Orosz hekkerek ismét megtámadhatták az ukrán áramhálózatot
Az ukrán kormány arról számolt be, hogy orosz internetes kalózok előző héten immár másodjára is támadást indítottak az ország áramhálózata ellen, azonban sikerült elhárítani az akciót.
Viktor Zsora szóvivő kedden közölte, hogy az áramszolgáltató vállalat elleni támadást egy orosz katonai hekkercsoport hajtotta végre, céljuk bizonyos létesítmények működésének ellehetetlenítése volt.
„Nem jártak sikerrel, vizsgáljuk az ügyet” – mondta.
Az ukrán kibervédelmi szervezet azt írta, hogy az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) köthető Sandworm csoport néhány nappal ezelőtt rosszindulatú szoftvert telepített a magas feszültségű alállomásokat irányító számítógépekre.
Oroszország tagadja, hogy ő állna a kibertámadások mögött.
Az orosz elnök hamisnak nevezte a bucsai mészárlásról szóló híreket
Vlagyimir Putyin kedden kijelentette, hogy a Kijev környéki településen lemészárolt civilekről készített felvételek mind hamisak.
Az államfő a belarusz vezetővel, Aljakszandr Lukasenkával közös sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az orosz katonák által végrehajtott tömeggyilkosságokkal kapcsolatos ukrán vádak hasonlóak azokhoz az esetekhez, amikor szavai szerint a Nyugat vegyifegyver-támadásokat rendezett meg Szíriában Bassár el-Aszad elnök besározása érdekében.
„Hasonló hamisítás történt Bucsában” – fogalmazott.
Az orosz kormány a számtalan bizonyíték ellenére továbbra is következetesen tagadja, hogy az inváziós erők lennének felelősek az ukrajnai településen legyilkolt többtucatnyi civil haláláért.
Elmenekült Oroszországból a háborút bíráló ortodox diakónus
A legfrissebb hírek szerint elmenekült Oroszországból Dmitrij Bajev ortodox diakónus, aki korábban nyíltan bírálta Vlagyimir Putyin elnököt az Ukrajna elleni háború miatt.
A Szabad Európának nyilatkozó férfi arról számolt be, hogy már az invázió február 24-i megindításának másnapján otthagyta munkáját a kirovi templomban, majd több bejegyzést is közzétett a közösségi médiában, amelyekben a háború lezárását és Putyin felelősségre vonását sürgette.
Elmondása szerint a rendőrség ezt követően átkutatta a lakását, a szövetségi Nyomozó Bizottság pedig hamis információk terjesztésével vádolta meg és eljárást indított ellene.
Amennyiben bűnösnek találják, az új törvények értelmében akár tizenöt év szabadságvesztésre is ítélhetik, Bajev ezért inkább külföldre menekült a családjával. Pontos holléte ismeretlen.
Március elején több száz orosz ortodox pap aláírt egy nyílt levelet, amelyben a háború beszüntetésére szólítottak fel. Az egyház vezetője, Kirill moszkvai pátriárka azonban nyíltan támogatja Putyint és a katonai beavatkozást is.
Tovább nő a többnemzetiségű NATO-erő Szlovákiában
A szlovák kormány jóváhagyta, hogy 2100-ról 3000-re növeljék a NATO többnemzetiségű harccsoportjának létszámát az országban.
Az első 800 szolgálatos már megérkezett Szlovákiába. Csehország irányítja a harccsoportot, melyhez az Egyesült Államok, Németország, Hollandia, Lengyelország és Szlovénia is hozzájárult.
Jaroslav Nad védelmi miniszter azt mondja, a tervezett csapatlétszám növelése a Patriot légvédelmi rendszerekkel függ össze, melyeket az Egyesült Államok, Németország és Hollandia telepít Szlovákiába.
A lépésnek meg kell erősítenie Szlovákia védelmi képességeit, miután az ország a múlt héten Ukrajnának adományozta a szovjet időkből maradt SZ-300-as légvédelmi rendszerét.
A szövetség csapatokat állomásoztat a balti országokban – Észtországban, Lettországban és Litvániában – és Lengyelországban, miután 2014-ben Oroszország annektálta Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a NATO úgy döntött, hogy a teljes keleti szárnyon megerősíti a jelenlétét, katonákat telepít Bulgáriába, Romániába, Magyarországra és Szlovákiába.