Zelenszkij megkapja az ausztráloktól kért páncélozott járműveket
Scott Morrison ausztrál miniszterelnök pénteken közölte, hogy országa páncélozott Bushmaster járműveket küld Ukrajnába, hogy segítse az Oroszország elleni háborút.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön mondott beszédet videóközvetítésen keresztül az ausztrál parlamentben, amelyben ausztrál gyártású, négykerék-meghajtású páncélozott járműveket és egyéb segítséget kért.
Morrison azt mondta újságíróknak, hogy a katonai járműveket Boeing C-17 Globemaster szállítógépeken küldik, de azt nem árulta el, hogy hány darabot és hogy mikor.
„Nem csak az imáinkat küldjük, hanem küldjük a fegyvereinket, lőszereinket, humanitárius segélyünket, küldünk golyóálló mellényeket, és szintén küldjük a páncélozott járműveinket, a Bushmastereket is” – mondta az ausztrál miniszterelnök.
Az Europol egységei segítenek kiszűrni az ukrán menekültekkel érkező bűnözőket
Az Europol egységeket küldött az Ukrajnával határos országokba, hogy megvédje a menekülteket a bűnözőktől.
A hágai székhelyű uniós ügynökség pénteken közölte, hogy egységei másodlagos biztonsági ellenőrzések elvégzésével is támogatják a helyi hatóságokat, és próbálják „azonosítani azokat a bűnözőket és terroristákat, akik kihasználva a helyzetet, a menekültáradattal próbálnak bejutni az EU-ba”.
Europol-egységek működnek Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Moldovában, de azt tervezik, hogy Romániába is küldenek.
Az ügynökség azt állítja, hogy hírszerzési információkat is gyűjtenek, hogy felhasználják azokat a bűnügyi fenyegetéség értékeléséhez Európában.
Az ENSZ szerint több mint 4 millió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta az országot.
Kína szerint az Egyesült Államok és a NATO-bővítés miatt tört ki az ukrajnai háború
Kína azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy háborút szított Ukrajnában, és Peking szerint a NATO-t fel kellett volna oszlatni a Szovjetunió felbomlása után.
„Az ukrajnai válság felelőseként és elsőszámú felbujtójaként az Egyesült Államok által vezetett NATO öt körben hajtott végre keleti terjeszkedést az elmúlt két évtizedben, 1999 után” – mondta Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő pénteken.
„A NATO-tagok száma 16-ról 30-ra emelkedett, és több mint ezer kilométerrel haladtak kelet felé, valahova az orosz határ közelébe, lépésről lépésre a falhoz szorítva Oroszországot” - mondta Csao.
Bár Kína azt állítja, hogy nem foglal állást a konfliktusban, kinyilvánította „határtalan” partnerségét Moszkvával, nem volt hajlandó elítélni az inváziót, ellenezte az Oroszországgal szembeni szankciókat, és rendszeresen ráerősít a konfliktussal kapcsolatos orosz dezinformációkra, például, az orosz gyakorlatnak megfelelően, nem invázióként vagy háborúként hivatkozik a hadműveletre.
Csao megjegyzései éppen akkor hangzottak el, amikor Kína és az Európai Unió vezetői virtuális csúcstalálkozót tartanak, amelyen várhatóan Ukrajna lesz a fő téma. Az EU tisztviselői azt mondják, egy olyan kötelezettségvállalást várnak Kínától, amelyben kijelenti, hogy nem ássa alá a szankciókat, és segít elérni a harcok leállítását.