Svédország NATO-tagságának török ratifikálása azon múlik, hogy az amerikai kongresszus jóváhagyja-e Törökország kérelmét F–16-os vadászgépek vásárlására – mondta Erdoğan elnök, és egyidejű cselekvésre szólította fel a két törvényhozást.
A török államfő kedden ismertetett megjegyzésében arra is kitért, hogy Kanadának és más NATO-szövetségeseknek fel kell oldaniuk a Törökországgal szemben elrendelt fegyverembargót.
„Az Egyesült Államok pozitív lépései az F–16-osok ügyében és Kanada ígéreteinek betartása felgyorsítja parlamentünk kedvező döntését Svédország tagságáról – mondta Erdoğan. – Ezek mind összefüggnek.”
Minderről hétfő este, budapesti látogatásáról hazatérve beszélt. A NATO-tagok közül egyedül Magyarország és Törökország nem hagyta jóvá hivatalosan Svédország csatlakozási szándékát a transzatlanti katonai szövetséghez.
Erdoğan megjegyzéseit az állami Anadolu Ügynökség idézte.
Az újságíróknak azt mondta, hogy Hakan Fidan török külügyminiszter vetette fel a török parlament és a kongresszus egyidejű jóváhagyásának kérdését Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel folytatott e heti megbeszélésein.
„Ha ezeket egyidejűleg működtetjük, akkor sokkal könnyebben ámennek a parlamenten” – idézte Fidan Blinkennek mondott szavait Erdoğan.
Ehhez kapcsolódóan: Volt amerikai NATO-parancsnok: A Nyugat túl óvatos az ukrán fegyverszállítással kapcsolatban
Erdoğan októberben benyújtott egy ajánlást Svédország csatlakozásához a parlamentben, de a ratifikációs folyamat elakadt.
A török vezető azóta összekapcsolta az ügyet azzal, hogy a kongresszus jóváhagyja-e Törökország kérését negyven darab F–16-os vadászgép megvásárlására és készletek beszerzésére már meglévő flottájának korszerűsítéséhez.
Törökország több mint egy éve halogatja Svédország tagságának ratifikálását. Ankara azzal vádolja a skandináv országot, hogy nem veszi elég komolyan Törökország biztonsági aggályait, így a kurd fegyveresek és más olyan csoportok elleni harcot, amelyeket Ankara biztonsági fenyegetésnek tekint.
A késedelem gátolja a többi NATO-szövetségest is, akik gyorsan befogadták Svédországot és Finnországot a szövetségbe, miután a két, egymással szomszédos ország felhagyott régóta fennálló katonai semlegességével a 2022. februári, Ukrajna elleni orosz támadás után.
Magyarország közölte, hogy nem ő lesz az utolsó ország, amely jóváhagyja a csatlakozást, bár a kormányzó Fidesz, amelynek alkotmányozó többsége van a magyar parlamentben, nem hajlandó szavazást tartani az ügyben.
