A menedékkérő anyát és négy gyermekét 17 hónapon át tartották jogellenesen fogva embertelen körülmények között. Ez a tizennegyedik strasbourgi per, amelyet a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei megnyernek a magyar állammal szemben. A legtöbb ügyfelük gyermek volt.
A Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei tizenkétezer eurós, igazságos elégtételt kapnak – áll a civil jogvédő szervezet közleményében. Z. L. és családja Afganisztánból menekült. A hazara kisebbséghez tartoznak; ezt az etnikai közösséget különösen megvetik, üldözik Afganisztánban. A család Iránon, Törökországon, Bulgárián és Szerbián át menekült Magyarországra. Útjuk közben a férj és az egyik gyerek elszakadt az asszonytól és négy gyermeküktől. Kettejüknek sikerült eljutniuk Ausztriába, ahol tartózkodási engedélyt kaptak, míg az asszony a gyermekeivel Magyarországtól próbált védelemhez jutni. Szabályosan léptek be 2018 decemberében a röszkei tranzitzónába, ahol azonnal menedékjogot kértek.
A kérelmet a család nyilvánvaló üldözöttsége ellenére a menekültügyi hatóság rapid eljárásban megtagadta arra hivatkozva, hogy Szerbián keresztül jöttek. A magyar állam menedékjogi szempontból azóta is biztonságosnak tekinti Szerbiát, noha az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának ítéletei kimondják, hogy Szerbia automatikus biztonságos tranzitországnak minősítése jogsértő – emlékeztet közleményében a jogvédő szervezet.
A családot előbb Szerbiába, majd Afganisztánba utasították ki, vagyis oda, ahonnan az üldözés elől elmenekültek. A tranzitzóna családi részlegéből három hónap után átrakták őket az idegenrendészeti körletbe, négy napon át éheztették az anyát és húszéves, legidősebb gyerekét. Csak azután kaptak enni, hogy a Magyar Helsinki Bizottság indítványára a strasbourgi bíróság felszólította erre a kormányt. 17 hónapig tartották fogva őket; ekkor a négy gyermek közül hárman még kiskorúak voltak, egyikük pedig súlyos szívbeteg, és olyan orvosi ellátásra szorult, amit itt nem kapott meg.
A család csak azután szabadulhatott ki, hogy 2020. május 21-én a kormány az Európai Unió Bírósága ítéletének nyomán felszámolta a tranzitzónákat. Az asszony és a gyerekek Ausztriába mehettek, ahol egyesülhetett a család, ma is ott élnek.
A strasbourgi bíróság ítélete kimondta, hogy az állam megsértette emberi jogaikat, a tranzitzóna fogva tartásnak minősült, függetlenül attól, hogy a hatóságok hogy nevezték. A fogva tartásnak nem volt érvényes jogalapja, önkényesnek, így jogsértőnek minősült, és nem biztosítottak jogorvoslatot vele szemben. A gyermekek fogva tartásának körülményei és a nagykorú családtagok éheztetése szintén jogsértő volt, embertelen, megalázó bánásmód. Az öt panaszosnak összesen tizenkétezer eurós jóvátételt ítéltek meg a bírák.
