A háború kezdete óta a legnagyobb kormányátalakítás zajlik Ukrajnában. Áttekintjük a Volodimir Zelenszkij szerint új energiát hozó, a bírálók szerint azonban nem sok változással járó intézkedések céljait, időzítését és lehetséges hatásait.
Miközben az Oroszország által megindított invázió immár két és fél éve tart, az ukrán elnök próbálja felrázni a dolgokat, a harctéren és Kijevben, a hatalom folyosóin egyaránt.
Augusztus elején az ukrán haderő meglepetésszerűen behatolt Oroszország területére, új frontot nyitva a határ menti Kurszki területen, a héten pedig Zelenszkij a legnagyobb kormányátalakítást hajtotta végre a háború kezdete óta, leváltva többek között a nemzetközi szintéren jól ismert külügyminiszterét, valamint számos más személycserét végrehajtva a kabinetben és az államfői hivatalban.
Cikkünkben áttekintjük az elnök szerint új energiát hozó, a bírálók szerint viszont nem sok változással járó intézkedés céljait, időzítését és lehetséges hatásait.
Miért most?
Zelenszkij egy éve váltotta le védelmi miniszterét, februárban pedig a fegyveres erők főparancsnokát, és már régóta sejteni lehetett, hogy a kormányban átfogóbb változásokra kerül majd sor. Ruszlan Sztefancsuk, az ukrán parlament elnöke júniusban bejelentette, hogy változások jönnek a kabinetben, és megjegyezte, hogy több minisztérium már egy ideje megfelelő vezetés nélkül működik. Ekkor azonban nem történt semmi, és az a későbbi híresztelés, miszerint távozhat Denisz Smihal miniszterelnök, nem bizonyult helytállónak, még mindig a helyén van.
Volodimir Fesenko politológus azt nyilatkozta a Szabad Európának, hogy szerinte Zelenszkij és kabinetfőnöke, Andrij Jermak rég változtatni akar, de csak mostanában volt idejük a részletek kidolgozására. „Amikor meghozták a megfelelő politikai döntéseket (…) akkor történt meg” – mondta.
Mindenesetre a háború intenzív időszakában kerül sor az átrendeződésre, amikor az ukrán hadsereg oroszországi területeket tart az ellenőrzése alatt, az inváziós erők pedig egyre nyomulnak előre a kelet-ukrajnai Donyeckben és Luhanszkban.
Nagy valószínűséggel a tél is kemény lesz, miután Ukrajna az energetikai infrastruktúrát érő folyamatos orosz légitámadások közepette az áramellátás fenntartásáért küzd. Közben Zelenszkij arról győzködi az országát támogató nemzetközi koalíciót, hogy engedélyezzék az általuk leszállított fegyverek bevetését Oroszország mélyebben fekvő katonai célpontjai ellen.
Mi a cél?
Zelenszkij szeptember 4-én azt hangoztatta, hogy Ukrajnának új energiára van szüksége, a kormány átalakítása kapcsán pedig azt mondta, hogy az „az állam megerősítését célozza különböző területeken”. Arra is kitért, hogy egyes miniszterek és tisztségviselők már csaknem öt éve vannak a posztjukon.
Másnapi beszédében gyors eredményeket sürgetett, és arra szólította fel új csapatát, hogy az eddiginél is aktívabban dolgozzanak, érjenek el előrelépéseket a hadiipari beruházások, a pénzügyi stabilitás, a frontvonal támogatása és az európai uniós csatlakozási folyamat terén.
Egyes ellenzőknek az a gyanújuk, hogy az átszervezés igazi célja a hatalom megszilárdítása lehet, és rámutatnak, hogy vannak, akik a minisztériumból egyenesen az elnöki hivatalba ülnek át, és fordítva. A külügyminiszteri tisztségben Dmitro Kulebát váltó Andrij Szibiha az elnöki adminisztrációban dolgozott, az infrastruktúra fejlesztéséért felelős új miniszter, Olekszij Kuleba pedig Jermak helyettese volt. Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek felelős miniszterelnök-helyettese éppen most kerül át az államfői hivatalba, ahol szociálpolitikával fog foglalkozni.
Oleh Ribacsuk egykori kormányfőhelyettes aláhúzta: „Lehetetlen új arcokról beszélni a kabinetben, mert sokféle kritérium alapján különböző befolyásos csoportok választják ki őket. Át kell esniük ezen a castingfolyamaton, amelyet Zelenszkij hivatalának befolyásos figurái – főként Jermak – végeznek.”
Jermak nem kívánt nyilatkozni az átrendeződésben játszott szerepéről. Korábban felmerült, hogy beavatkozna a külügyi tárca munkájába, ezzel kapcsolatban azonban azt mondta egy interjúban, hogy „a hatásköre ott ér véget, ahol az elnök mandátuma”.
Feszenko másként látja a kabinet és az elnöki hivatal közti oda-vissza mozgásokat, mint Ribacsuk. Úgy véli, hogy „a személyi állomány korlátozott”, ezért azok jöhetnek számításba, akik már „bizonyítottak Zelenszkij csapatában. (…) Azért akarják az embereket az elnöki csapatban tartani, hogy ne tűnjenek csak úgy el, ezért Verescsuk egy ideig az államfői hivatalban fog dolgozni, aztán talán lesz egy más pozíció” – fogalmazott.
Sikerülni fog az átszervezés?
Ellenzéki képviselők kételyeiknek adtak hangot, hogy a kormányátalakítás pozitív változást fog hozni. „Nem lesz friss vér, mondjuk ki nyíltan – mondta Julija Klimenko, a Holosz ellenzéki párt törvényhozója. – Ugyanazok az emberek, csak helyet cserélnek, egyik minisztériumból a másikba költöznek. Nem látunk és nem hallunk új ötleteket, friss vagy új embereket” – tette hozzá.
Ribacsuk a valódi változás akadályaként említette, hogy a minisztereknek nincs nagy hatalmuk, „az igazi döntéseket” a Zelenszkij hivatalában dolgozó és hozzá közel álló személyek hozzák, akik „nem viselnek szükséges mértékben felelősséget” ezekért. „Az elnök azt mondja, hogy új energiákkal bíró embereket, aktív szakembereket akar látni, ugyanakkor a környezete szerint azt a feltételt szabja, hogy ezek az új emberek gyorsabban értsék meg (…) és lényegében rögtön teljesítsék az elnök és hivatala minden szeszélyét. (…) Ez bizonyosan nem olyan modell, amely jelentős eredményeket hozna számunkra” – folytatta.
Zelenszkij támogatói azzal érvelnek, hogy igenis nyitott az új emberek behozatalára, amire többek között példa szerintük a holoszos Rusztam Umerov tavalyi védelmi miniszteri kinevezése. Feszenko szerint Zelenszkij új energia alatt a meglévő csapatokon belüli változásokat értette, nem kizárólag új arcokat. „Egy időben az elnök beleesett „az új arcok betegségébe”, azt gondolta, hogy ha elég új, fiatal embert nevez ki, akkor frissítés vagy változás lesz. Kiderült, hogy ez sajnos nem működik” – mondta.
A változtatások eredménye a következő hetekben és hónapokban lesz megítélhető.
A rendszeres orosz támadásoknak kitett északkeleti Szumiban egy nő például üdvözölte az átalakítást, mondván, hogy „elégedetlenek azokkal, akik túl régóta ülnek a posztjukon. (…) Nincsenek változások” – szögezte le.
