Az év utolsó két hónapjában felpörögtek az események az amúgy sem unalmas 2024-ben: Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, másnap Budapesten gyűltek össze Európa vezetői, Orbán Viktor folytatta vitatott békemisszióját, Georgiában egyre brutálisabban lépett fel a hatalom a tüntetőkkel szemben, Romániában az alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulóját, Szíriában megbukott az Aszad-rezsim, közben itthon a kormánypártok újabb alkotmánymódosítást hajtottak végre, átrajzolták a választókerületek határait, egy vitatott megállapodáshoz kötötték a bírósági fizetésemelést, és a Btk.-t is megváltoztatták, miután a rendőrség elévülésre hivatkozva elengedte Till Tamás feltételezett gyilkosát, akit aztán letartóztattak.
Trump, EU, Orbán és Vogel Evelin
Tragikus eseménnyel indult a november; a hónap első napján leomlott az újvidéki vasútállomás 48 méter hosszú beton előtetője, maga alá temetve a járókelőket. Tizenöt ember halt meg. Később tömegtüntetések kezdődtek Újvidéken és más városokban, összecsapások is voltak a tüntetők és rendőrök között, mert eleinte senki sem vállalta a felelősséget. Később lemondott a közlekedési miniszter. Húsz nappal a tragédia után a hatóságok letartóztattak tizenegy embert, lapinformációk szerint köztük van Goran Vesić volt infrastruktúráért felelős miniszter és Jelena Tanasković, a szerb pályavasúti vállalat korábbi megbízott igazgatója.
November 5-én megnyíltak a szavazóhelyiségek az Egyesült Államok elnökválasztásán, másnapra pedig kiderült, hogy Donald Trump az összes csatatérállamot megnyerte, ezzel 277 elektori szavazatot szerzett, Kamala Harris 224-et. A győzelemhez legalább 270 elektori szavazatra volt szükség. A republikánusok átveszik az irányítást a szenátusban is, a képviselőházban pedig megmarad a többségük. Az eredmények ismeretében Orbán Viktor még aznap arról beszélt Biskekben, a Türk Tanácsban, hogy az amerikai republikánusok választási győzelme felveti a kérdést, vajon Európa egyedül képes lesz-e az eddigi katonai és pénzügyi támogatás fenntartására Ukrajnának. Szerinte „efelől komoly kétségek vannak, ezért új európai stratégiára lesz szükség”.
Másnap, november 7-én Budapesten, a Puskás Arénában nyitotta meg az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóját. A közösséget a 2022 februárjában az Ukrajna ellen indított orosz agresszió után hozták létre. Az EU huszonhat tagállamán túl tagja tizennyolc, az unióval szorosabb kapcsolatot ápoló ország. Orbán Viktor arról beszélt, hogy Európa nehéz és veszélyes helyzetben van. „Harmadik éve dúl Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a terrorcselekmény nyomán lángba borult Közel-Keleten az eszkaláció veszélye fenyeget, Észak-Afrikában konfliktusok destabilizálják a régiót, az illegális migráció szűnni nem akaró kihívás Európa számára” – sorolta a kihívásokat, hozzátéve, hogy a gazdasági blokkosodás Európa békéjét és stabilitását veszélyezteti.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólalt a találkozón. Azt mondta: „Budapest emlékszik a szovjet tankokra. Az ukrán városok sem fogják elfelejteni soha az orosz bombákat. Ahogy Budapest, úgy Ukrajna és Európa minden városa is megérdemli a békét és a biztonságot.” Kiderült, hogy előző nap telefonon beszélt a frissen megválasztott amerikai elnökkel, Donald Trumppal, az egyeztetés szerinte eredményes volt.
Orbán Viktor a következő napon, a szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában már arról beszélt, hogy Európa nem tudja egyedül finanszírozni az orosz–ukrán háborút, az Egyesült Államok pedig Donald Trump hatalmas győzelme után ki fog szállni belőle. Szerinte most mindenkinek sürgősen alkalmazkodnia kell az új helyzethez, váltania a háborúról a békére, amit ő mindig is javasolt.
Szintén november 8-án történt, hogy a kirúgott kölcseys tanárok javára döntött első fokon a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma. A bíróság kimondta: aránytalan szankció volt az öt tanár azonnali elbocsátása a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból polgári engedetlenség miatt. Összesen 27 millió forint kártérítést ítéltek meg a tanároknak. Palya Tamás, a Kölcsey egykori matematika–kémia szakos tanára nyilatkozott a Szabad Európának a döntés után.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke november 11-én jelentette be, hogy szerinte Rogán Antal vezetésével állami és magán-titkosszolgálatok illegálisan lehallgatják, és lejárató kampányt terveznek ellene. Mint mondta, volt barátnője, Vogel Evelin harmincmillió forintot kért a Tisza Párt egyik munkatársától a hallgatásáért. Lejátszottak egy hangfelvételt, amelyen hallatszik, hogy a nő pénzt kér, különben „felborítja az egészet”. Magyar Péter közölte: zsarolásért feljelenti volt barátnőjét, aki szerinte „mindenben megállapodott a Fidesszel”, havi ötmillió forintot és egy lakást ígértek neki, jelenleg is Kubatov Gábor egyik bizalmasának lakásában él a belvárosban. Ezután szinte naponta küldtek e-mailen a sajtónak olyan hangfelvételeket, amelyeken Magyar Péter beszélget Vogel Evelinnel.
Választási törvény, bírák bére, Varga Mihály
November 19-én derült ki, hogy egy éjszaka benyújtott módosítás szerint a Fidesz átrajzolná az egyéni választókerületek jelentős részét, Budapesten szinte az összeset, és a számukat is csökkentené a fővárosban kettővel, míg Pest megye két új körzetet kapna. Karácsony Gergely szerint így áll bosszút a Fidesz Budapesten. Sunyi, tisztességtelen, manipuláció, Budapest gyengítése, a titkos szavazás megszüntetése, példátlan választási csalás előkészítése – így reagáltak az ellenzéki pártok a Fidesz javaslatára, amelyet végül decemberben megszavazott az Országgyűlés.
November 22-én az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezetett be a Gazprombank, Oroszország harmadik legnagyobb pénzintézete és több tucat más bank ellen. Joe Biden elnök igyekszik tovább csökkenteni a Kreml képességét az ukrajnai háború finanszírozására, mielőtt elhagyja hivatalát.
Ezen a napon írták alá a bírói szervezetek vezetői és az igazságügyi miniszter azt a megállapodást, amely a bérrendezés mértékét és módját, illetve a majdani igazságügyi jogalkotás irányait tartalmazza. Az igenek szűk többsége az OBT-ben és a bírók jó részének felháborodása mutatja, hogy a tanács nagy kockázatot vállalt azzal, hogy politikai alkuba bocsátkozott a kormánnyal. Tizenegy nappal később lemondott az OBT elnöke. Pecsenye Csaba új elnök később azt írta az igazságügyi miniszternek: az OBT „megrendülten értesült” arról, hogy „a jogalkotó az OBT-t elzárja” a jogszabály biztosította véleményezési lehetőségtől.
November 25-re kiderült, hogy a független, oroszbarát, NATO-ellenes és antiszemita megjegyzései miatt széles körben bírált Călin Georgescu nyerte a román elnökválasztás előző napi, első fordulóját. Egy héttel később, december 1-jén parlamenti választások is voltak Romániában, amelyet a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) nyert. December 3-án a román alkotmánybíróság elismerte az elnökválasztás első fordulójának eredményét, és megerősítette, hogy december 8-án tartják a második fordulót. Két nappal később a Legfelsőbb Nemzetvédelmi Tanács feloldotta értékelése titkosítását, kiemelve, hogy ennek alapján az ország különböző összehangolt műveletek célpontja lehetett az elnökválasztás első fordulója előtt. Másnap, december 6-án a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulóját.
November 27-én elhárult az utolsó akadály is a második Von der Leyen-bizottság december 1-jei hivatalba lépése előtt, miután az Európai Parlament 370 támogató és 282 elutasító szavazat, illetve 36 tartózkodás mellett jóváhagyta a biztosi testületet. A magyar képviselők közül csak a Tisza Párt tagjai szavaztak bizalmat az új bizottságnak.
November 29-én derült ki hivatalosan, hogy Orbán Viktor Varga Mihály pénzügyminisztert jelöli jegybankelnöknek Matolcsy György mandátumának lejárta után.
December 7-én Párizsban találkozott Donald Trump megválasztott amerikai, Emmanuel Macron francia és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Aszad-bukás, alkotmány- és Btk.-módosítás, leállított lomtalanítás
A szíriai lázadók december 8-án jelentették be, hogy átvették az ellenőrzést a főváros, Damaszkusz felett, miután a megelőző napokban indított villámtámadásuk gyorsan átszelte az országot. Damaszkusz „most Aszad-mentes” – áll a lázadók közösségi médiában kiadott közleményében. Az orosz állami média még aznap közölte, hogy Moszkvába érkezett Bassár el-Aszad szíriai elnök és családja.
December 10-én Orbán Viktor Floridába utazott, Donald Trumppal és Elon Muskkal tárgyalt, és találkozott Michael Waltzcal, a megválasztott amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A megbeszéléseken részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Jászai Gellért, a 4iG elnöke is.
December 12-én az uniós nagykövetek megállapodtak a tizenötödik szankciócsomagról, válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára – jelentette be az X-en a magyar EU-tanácsi elnökség. Az újabb szankciós csomag több embert és jogi személyt is felvesz a már meglévő szankciós listára, akik az exportkorlátozások megkerülésével közvetve hozzájárulnak Oroszország katonai és technológiai fejlesztéséhez.
Itthon kiderült, hogy a MOHU megszüntetné a házhoz menő lomtalanítást a fővárosban. A Szabad Európa több, egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a Mol hulladékos leányvállalata alapvető változást vezetne be: 2025-től kerületenként csak néhány gyűjtőponton folyna a hulladék begyűjtése, ide pedig a lakóknak maguknak kellene valahogy elszállítaniuk a kidobni kívánt lomot, ami a fővárosi polgármesterek kritikáját váltotta ki.
Ezen a napon döntöttek úgy az uniós tagállamok belügyminiszterei, hogy Románia és Bulgária 2025. január 1-jével csatlakozik a schengeni övezethez. A lépéssel a két ország között és a többi uniós tagállammal közös, belső szárazföldi határokon megszűnik az ellenőrzés.
December 16-án az Európai Bizottság megállapította, hogy a magyar jogszabály-módosítások nem kezelik megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait érintő összeférhetetlenségi aggályokat, ezért hatályban kell maradniuk az ilyen modellben működő alapítványokra és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó intézkedéseknek. Ez azt jelenti, hogy az ilyen fenntartású egyetemek továbbra sem férnek hozzá az Erasmus+ és a Horizont Európa uniós programokhoz.
December 17-én az Országgyűlés 190 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül, vagyis az ellenzék többségének támogatásával megszavazta a Büntető törvénykönyv módosítását, hogy az életfogytiglannal is büntethető bűncselekmények fiatalkorúak esetében sem évülhetnek el. A kormánypártok szerint eddig is ez volt a jogalkotói akarat, ugyanakkor Ésik Sándor ügyvéd szerint a 2012-es Btk. alapján mindenki joggal értelmezte úgy a törvényt, hogy van elévülés, ezért is engedték ki Till Tamás feltételezett gyilkosát. Aznap összesen 27 javaslatról döntött az Országgyűlés, például módosították az Alaptörvényt annak érdekében, hogy ne csak ügyészek közül választhassanak legfőbb ügyészt, valamint 35 évre emelték a bírók alsó korhatárát. Megszavazták a választási törvény módosítását is.
Pályaudvarok magánkézbe, Putyin- és Orbán-évértékelő, Magyar Péter tervei
December 18-án Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kijelentette, hogy legitim katonai célpontnak számítanak a hazája elleni háborúban részt vevő NATO-tagállamok tisztségviselői. Egy nappal korábban Igor Kirillov, az orosz nukleáris, biológiai és vegyi védelmi erők parancsnoka és asszisztense pokolgépes merénylet áldozata lett Moszkvában. A robbantás egy lakóház előtt történt a Kremltől hét kilométerre.
December 19-én az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az olimpiarendezésről szóló fővárosi helyi népszavazást hitelesítő kúriai végzést. Az indoklás szerint a Kúria az Alaptörvénnyel ellentétes módon értelmezte a népszavazási kérdés egyértelműségét, különös tekintettel az időszerűségére.
A MÁV honlapján közzétett pályázati felhívás szerint január 31-ig lehet jelentkezni az országos vasútállomás-megújítási pályázatra. A MÁV tájékoztatása szerint olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várják, akik az ingatlanok egy részének 99 évre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserében vállalják az adott állomásépület megújítását a környezetével együtt. Vitézy Dávid szerint a terv semmiben nem különbözik a korábbi szocialista kormányokra jellemző rablóprivatizációtól.
Vlagyimir Putyin december 20-án, szokásos éves évértékelő sajtótájékoztatóján esetleges engedményeket helyezett kilátásba Ukrajnával kapcsolatban. A kompromisszum gondolatához ugyanakkor számos fenntartást fűzött, megerősítve, hogy Oroszország eredeti céljai nem változtak.
Másnap Orbán Viktor is évértékelő sajtótájékoztatót tartott. A magyar uniós elnökséget az elszigeteltség dacára sikeresnek, a Donald Trump második elnökségével kezdődő helyzetet új realitásnak, a 2025-ös évet pedig Magyarország számára nagyszerűnek nevezte.
Magyar Péter tervezett szakpolitikai lépéseikről is nyilatkozott a Szabad Európának december 23-án. Azt mondta: aki 2026-ban nem a Tiszára szavaz, az Orbán Viktorra szavaz. A Tisza Párt elnöke új Nemzeti alaptantervet alkotna, azonnal plusz ötszázmilliárdot adna az egészségügynek. A legfontosabb lépések egyikének tekinti az uniós pénzek hazahozatalát, ennek érdekében leállítaná az ipari méretű korrupciót, megerősítené az Integritás Hatóságot és csatlakozna az Európai Ügyészséghez; szigorítaná a közbeszerzés szabályait és visszaállítaná az igazságszolgáltatás függetlenségét.
