Miután 2021-ben erőszakkal átvették a hatalmat Afganisztánban, a tálibok nyilvánosság előtt igyekeztek eloszlatni a nemzetközi közösség ama aggodalmait, hogy felújítják a kilencvenes évekbeli brutális elnyomást.
Ahogy azonban a nemzetközi elismerés és a segélykilátások csökkentek, a militáns iszlamista csoport fokozatosan visszatért múltbeli elnyomó politikájához – mondták szakértők.
Az elmúlt hetekben a tálibok újra bevezették a testi fenyítést, benne a nyilvános korbácsolást. A militánsok fokozták a nők jogai elleni fellépést is, többek között nemrég megtiltották a nőknek, hogy egyetemre járjanak.
Megfigyelők szerint valószínűleg még több drákói rendelet van készülőben, mivel a tálibok újból teokratikus államot hoznak létre, amelyet a militáns csoport a szélsőséges és törzsi saríatörvény értelmezése alapján kormányoznak.
„Nagyon valószínű, hogy a tálibok egyre több elnyomó intézkedést fognak bevezetni – mondta Weeda Mehran, az Exeteri Egyetem Felsőfokú Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CAIS) társigazgatója. – Ez a tendencia már kialakult.”
„Drákói politika”
Az elmúlt 16 hónapban a tálibok tucatnyi korlátozást vezettek be a nők megjelenésére, szabad mozgására, valamint a munkához és az oktatáshoz való jogára vonatkozóan.
A lányok csak a hatodik osztályig járhatnak iskolába. A lányok számára nyitott középiskolákat bezárták, annak ellenére hogy többször megígérték, hogy újra megnyitják őket. A tálibok december 20-án súlyos csapást mértek a nőkre azzal is, hogy megtiltották nekik, hogy egyetemre járjanak.
A tálibok egyetemi tilalma felerősítette azokat a találgatásokat, hogy a csoport a lányok és nők oktatásának általános tilalmát fogják bevezetni, miként első, 1996–2001 közötti hatalmi időszakukban tették. A tálibok felsőoktatási minisztere a női oktatást „iszlámellenesnek és az afgán értékekkel ellentétesnek” nevezte.
A harcosok az elmúlt hetekben újra bevezették a testi fenyítést, beleértve a férfiak és nők nyilvános megkorbácsolását olyan bűncselekményekért, mint a lopás, az otthonról való megszökés és a házasságtörés.
December 7-én Nyugat-Afganisztánban nyilvánosan kivégeztek egy férfit. Ez volt az első ilyen eset a tálib hatalomátvétel óta. A kivégzésen részt vettek a tálibok vezetői.
A nyilvános büntetésekre nem sokkal azután került sor, hogy a tálibok legfőbb vezetője, Haibatullah Ahundzada molla elrendelte, hogy a csoport bíróságai alkalmazzák a saríatörvény szigorú értelmezését, amely olyan büntetéseket ír elő, mint a megkövezés, kivégzés, amputálás és nyilvános korbácsolás.
A tálibok korábbi uralmuk alatt is hasonló büntetéseket szabtak ki.
Mehran, az Exeteri Egyetem munkatársa szerint a tálibok fokozatosan visszatérnek régi gyakorlatukhoz, mivel a nemzetközi közösség általi elismerésre irányuló reményeik szertefoszlottak.
„Az egyetlen ok, amiért a tálibok eredetileg nem hajtották végre drákói politikájukat ugyanolyan szinten és mértékben, mint a kilencvenes évek első rezsimje tette, az volt, hogy a csoport nemzetközi elismerést, segélyeket és kereskedelemet remélt” – mondta Mehran.
A tálibok első sajtótájékoztatóján a kabuli hatalomátvétel után Zabihullah Mudzsahid szóvivő ígéretet tett a szabad sajtó és a nők jogainak fenntartására - bár az iszlám keretein belül. A harcosok azonban nem tartották be ígéreteiket, ehelyett számos korábbi elnyomó politikát újra bevezettek.
Omar Sadr, a Pittsburghi Egyetem írója és kutatója szerint a tálibok stratégiailag a takíja, vagyis a szándékos megtévesztés iszlám fogalmát használják a nemzetközi közösség félrevezetésére.
„A csoport álláspontja kétértelmű volt, mivel soha nem ígért Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatán alapuló alapvető emberi jogokat, nemek közötti egyenlőséget és demokratikus kormányzást – mondta Sadr. – Sokan a kétértelmű álláspontot mérsékletnek hitték. De semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá azt a feltételezést, hogy a tálibok erre törekedtek volna.”
Elemzők szerint a tálibok valószínűleg további korlátozásokat vezetnek be az elkövetkező évben, beleértve a nők jogainak további csorbítását, a másként gondolkodók elleni fellépés kiterjesztését, a hírhedt erkölcsrendészet felhatalmazását a tálib rendeletek erőszakos végrehajtására, valamint a testi fenyítés fokozottabb alkalmazását.
Tiszta iszlám rendszer
A tálibok legfelsőbb vezetője többször ígéretet tett arra, hogy tiszta iszlám rendszert hoz létre Afganisztánban, anélkül hogy részleteket közölt volna.
Afganisztán iszlám köztársaság volt abban a politikai rendszerben, amelyet az Egyesült Államok vezette és az első tálib uralmat 2001-ben megdöntő invázió után léptettek életbe. A 2004-es alkotmány előírta, hogy „egyetlen törvény sem lehet ellentétes az iszlám szent vallás hitével és rendelkezéseivel”, bár tartalmazott liberálisabb és demokratikusabb elemeket is.
Megfigyelők szerint a tálibok megtartották céljukat, hogy az iszlám radikális értelmezésén alapuló teokráciát hozzanak létre.
„A politikai rend középkori víziójának fő jellemzői a köz- és a magánélet közötti különbségtétel hiánya, az egyéni viselkedés kiterjedt rendőri ellenőrzése és a nők másodrendűvé alacsonyítása” – mondta Sadr.
Októberben Mudzsahid bejelentette, hogy a csoport új alkotmány szövegezésén dolgozik.
A kilencvenes évek végén a tálibok 14 oldalas alkotmányt készítettek – ez volt a csoport első és egyetlen kísérlete arra, hogy kodifikálja a hatalommal és kormányzással kapcsolatos nézeteit. A dokumentumot azonban hivatalosan soha nem ratifikálták, és nem világos, hogy mennyit hajtottak végre belőle, mielőtt a harcosokat kiszorították volna a hatalomból.
Harún Rahimi afgán akadémikus, aki az iszlám jogot kutatja, azt mondta, hogy a tálibok „a kodifikáció nagyobb mértékű alkalmazása” felé haladnak.
„A közelmúltbeli tendencia egyértelműen a laissez faire megközelítéstől a tálibok által iszlám alapelveknek tekintett törvények szigorúbb betartatása felé való elmozdulás” – mondta Rahimi.
A nyár folyamán Abdul Hakim Hakkáni tálib főbíró olyan könyvet adott ki, amelyet egyes megfigyelők a tálibok kiáltványának neveztek. A könyv, amelyet állítólag a tálib vezetés is jóváhagyott, a csoport Afganisztánra vonatkozó politikai elképzeléseire utal.
„A könyv az iszlám szabályoknak az Iszlám Emirátus első rendezésével egyenrangú, állami erővel történő, széles körű érvényre juttatása mellett érvel – mondta Rahimi, utalva a tálib kormány hivatalos nevére. – Hogy ez hogyan bontakozik ki a gyakorlatban, azt majd meglátjuk.”
