Egyre több magyarországi gyárban dolgoznak ázsiai vendégmunkások. Ők egy speciális formában, kölcsönzött munkaerőként dolgoznak, ami különösen kiszolgáltatottá teszi őket. A Szabad Európa új elemző műsorában Palkovics László lemondása és a kormányátalakítás volt a téma.
Indoklás nélkül ki lehet rúgni a kölcsönzött munkásokat
Nincs elég ember a gyárakban, így a feldolgozóipari cégek, azon belül is az autógyártáshoz kötődő vállalatok számára jelent fontos munkaerőforrást a kölcsönzött munkaerő.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, emiatt egyre több magyarországi gyárban tűnnek fel fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások. Június végén lépett hatályba az a kormányrendelet, amely jelentősen megkönnyíti a munkaerő-kölcsönzők számára az Európai Unión kívüli munkaerő alkalmazását.
Az állami hatóságok által minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják Magyarországon dolgoztatni. Indoklás nélkül kirúghatják őket, és ha sokan vannak egy munkahelyen, az ott állományban dolgozók jogai is csorbulnak. Nehezebb lesz béremelést kiharcolni és sztrájkolni is. Tavaly rekordot is döntött a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma.
„Klasszikus kormányzás jóllehet a NER kezdete óta nem folyik”
– mondja Lakner Zoltán politológus a Szabad Európa új műsorában, az Elemzőben. A műsorban körbejárjuk Palkovics László lemondását és az ennek nyomán bekövetkező kormányátalakítást: fél évvel egy kormány hivatalba lépése után hasonlóra még nem nagyon volt példa. Mire lehet számítani az új energetikai minisztertől, Lantos Csabától, és teremt-e ez lehetőséget az ellenzéknek?
Vasárnap elrajtolt minden idők egyik legtöbbet kritizált vb-je
A Szabad Európa öt olyan mérkőzést választott ki, amelyeket mindenképpen meg kell néznie azoknak, akiket a foci mellett a politika is érdekel. Ebből az első mindjárt a Katar–Ecuador-nyitómeccs, amelyet a dél-amerikai csapat nyert 2–0-ra. Erre a meccsre azért irányult a szokásosnál nagyobb figyelem, mert év elején a The Guardian arról számolt be, hogy 6500 – főként dél-ázsiai – vendégmunkás halt meg azóta, hogy Katar elnyerte a futball-világbajnokság rendezési jogát. A halálesetek nagy része állítólag a rossz körülmények között és extrém hőségben végzett munkával függ össze. Egyes aktivisták szerint a szám még ennél is magasabb.
Négy, általunk ajánlott meccset viszont még megnézhet! A focin túl mi teszi érdekessé a Németország–Spanyolország-, a Szerbia–Svájc-, a Ghána–Uruguay- és az Irán–USA-meccset?
A vb apropóján hívtuk egy kis agytornára olvasóinkat. Ön mennyire van otthon a világ egyik legnagyobb sporteseményének világában? Most kiderül.
Ukrajnában beköszönt a tél – mi következik a háborúban Herszon után?
Oroszország kivonulása a délkeleti Herszon városából újabb győzelmet jelent Kijev számára, miközben a frontvonalak a csatatéren továbbra is átrajzolódnak.
Herszonból való visszavonulásukat követően az orosz erők a Dnyeper keleti partján, a várossal szemben ássák be magukat. Jelenleg olyan védelmi rendszereket állítanak fel, amelyek katonai elemzők szerint megakadályozhatják az ukrán előrenyomulást.
Az orosz csapatok korábbi katonai kudarcát és szeptemberi harkivi visszavonulását követően a Kreml mozgósítási akciót indított, hogy katonakorú férfiakat hívjon be az ukrajnai háborúba.
Az újoncok azonban eddig nem tudtak lendületet adni a harctéren, és egyre több jelentés szól a rossz morálról, valamint a frontra vezényelt, rosszul felszerelt és rosszul kiképzett katonákról.
Portrécikkben mutatjuk be Jevgenyij Prigozsint, akit többnyire „Putyin séfjeként” emlegetnek, de valójában jóval több annál. Múlt héten például elismerte, hogy beavatkozott az amerikai választásokba, és ezt a gyakorlatot azóta is folytatja. Mint fogalmazott, „hajszálpontos operációval egyszerre távolítjuk el mindkét vesét és a májat”. Putyin elnök erős embere otthon sem kíméli ellenfeleit.
„Teljesen kiképzetlenül mentünk oda harcolni, ahogy most az oroszok”
Két anyagban is megemlékezünk a délszláv háborúról. Egy akkori kiskatona és Jeszenszky Géza volt külügyminiszter segít visszaemlékezni Vukovár ostromára, amelyet három hónap alatt porig rombolt a Jugoszláv Néphadsereg és a szerb paramilitáris csapatok.
Archívumsorozatunkban pedig egy, a délszláv konfliktus közben, 1993 februárjában készített interjút mutatunk be Matus János politológussal, katonai szakértővel, akivel az akkor a Szabad Európa Rádiónak dolgozó Kun Miklós készített. Beszélnek a Balkán történelméről, a válság kialakulásáról, az esélyekről, a rendezésről és a magyar fegyverszállítás ügyéről.
A magyar állam egy fillérrel sem támogatta, most sorra nyeri a díjakat az ’56-os mecseki gerillákról szóló filmje
Hosszú évek kálváriája után elkészült a mecseki „láthatatlanokról” szóló dokumentumfilm. A rendező közösségi finanszírozásból és végül a pécsi önkormányzat segítségével fejezte be a filmet, amely három olyan férfiról szól, akik fiatal korukban a hegyen harcoltak a szovjetek ellen, majd emigráltak.
Érdemes még elolvasni:
Tömegével mondják fel az áramszerződéseket a szolgáltatók, hogy aztán új feltételekekel szerződjenek vállalati partnereikkel – írja a 24.hu.
Vidékre költöztetnék a Közlekedési Múzeumot Budapestről a Népszava értesülései szerint.
Győrben civilek tiltakoznak egy ipari park létesítése ellen, mert attól tartanak, akkumulátorgyár épülhet oda – a Magyar Narancs riportja.
