Ukrajna kedden újból vadászgépeket kért a nyugati országoktól az orosz invázió meghiúsításához, ám az Egyesült Államokat, NATO-szövetségeseit és partnereit jobban aggasztja Kijev hatalmas lőszerigénye, miközben az Oroszországgal vívott háború második évébe lép.
Az ukrán kontaktcsoportnak a NATO főhadiszállására összehívott ülése előtt Ukrajna egyértelművé tette kívánságait. Olekszij Reznyikov védelmi miniszter arra a kérdésre, hogy milyen katonai segítséget kérnek most, egy vadászgép képét mutatta az újságíróknak.
Arra a kérdésre, hogy reményei szerint ezek honnét érkezhetnének, Reznyikov csak annyit mondott: „Az égből.”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök múlt héten keményen lobbizott a harci gépekért, amikor Oroszország 2022. február 24-i támadása óta mindössze második külföldi útján Londonba, Párizsba és Brüsszelbe látogatott. A kérés napokkal azután hangzott el, hogy a nyugati szövetségesek ígéretet tettek Kijevnek arra, hogy ellátják harckocsikkal.
A NATO-szövetségesek azonban azon törik a fejüket, hogyan biztosítsák Ukrajna folyamatos lőszerellátását anélkül, hogy kimerítenék a saját készleteiket.
Egyes becslések szerint Ukrajna naponta hat-hétezer tüzérségi lövedéket lő ki, ami az Oroszország által felhasznált napi mennyiség körülbelül harmada.
Az orosz erők Ukrajna keleti részére gyakorolnak nyomást, miközben délen megerősítik védelmi vonalaikat. A háború nagyrészt statikus volt a téli hónapokban, de várhatóan mindkét fél támadásba lendül, ha az időjárás javul.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma kedden közölte, hogy az oroszoknak pillanatnyilag nincs elegendő erőforrásuk egy nagyobb offenzívához. „Összességében a jelenlegi hadműveleti kép azt sugallja, hogy az orosz erők a legtöbb szektorban az előrenyomulásra kaptak parancsot, de egyik tengelyen sem halmoztak fel elegendő támadó harci erőt ahhoz, hogy döntő hatást érjenek el” – írták Twitteren.
Pistorius óvatos, Stoltenberg gyorsítana
Boris Pistorius német védelmi miniszter azt mondta, hogy a lőszer biztosítása és a légvédelem „jelenleg sokkal fontosabb, mint a vita a vadászgépekről”.
Pistorius újságíróknak arról beszélt, hogy pilóták találása az új repülőgépekre és „a kiképzésük csak arra, hogy repüljék ezeket, több hónapig tart, és akkor még nem esett szó a fegyverrendszerek bevetéséhez szükséges képességek megtanításáról”.
Szerinte Ukrajna partnereinek „arra kell összpontosítaniuk, ami most van a középpontban, különös tekintettel az egyértelmű orosz offenzívára”.
Azt mondta, hogy Németország megállapodást írt alá lőszer gyártásáról az önjáró légelhárító lövegekhez, amelyeket Ukrajnának szállított, miután Kijevnek máshol gondjai támadtak azzal, hogy találjon.
Ez a muníció kulcsfontosságú Kijevnek ahhoz, hogy ki tudja védeni az orosz támadásokat, különös tekintettel azokra, amelyek Ukrajna villamosenergia-infrastruktúrája ellen irányulnak, hogy megzavarják a fűtést és az ivóvízellátást.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn szorgalmazta, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei fokozzák katonai támogatásukat.
Arra a kérdésre, hogy mikorra számít Oroszország úgynevezett tavaszi offenzívájára, Stoltenberg azt mondta, „a valóság az, hogy már láttuk a kezdetét”.
„Számomra ez is mutatja az időzítés fontosságát. Sürgős, hogy több fegyverrel lássuk el Ukrajnát” – mondta újságíróknak Brüsszelben.
Stoltenberg szerint a NATO semmi jelét nem látja annak, hogy „Putyin elnök békére készülne”, és Ukrajna gyorsabb felfegyverzése életeket menthet meg azzal, hogy közelebb hozza a konfliktus végét.