Irán öngyilkossági krízissel néz szembe a fiatal orvosok körében. A rezidens orvosok azt mondják, hogy túlterheltek, alulfizetettek, és gyakran megalázzák őket az idősebbek. Egyes becslések szerint a kezdő orvosok egyharmada küzd öngyilkossági gondolatokkal. Eközben évente több ezer orvos dönt úgy, hogy külföldön jobb munkakörülményeket keresve elhagyja Iránt.
Az öngyilkosságba menekülő fiatal iráni orvosok riasztóan magas száma kétségessé teszi az ország egészségügyi rendszerének jövőjét.
A túlhajszolt, alulfizetett és az idősebbek által megalázott rezidens orvosok közül sokan – a képzésben lévők és az orvosi egyetemet elvégzők – öngyilkossági gondolatokkal küzdenek, vagy azt fontolgatják, hogy külföldre költöznek.
„A rezidensek körében ma már válsághelyzet az öngyilkosság” – mondta Nima Sahriarpur sürgősségi orvos a Habar Online iráni hírportálnak.
Lehet, hogy igaza van: a március 19-én véget érő iráni évben tizenhat rezidens orvos követett el öngyilkosságot. Egy évvel korábban tizenhárom fiatal orvos vetett véget az életének.
A legutóbbi eset múlt héten történt, amikor kollégái holtan találták szolgálati lakásán Parasztu Baksit. A harmincnégy éves rezidens orvosra állítólag egyre nagyobb nyomás nehezedett a munkahelyén.
Nehéz évek
A rezidensképzés az orvosi egyetem után kezdődik, és három–öt évig tart. Egyesek számára keményen kezdődik, másoknak még nehezebb.
A rezidens orvosok, akik többnyire a harmincas éveikben járnak, harmincórás műszakokban dolgoznak, és havi 80–110 millió riál (ötven–hetvenezer forint) közötti fizetést kapnak. A fizetések gyakran késnek.
Az orvosok a rezidensidőszak alatt nem praktizálhatnak a kórházon kívül, gyakran kénytelenek más területen másodállást vállalni, hogy megéljenek.
A Szabad Európához tartozó Farda Rádiónak névtelenül nyilatkozó rezidens orvos elmondta, hogy a fiatal orvosok rossz munkakörülményeknek vannak kitéve, például el kell viselniük feletteseik megalázásait és „csúnya beszédét”, miközben pluszműszakokra kényszerítik őket.
Vahdat Sariat, az Iráni Pszichiátriai Szövetség vezetője szerint Iránban a rezidens orvosok harminc százaléka fontolgatja az öngyilkosságot.
Szeptemberben Sariat és Hamid Jakubi, az iráni öngyilkosság-megelőzési tudományos társaság vezetője sürgette az egészségügyi minisztert, hogy tegyen lépéseket.
Levelükben egy tanulmányra hivatkoztak, amely szerint a teheráni rezidens orvosok huszonöt százaléka szenved súlyos depresszióban.
Több intézkedést javasoltak a probléma kezelésére, többek között a túlzott műszakok csökkentését, a rezidens orvosok biztosítását, fizetésük felülvizsgálatát és mentálhigiénés támogatás nyújtását.
Az elmúlt években az orvosgyakornokok a közösségi médiában öngyilkosságot elkövető kollégáik képének közzétételével igyekeztek felhívni a figyelmet a helyzetükre. Bár ez felkeltette a média figyelmét, hivatalos válasz nem érkezett.
Nem könnyű kilépni
Egészen a közelmúltig kilépni is nagyon nehéz volt az orvosképzésből.
Ahhoz, hogy a rezidensképzésbe felvételt nyerjenek, az orvosi egyetemet elvégzőknek két ember kellett hogy garantálja, hogy nem hagyják el az országot, és nem lépnek ki a programból semmilyen módon, beleértve a természetes halált. Ellenkező esetben a garanciavállalóknak kártérítést kellett fizetniük.
Ezt a szabályt törvénytelennek ítélték, és 2021-ben eltörölték, de a rezidensek szerint még mindig kérnek garanciát tőlük. Egy gyógyszertári rezidenstől például 9,9 milliárd riál (körülbelül öt és fél millió forint) értékű garanciát kértek csak azért, hogy múlt hónapban külföldre utazhasson nyaralni.
A pénzügyi biztosítékok megnehezítik az orvosok, különösen a rezidensek számára, hogy elhagyják az országot, az iráni médiában megjelent beszámolók szerint azonban tömegesen távoznak.
A Donya-e-Ekteszad című gazdasági napilap tavaly arról számolt be, hogy a 2022 márciusával végződő iráni évben ötezer orvos vándorolt ki Iránból, mintegy kétezerrel több, mint 2020-ban.
Az államilag finanszírozott Iráni Migrációs Megfigyelőközpont (IMO) 2023 januárjában közzétett felmérésére hivatkozva a helyi média szerint a megkérdezett orvosok ötven százaléka igyekezett elhagyni Iránt. Egyharmaduk azt mondta, hogy hajlandó lenne az orvostudományhoz nem kapcsolódó, kevésbé szakosodott külföldi munkát is vállalni.
Az iráni orvosok és ápolók legnépszerűbb célpontjai a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és a Perzsa-öböl menti országok.
Az IMO 2022. decemberi jelentése szerint 2018-ban mintegy 29 ezer iráni dolgozott az amerikai egészségügyi rendszerben, köztük nyolcezer orvos és sebész. Az Egyesült Államokban dolgozó iráni egészségügyi dolgozók teljes száma 2021-re 36 ezerre nőtt.
Az iráni állami IRNA hírügynökség tavaly közzétett felmérése szerint sok orvos már a húszas éveiben, az orvosi egyetem alatt elkezdi tervezni, hogy elhagyja az országot.
„A gyakornokok közelről látják a rezidensek helyzetét, és tudják, miért elégedetlenek” – áll a jelentésben. Távozási szándékuk okaként többek között Irán rossz gazdasági körülményeit és a munka és a magánélet egyensúlyának hiányát említették.
Ennek ellenére keveset tettek a rezidens orvosok megsegítésére.
A pszichiátriai szövetség vezetője, Sariat januárban Ebrahim Raiszi iráni elnöknek írt levelében arra figyelmeztetett, hogy ha a tisztviselők továbbra sem vesznek tudomást a fiatal orvosok helyzetéről, az országnak „az egészségügyi rendszer összeomlásával” kell szembenéznie.
