Az orosz nukleáris ipart és a Roszatom vezetőit is büntetőintézkedésekkel sújtanák azok az uniós tagállamok, amelyek a napokban megadták a kezdő lökést a tizedik szankciós csomag elfogadásához. Eközben a magyar kormányfő tanácsadója komoly vitát szorgalmaz a szankciók hatásáról.
Az előkészületben lévő tizedik szankciós csomag Belaruszra is kiterjesztené az Oroszországot sújtó korlátozó intézkedések java részét, és újra megpróbálná célba venni az orosz nukleáris szektort, beleértve az Ukrajna elleni háborúban a kezdeményezők szerint aktív szerepet vállaló Roszatom vezetőinek listázását.
Napirenden Belarusz és a nukleáris opció
A sorrendben tizedik uniós szankciós csomag előkészítésére már az új év első napjaiban megadta a jelet a Lengyelországból, a balti országokból és néhány más tagállamból álló csoport azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a legújabb büntetőintézkedések még az orosz agresszió egy évesévfordulója előtt hatályba lépjenek.
Nevük mellőzését kérő diplomaták szerint a legújabb csomag – amelyről a kormányok az előzőkhez hasonlóan egyhangúan döntenek – szinkronba kívánja hozni az Oroszországgal és Belarusszal szemben hozott szankciókat, megnehezítve a kijátszásukat. Egyre több jel utal ugyanis arra, hogy Moszkva a minszki rezsim ellen bevezetett, jóval foghíjasabb intézkedéseket használja fel az uniós szankciók megkerülésére.
Lapunk értesülése szerint a kezdeményezők újra napirendre tűzik az orosz nukleáris ipar elleni büntetőintézkedéseket, amelyek eddig Magyarország és néhány másik, orosz nukleáris technológiát használó tagállam ellenállása miatt teljesen kimaradtak a szankciók alól. „Legfőbb ideje, hogy bevonjuk az orosz nukleáris szektort is, mert a Roszatom egyértelműen részesévé vált a konfliktusnak” – jegyezte meg egy EU-diplomata.
Az intézkedések elsősorban az orosz nukleáris fűtőanyagok és a nukleáris technológia EU-ba történő szállítását vennék célba, de feketelistára tennék az orosz állami monopólium, a Roszatom vezetését is azon az alapon, hogy aktívan részt vesznek az ukrán nukleáris létesítmények elleni orosz támadásokban. A Roszatom korábbi vezetője például nemrég látogatást tett az orosz fegyveres erők ellenőrzése alá került zaporizzsjai atomerőműben.
A magyar kormány hozzáállását ismerve a kérdéshez, a nukleáris szektort érintő szankciókból vélhetően ezúttal sem lesz semmi. Egy tagállami forrás elfogadhatatlannak nevezte azt a kifogást, hogy egy ország túlzott mértékben függ az orosz technológiától. „Diverzifikálniuk kellene nekik is. Igen, ez időt vesz igénybe, de valamikor el kell kezdeni. A technológiai háttér megvan rá” – mutatott rá egy magas rangú diplomata, aki arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna ma már ötven százalékban nyugati nukleáris fűtőanyagra támaszkodik.
„Oroszország a háborús erőfeszítések részévé tette az atomerőműveket. Az nem járja, hogy egyedüliként mentesüljön a szankciók alól” – tette hozzá.
A magyar kormány által októberben az uniós szankciókról indított nemzeti konzultációban két nukleáris vonatkozású kérdés is van. Az egyik a szankciók nukleárisfűtőanyag-importjára, a másik pedig a paksi atomerőmű-beruházásra való kiterjesztéséről kérdezi a lakosságot. A kormány állítása szerint a válaszadók több mint 97 százaléka mindkét szankciót ellenzi.
Varsó és legközelebbi szövetségesei Belaruszon és a nukleáris iparon túl az Európába irányuló orosz gyémántkivitelt (ez évente négy és fél milliárd euró bevételt hoz az orosz büdzsének) is megtiltanák, még több orosz bankot lekapcsolnának a SWIFT-rendszerről, további áruk exportját és importját lehetetlenítenék el, és számos oligarchát és politikust tennének rá a szankciós listára. A világ legnagyobb, antwerpeni gyémánttőzsdéjét üzemeltető Belgium azonban eddig megvétózta az orosz gyémántüzlet bárminemű korlátozását.
A szankciós csomagra a tagálamok javaslataiból kiindulva és a konzultációkat követően az Európai Bizottság tesz javaslatot, amelyről aztán egyhangúlag kell dönteni.
Ehhez kapcsolódóan: Fontos akadály hárult el Paks II. építése elől
A 2014-es szankciókat is meghosszabbítják
Már a héten a tagállami nagykövetek elé kerül a korábbi, még a 2014-es orosz agresszióra válaszul elfogadott oroszellenes szankciós intézkedések újabb hat hónappal történő meghosszabbítása is. A szektorspecifikus szankciókat érintő féléves időszak január 31-én jár le, a személyekre vonatkozó március 15-én. A hosszabbítás eddig formalitásnak bizonyult, de mint prágai kollégánk cikkéből kiderül, a magyar kormány első körben kilenc oligarcha levételét követeli a listáról, különben nem járul hozzá a több mint 1300 nevet tartalmazó lista meghosszabbításához sem.
Az uniós árral szembemenve a magyar miniszterelnök közeli tanácsadója a nemzeti konzultáció eredményeire hivatkozva eközben uniós csúcsszintű vitát szorgalmazott a szankciókról egy, az Európai Bizottság által elvégzendő hatásvizsgálat alapján.
„Mielőtt a tizedik vagy a tizenegyedik csomagról megállapodnánk, le kell ülnünk és komolyan meg kell vitatnunk a szankciók hatásait” – idézte Orbán Balázst a brüsszeli EURACTIV.
A bizottság külügyi szóvivője azonban hétfőn kétségbe vonta ennek szükségességét. „A tagállamok folyamatosan vizsgálják a szankciókat annak megállapítására, hogy reagálnunk kell-e Oroszország újabb eszkalációs lépésére az Ukrajna elleni jogtipró agresszió során” – húzta alá Peter Stano, aki hozzátette, hogy ha lesz döntés egy újabb szankciós csomagról, az az EU27-ek egyhangú döntésén alapul majd.
A magyar konzultáció látszólag nem hat meg senkit
Josep Borrell uniós külügyi főképviselő szóvivője a szankciókról tartott nemzeti konzultáció eredményét kisebbítve megjegyezte, hogy „nagyon alacsony volt a részvétel”. A 8,2 millió választókorú állampolgár közül nem egész 1,4 millióan válaszoltak a kormány szerint, 97 százalékuk elutasítva a szankciókat.
Orbán Balázs Twitter-bejegyzése szerint ugyanakkor „az eredmények magukért beszélnek: 97 százalék elutasítja Brüsszel félresikerült szankcióit. Brüsszelnek felül kell vizsgálnia a szankciós politikát, és egy új stratégiát kell találnia. Békére és nem új szankciókra van szükség” – írta a tanácsadó.
A magyar kormány ugyanakkor meglehetősen egyedül áll ezzel a követelésével, és nincs jele annak, hogy 26 uniós partnere kész lenne eldobni a szankciókat, épp ellenkezőleg. Különösen akkor, amikor egyre több civil áldozatot szednek Ukrajnában az orosz rakétatámadások.
Néhány hete mi is írtunk arról, hogy az Európai Bizottság jelentést tett közzé a szankciók Oroszországra gyakorolt hatásairól, arra a következtetésre jutva, hogy a korlátozó intézkedések működnek, és egyfajta önellátó gazdálkodásra kényszerítik Moszkvát.
A testület ugyanakkor adós még egy olyan vizsgálattal, amely a szankciók egyes tagállamokra gyakorolt hatásait veszi górcső alá. Bár az Európai Tanács korábban ezt megrendelte Von der Leyentől, a jelentésnek egyelőre semmi nyoma.
