Az Egyesült Királyság újabb orosz oligarchákat vesz fel a szankciós listájára
Liz Truss brit külügyminiszter leszögezte, hogy a jogi fenyegetések nem fogják eltántorítani az Egyesült Királyságot attól, hogy büntetőintézkedéseket rendeljen el újabb orosz oligarchák ellen.
Mint mondta, a legkeményebb szankciós csomag van készülőben országa történetében, amely elől szerinte „Putyin haverjainak” nem lesz hova rejtőzniük.
Egyesek szerint London túl sokat késlekedik a Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állók feketelistára helyezésével. Kormányzati források szerint hamarosan törvénymódosítási tervezet kerülhet a parlament elé a korlátozások bevezetésének felgyorsítása érdekében.
Eddig kilenc üzletembert vettek célba a brit hatóságok. Sokan intézkedést sürgetnek Roman Abramovics milliárdos üzletember, a Chelsea futballklub tulajdonosa ellen is. A kormány azonban azt hangoztatja, hogy minden szankcióhoz szilárd jogalapra van szükség, bizonyított kapcsolatnak kell lennie az érintett és Putyin között.
Megmentheti-e Orbánt Putyin háborúja?
“A háború sok mindent jelentősen megváltoztatott. Az Oroszországhoz fűződő viszony mindig komoly ellentét volt a Fidesz és PiS között. A két párt kapcsolata most háttérbe szorult, a lengyel kormánypárt egyáltalán nem törődik a Fidesszel. Ha arról lenne szó, hogy meg kell védeni Lengyelországot Putyintól, Orbánt gond nélkül beáldoznák.
Orbán egész rendszerét arra építette fel, hogy betöltsön valamiféle hídszerepet a Nyugat és Kelet – Oroszország és Kína – között. Ha Putyin persona non grata lesz az EU-ban, az lenullázza Magyarország jelentőségét Oroszország szemében. Ebből a szempontból ez most nagyon nehéz helyzet Orbánnak, hiszen nem tud teljesíteni Putyin felé. Nem arra utalok, hogy Orbán az orosz elnöknek dolgozna, de egész kleptokrata modellje arra épül, hogy kihasználja a befolyását az EU-ban” - mondta a Szabad Európának Cas Mudde, a University of Georgia professzora, nemzetközi kapcsolatok és az európai politika szakértője. Olvassa el a teljes interjút itt.
Az EU ideiglenes védelmet nyújt az ukrán menekülteknek
Az Európai Unió tagállamai csütörtökön jóváhagyták, hogy ideiglenes védelmet és tartózkodási engedélyt biztosítsanak az ukrajnai háború elől menekülők számára.
Ylva Johansson uniós belügyi biztos arról számolt be, hogy egymillió ember már elhagyta az országot, és újabb milliók érkezhetnek, akiknek szállásra és munkára, a gyerekeknek, fiataloknak pedig oktatásra is szükségük lesz. A gyors döntést történelmi eredménynek nevezte, és leszögezte, hogy a közösség egységes az emberéletek mentését illetően.
Az Európai Bizottság nemrég 500 millió eurót különített el a menekültek humanitárius ellátására.
Magyar tudósok kiállást sürgetnek az ukrán nép mellett
Hatvanöt magyar tudós kiállást sürgetett az ukrán nép mellett, illetve felszólította a kormányt, hogy gondoskodjon a menekültekről, s adjon meg minden, az Európai Unió és a NATO által kért támogatást.
„Mi, magyar tudósok és egyetemi oktatók, az MTA tagjai és doktorai támogatjuk az ukrán népet, közöttük tudós- és professzortársainkat a függetlenségükért folytatott harcukban az őket megtámadó orosz hadsereg ellen” – olvasható a Válasz Online-on közzétett nyilatkozatban.
„Az európai és amerikai kutatóhelyek és egyetemek egymás után ajánlják fel konkrét materiális (állás, ösztöndíj stb.) segítségüket veszélyeztetett ukrán kollégáiknak. Kérjük a hazai intézményeket, hogy csatlakozzanak ehhez a kezdeményezéshez” – áll a szövegben.
A közös közleményt többek között Jeszenszky Géza, Pálinkás József és Romsics Ignác jegyzi. Az aláírók további csatlakozókat várnak a felhíváshoz.