Szinte naponta szállnak fel repülőgépek a Delaware állambeli Dover légi bázisról – a hatalmas C–17-esek tele vannak Javelinekkel, Stingerekkel, ágyúkkal és más eszközökkel, amelyeket Kelet-Európába szállítanak, hogy utánpótlást küldjenek Ukrajnának az Oroszország elleni harchoz.
Joe Biden elnök éppen azt emelte ki a Lockheed Martin alabamai üzemében tett keddi látogatásán, hogy milyen alapvető módon tudják megváltoztatni a fronton a helyzetet az ilyen eszközök. Az alabamai gyárban állítják elő a hordozható Javelin páncéltörő fegyvereket, amelyek döntő szerepet játszottak Ukrajnában.
Biden látogatása azonban egy, a háború elhúzódásával egyre növekvő aggodalomra is felhívta a figyelmet: képes-e az Egyesült Államok fenntartani azt az ütemet, ahogy hatalmas mennyiségű fegyvert szállít Ukrajnába, miközben saját maga számára fenntartja az egészséges készletet? Utóbbira ugyanis szüksége lehet, ha újabb konfliktus tör ki Észak-Koreával, Iránnal vagy máshol.
Az Egyesült Államok már eddig is mintegy hétezer Javelint szállított Ukrajnának, beleértve azokat, amelyeket még a Trump-kormányzat idején küldtek. Ez a hétezer darab készletének körülbelül egyharmada – derül ki Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja nemzetközi biztonsági programjának vezető tanácsadója által készített elemzéséből. A Biden-kormányzat azt állítja, hogy a több mint két hónappal ezelőtti orosz invázió óta mintegy 5500, Ukrajnába való küldésére tett ígéretet.
Nem biztos, hogy tartani tudja az ütemet a fontos amerikai fegyvergyártó
Elemzők becslése szerint az Egyesült Államok vállról indítható Stinger rakétákból álló készletének körülbelül egynegyedét küldte Ukrajnának. Greg Hayes, a Raytheon Technologies vezérigazgatója a múlt héten egy negyedéves telefonbeszélgetés során közölte a befektetőkkel, hogy a fegyverrendszert gyártó cég az alkatrészhiány miatt csak jövőre lesz képes felfuttatni a termelést.
„Lehet ez probléma? A rövid válasz az, hogy valószínűleg igen” – mondta Cancian, a tengerészgyalogság nyugalmazott ezredese, aki korábban a Pentagon költségvetési stratégiájával, a háború finanszírozásával és a beszerzésekkel foglalkozó kormányzati szakértő volt.
Elmondta, hogy a Stingerek és a Javelinek esetében látják a legjelentősebb készletezési problémákat, mindkét fegyverrendszer gyártása korlátozott volt az elmúlt években.
Most kaszálhatnának a fegyvergyártók, mert emelkednek a hadi költségvetések
Az orosz invázió nagy lehetőséget kínál az amerikai és az európai védelmi iparnak a profit növelésére, mivel a törvényhozók Washingtontól Varsóig arra készülnek, hogy az orosz agresszióra válaszul növeljék a védelmi kiadásokat. A védelmi vállalkozók azonban ugyanazokkal az ellátásilánc- és munkaerőhiány-kihívásokkal szembesülnek, amelyekkel más gyártók is az iparágra jellemző egyedi problémák mellett.
Az Egyesült Államok és a világ katonai kiadásai már Oroszország február 24-i inváziója előtt is emelkedtek. Biden 2023-as költségvetési javaslata 773 milliárd dollárt irányzott elő a Pentagon számára, ami körülbelül négyszázalékos éves növekedést jelent.
Globálisan a teljes katonai kiadás 2021-ben először emelkedett 0,7 százalékkal, több mint kétezer milliárd dollárra a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet áprilisi jelentése szerint. Oroszország az ötödik helyen állt, mivel az ukrajnai inváziót megelőzően nőttek a fegyverekre fordított kiadásai.
A háború növekedő eladásokat jelent egyes védelmi beszállítóknak, köztük a Raytheonnak, amely az ukrán csapatok által az orosz repülőgépek lelövésére használt Stinger rakétákat gyártja. A vállalat a Lockheed Martinnal létrehozott közös cég tagja, amely a Javelineket gyártja.
A Fehér Ház kongresszusi jóváhagyásra vár
Biden fontos pillanatban látogatott a Lockheed Martin évente mintegy 2100 Javelin előállítására képes, az alabamai Troyban található üzemébe. Az elnök most sürgeti és várja, hogy a kongresszus gyorsan jóváhagyja a Kijevnek és nyugati szövetségeseinek nyújtandó további 33 milliárd dolláros biztonsági és gazdasági támogatást, valamint az Egyesült Államok által ezeknek az országoknak küldött fegyverek utánpótlására vonatkozó kérését.
Chuck Schumer, a szenátus többségi vezetője hétfőn azt mondta, reméli, hogy a biztonsági csomagról gyors kétpárti megállapodás születik, és a szenátus már a jövő héten megkezdheti a megvitatását.
Az elnök arra használta fel a fegyvergyárban tett vizitjét, hogy kiemelje a Javelinek és más amerikai fegyverek fontosságát az ukrán hadsereg erőteljes harcának segítésében, és hogy ismét nyomást gyakoroljon a kongresszusra a jóváhagyásért.
A Fehér Ház egyik névtelenséget kérő tisztviselője – aki nem volt felhatalmazva arra, hogy nyilvánosan nyilatkozzon – elmondta, hogy a Pentagon a védelmi beszállítókkal együtt dolgozik azon, hogy „felmérjék a fegyverrendszerek gyártósorainak állapotát, és a gyártási folyamat minden egyes lépcsőjén megtalálják azokat a tényezőket, amelyek fékezik a gyártást”. A kormányzat egy sor lehetőséget is mérlegel, ha szükséges, hogy növeljék mind a Javelinek, mind a Stingerek gyártását – mondta a tisztviselő.
A legújabb ukrajnai szállítmányban már nincsenek Javelinek és Stingerek
John Kirby, a Pentagon sajtótitkára hétfőn azt mondta, hogy Amerika katonai felkészültsége nem függ egyetlen rendszertől, például a Javelintől. Mint kifejtette, minden alkalommal, amikor a Pentagon kifejleszt egy fegyvercsomagot, amelyet Ukrajnába küld, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke és a tárca felméri, hogy az milyen hatást fejt ki a hazai készletekre.
„Nem arról van szó, hogy számoljuk a Javelineket, mert ha egy bizonyos szintnél többet adtunk át, akkor megszűnik a harci potenciálunk – mondta Kirby. – A Javelin csak egy páncélelhárító képesség, így az egészet annak fényében értékeljük, hogy milyen képességünk van arra, hogy teljesítsük az adott küldetés pontjait, felismerve, hogy a Javelin nem az egyetlen képességünk a páncélosok ellen” – fogalmazott katonai-tervezői szakzsargonba csomagolva mondandóját.
Cancian, a védelmi költségvetési stratégiával foglalkozó korábbi kormányzati szakértő szerint az a tény, hogy a Stingerek és a Javelinek nem szerepeltek a Biden-kormányzat által Ukrajnába küldött legutóbbi fegyverszállítmányban, annak a jele lehet, hogy a Pentagon tisztviselői figyelnek a készletekre, miközben más, lehetséges konfliktusokra vonatkozó készenléti tervezést végeznek.
„Nem kérdés, hogy bármilyen háborús tervet is vizsgálnak, a Stingerek és Javelinek kimerülő készletei kockázatot jelentenek, és biztos vagyok benne, hogy ezt a Pentagonban is megvitatják” – mondta.
A delaware-i Dover légi bázisról az amerikai légierő közel hetven bevetést hajtott végre, hogy február óta mintegy 3100 tonnányi Javelint, Stingert, 155 mm-es ágyút, sisakot és más alapvető felszerelést szállítson Kelet-Európába. Matt Husemann ezredes, a 436. légi szállító repülőszázad parancsnoka a missziót „a kormány olyan átfogó megközelítésnek nevezte, amely reményt ad Ukrajnának”.
A könnyű, de halálos erejű Javelin segített az ukránoknak jelentős károkat okozni Oroszország nagyobb és jobban felszerelt hadseregének. Ennek nyomán a fegyver szinte mitikus státuszra tett szert az országban: született egy Javelin-dal, és a Javelin-tartó Mária Magdolna képe mém lett Ukrajnában. Sőt még újszülötteket is neveztek el a tankok legénysége számára halált hozó eszközről.
A fegyvergyártókra is ugyanúgy hat az ellátási lánc, mint másokra
A Pentagon tisztviselői nemrégiben leültek néhány vezető védelmi vállalkozóval, köztük a Lockheed Martin, a Raytheon, a Boeing, a General Dynamics, a BAE Systems és a Northrop Grumman céggel, hogy megvitassák a gyártás felfuttatására irányuló erőfeszítéseket.
A nagy védelmi vállalkozók komoly kihívásokkal néznek szembe.
A Raytheon például nem tudja csak úgy felfuttatni a Stingerek gyártását, hogy pótolják az Egyesült Államok által Ukrajnába küldött 1400 kieső darabot.
Hayes, a Raytheon vezérigazgatója az elemzőkkel folytatott legutóbbi konferenciahíváson elmondta, hogy a vállalat csak korlátozott mennyiségben rendelkezik a rakéta gyártásához szükséges alkatrészekkel. Az elmúlt években csak egy meg nem nevezett ország vásárolt belőlük, a Pentagon közel húsz éve nem vásárolt újakat.
A szankciók tovább bonyolítják a helyeztet. A vállalatoknak új forrásokat kell találniuk olyan fontos nyersanyagokhoz, mint például a titán, amely a repülőgépgyártás egyik kulcsfontosságú összetevője – de amelyet épp az Ukrajna elleni támadása miatt szankciók alá vont Oroszországban állítanak elő.
