza a járvány előtti szintre, az idei év végén a világ még mindig mintegy százmillió, teljes munkaidős állásnyi mínuszban lesz a pandémiát megelőző helyzethez képest.
„Nem pusztán közegészségügyi, hanem foglalkoztatottsági és emberi válságról is szó van” – mondta sajtótájékoztatóján Guy Ryder, a szervezet főigazgatója.
A munkanélküliek száma jövőre várhatóan eléri a 205 milliót világszerte, szemben a 2019-es 187 millióval – mutattak rá, hozzátéve, hogy sokak megtarthatták az állásukat, de jelentősen csökkent a munkaóráik száma.
Egyenlőtlen kilábalás
Ekképpen tavaly a globális munkaórák körülbelül 8,8 százaléka veszett el a 2019-es utolsó negyedév adataihoz képest, ami 255 millió teljes munkaidős állásnak felelne meg.
A jelentés szerint a foglalkoztatottsági szint növekedése az év második felében gyorsulni fog. Ez a rendkívül eltérő sebességű oltási kampányok miatt azonban meglehetősen egyenlőtlen lesz. Ennek kapcsán beszédes adat, hogy az eddig beoltott emberek több mint 75 százalékát mindössze tíz országban regisztrálták.
A kevesebb munkaóra sok esetben a jövedelem bezuhanását, a szegénység növekedését eredményezte. 2019-hez képest 108 millióval több dolgozó tartozik a szegény vagy a rendkívül szegény kategóriába – azokat sorolják ide, akiknek a családjában az egy főre eső napi bevétel kevesebb 3,2 dollárnál.
„A szegénységi adatok drámaiak” – fogalmazott Ryder.
