Újabb nagy európai projekt tűnt fel a láthatáron: az európai alapszerződések módosítása és a kulcsfontosságú ügyekben a vétójog eltörlése. A folyamat azokra a javaslatokra épül, amelyeket az állampolgárok fogalmaztak meg az elmúlt egy évben, most azonban a politika veszi át a főszerepet. A tagállamok erősen megosztottak, de a legnagyobb országok (Franciaország, Németország, Olaszország) egyértelműen a konvenció mellett állnak.
Véget ért a Konferencia Európa Jövőjéről elnevezésű eseménysorozat, amely tavaly márciusban kezdődött, és az eltelt több mint egy évben különböző szinteken megbeszélések, viták sorozatát jelentette minden tagállamban. Ezeket a tapasztalatokat egy jelentésben összegezték, amelyet hivatalosan most adtak át a polgárok képviselői az uniós intézmények vezetőinek. Ez a dokumentum összesen 49 javaslatot tartalmaz az uniós intézmények számára megfogalmazott konkrét célokkal és a megvalósításukhoz szükséges 325 intézkedéssel az alábbi kilenc témakörön belül: éghajlatváltozás és környezetvédelem; egészségügy; erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás; az EU a világban; értékek és jogok, jogállamiság, biztonság; digitális átállás; európai demokrácia; migráció; oktatás, kultúra, ifjúság és sport. Vannak persze teljesíthetetlen vagy tagállami hatáskörbe tartozó elképzelések, sőt a javaslatok egy részével kapcsolatban már készül uniós szabályozás, más részüket pedig a jelenlegi szerződéses körülmények között nem lehet megvalósítani. Ugyanakkor utóbbiakkal kapcsolatban az uniós vezetők alkotmányozó gyűlés összehívását javasolták, vagyis az európai alapszerződések megváltoztatását. Mindezek egy föderálisabb Európa felé mozdítanák el a EU-t, a tagállamok egy része azonban már jelezte fenntartásait.
Szabad partnerválasztás
„Önök Európa képviselői, mi pedig a kézművesei” – mondta Emmanuel Macron francia elnök az EP plenáris üléstermét megtöltő civileknek, akik részt vettek a javasatok összegyűjtésében, megfogalmazásában. Macron arról beszélt, hogy a terveket nem szabad megváltoztatni a válság nyomására. A függetlenséget, a hatékonyságot és a szuverenitást tartotta Európa legfontosabb értékeinek. A francia elnök úgy fogalmazott, hogy a háború és a pandémia megmutatta az EU sérülékenységét és a függőségből adódó kockázatokat. „Választhassuk meg a partnereinket, maradjunk nyitottak, de ne legyünk függők; ez az európai demokrácia alapköve” – foglalta össze.
Fontos tervnek nevezte a szerződések felülvizsgálatát és egy konvenció, vagyis alkotmányozó gyűlés összehívását. Ez az Európai Parlament által elfogadott javaslatban is szerepel, Macron szerint ez támogatható célkitűzés. „Mindenféle értelemben támogatom, és ez azt jelenti, hogy az önök javaslataiból kiindulva munkálkodunk azon, hogy világosan kidolgozzuk a céljainkat. Egy konventet úgy lehet elkezdeni, hogy ambiciózus célokat tűzünk ki, azonban itt most önök megadták a célokat” – mondta Macron.
Ami a menetrendet illeti, a francia elnök szerint a következő hetekben tisztázni kell az alapfeltételeket, majd az állam- és kormányfők júniusi csúcstalálkozóján már első alkalommal szóba is kerülhet ez a téma. Macron azt mondta, hogy „szeretnénk a legfontosabb területeken a minősített többséget behozni, és úgy tovább haladni, hogy szolidárisabbak legyünk”. Nem csak a szavazati rendszeren kellene szerinte változtatni, az Európai Parlament választásai szabályai is reformra szorulnak: az EP pár hete azt javasolta, hogy legyenek a nemzeti listákat kiegészítő transznacionális listák is. Macron azt is támogatta, hogy az Európai Parlamentnek legyen önálló jogszabály-kezdeményezési joga – jelenleg ilyen nincs, kivéve a saját megválasztására vonatkozó szabályok kapcsán.
„Európának világhatalommá kell válnia, a pesszimisták nem állíthatnak meg minket” – mondta beszédének végén a francia elnök, amihez szerinte egy alapvető feltétel kell: az ambíció.
Gyorsabban haladók
A föderálisabb Európa felé történő elmozdulást, ezzel az EP befolyásának növekedését az EP érthető szimpátiája fogadta. A konferencia során a parlamentet képviselő társelnök, Guy Verhofstadt azt mondta: „A polgárok ajánlásai és a konferencia következtetései kijelölnek egy utat, ezen járva elkerülhetjük az Európai Unió eljelentéktelenedését vagy akár eltűnését. Egy új, hatékony és demokratikusabb Európa jöhet létre. Egy olyan Európa, amely független, és képes aktívan fellépni, ahogy polgárai egyértelműen elvárják. Nincs vesztegetni való időnk. Tiszteletben kell tartanunk a konferencia eredményét, és minél hamarabb végre kell hajtanunk a következtetéseit.”
Ugyancsak egyetértett a konvenció gondolatával Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke. „Ez a konferencia azt is bizonyítja, hogy szakadék van aközött, amit az emberek elvárnak, és aközött, amit Európa jelenleg nyújtani képes. Ezért van szükségünk egy konvencióra mint következő lépésre, és ez az, amihez az Európai Parlament ragaszkodik. Vannak olyan problémák, amelyek egyszerűen nem tudnak várni” – mondta a máltai politikus.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy meghallgatták az üzeneteket, most rajtuk a sor. Jelezte, hogy számos területen, ahol a polgárok új szabályokat szeretnének, már folyik a jogalkotó munka, és hamarosan beterjesztik a szükséges javaslatokat is. Ezek között említette meg az élőhelyek visszaadását, a kényszermunkából származó termékek kitiltását vagy a csomagolóanyagok visszaszorítását. Ő is azt mondta, hogy a tagállamoknak a döntéshozatal során az egyhangúságot meg kell haladniuk. Így fogalmazott: „Ha gyorsabban akarunk haladni, akkor a kulcsfontosságú területeken meg kell haladni az egyhangúságot.” Hozzátette, hogy ezt vagy a meglévő szerződések keretein belül, vagy alapszerződések módosítása révén kell elérni. Azt is javasolta, hogy időt és forrásokat kell biztosítani a polgárok számára, hogy nyomon tudják követni a jogalkotási javaslatokat.
Fontos megjegyezni, hogy míg eddig azt lehetett hallani, hogy a külpolitikai kérdésekben kellene felszámolni a vétó intézményét, Von der Leyen már kulcsfontosságú területekről beszélt.
Tizenhárom ellenvélemény
Mindez azonban nem lesz egyszerű folyamat, hiszen a tagállamok hozzájárulása kell már ahhoz is, hogy az alkotmányozó folyamat elinduljon. Hétfőn tizenhárom ország kormánya (Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Svédország, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Málta) azt írta: „Bár ebben a szakaszban nem zárunk ki egyetlen lehetőséget sem, nem támogatjuk a megfontolatlan és idő előtti kísérleteket a Szerződés megváltoztatására irányuló folyamat elindítására.”
Magyarország még nem csatlakozott ehhez a levélhez, a vétó eltörlését azonban a kormány nem támogatja.
