A nyomásgyakorlás fokozásának jeleként az Európai Parlament jövő szerdai mini plenáris ülésén több hónap után újabb vitát szentel a jogállam helyzetének Magyarországon, és másnap várhatóan egy határozatot is elfogad majd. Május 30-án a 7. cikk szerinti eljárás keretében a tanács is meghallgatást tart a magyar kormány képviselőjével.
Jövő héten újra az EU érdeklődésének homlokterébe kerül a jogállamiság helyzete Magyarországon. Május 30-án előbb a kormányok minisztereiből álló általános ügyek tanácsa hallgatja meg Magyarország képviselőjét a 2018 óta tartó, 7. cikk szerinti eljárás keretében, majd rá egy napra az Európai Parlament brüsszeli mini plenáris ülésén is vitát szentel a magyarországi fejleményeknek és a befagyasztott uniós forrásoknak. A képviselő-testület a tervek szerint csütörtökön egy állásfoglalásról is szavazni fog, amire legutóbb tavaly decemberben volt példa.
Május 23-án az EP költségvetési és költségvetés-ellenőrzési szakbizottságainak közös ülése vezeti fel a „magyar hetet”, amelyen Johannes Hahn költségvetési biztos ad tájékoztatást a képviselőknek a jogállami feltételességi eljárás állásáról. Ha hinni lehet Navracsics Tibornak, az európai uniós forrásokért felelős miniszternek, a kormány éppen aznap küldi meg Brüsszelnek az új törvényjavaslatokat, amelyektől reméli, hogy közelebb viszi a feleket az eljárás lezárásához.
A magyar téma ismételt napirendre tűzését értesülésünk szerint az Európai Parlament ötpárti többségének az a szándéka indokolja, hogy fokozza a nyomást az Európai Bizottságon és a tanácson annak érdekében, hogy minden, az uniós forrásokhoz való hozzáférésre vonatkozó feltételt szigorúan számonkérjenek az Orbán-kormányon.
Az elnökök konferenciája múlt csütörtökön döntött a magyar vita napirendre tűzéséről és arról, hogy a képviselő-testület egy újabb határozatban is nyomatékot adjon a magyar kormánnyal szemben támasztott elvárásainak. A napirendi pont címe: A jogállamiság és az alapvető jogok megsértése Magyarországon, és a befagyasztott uniós alapok. A szerdai plenáris ülésen a képviselők előbb meghallgatják a tanács és az Európai Bizottság képviselőjét, mielőtt egy nagyjából egyórásra tervezett vitán értékelnék a helyzetet.
Ehhez kapcsolódik: Uniós vizsgálóbizottság: Továbbra is vannak problémák az uniós pénzek felhasználásával
Úgy tudjuk, hogy a képviselők a vita megrendezésével az újabb fejleményekre kívánnak reagálni a magyar igazságszolgáltatási reformokkal összefüggésben, amelyeket a közelmúltban iktatott törvénybe az Országgyűlés, de amelyeknek még ki kell állniuk a bizottság próbáját. Addig a kormánynak esélye sincs arra, hogy hozzáférjen legalább ahhoz a hozzávetőleg 12,7 milliárd euró kohéziós politikai forráshoz, amelyet úgynevezett horizontális feljogosító feltételként az igazságszolgáltatási dosszié blokkol.
A kormány ugyan nemrég bejelentette, hogy már júniusban megküldi az első számlákat Brüsszelnek, de ez információink szerint nem jelent érdemi változást, mert a monitoringbizottság június elsejére tervezett felállásával függ össze, viszont a pozitív bizottsági újraértékelésig a számlák kifizetésére továbbra sincs lehetőség.
Az EP Orbán-kritikus többsége igyekszik minél jobban megkötni Ursula von der Leyen bizottsági elnök kezét, jól tudván, hogy a politikus szívesen megpályázna egy újabb elnöki mandátumot, amihez a parlament támogatására is szüksége van. Egy korábbi cikkünkben uniós diplomaták úgy fogalmaztak, hogy a magyar kormánynak a nyári szünetig el kellene takarítania minden akadályt a kifizetések útjából, ellenkező esetben a gyorsan beinduló európai választási kampány miatt bezárulhat az ajtó.
Az európai választásokat 2024. június 6. és 9. között tartják az EU 27 tagállamában.
