A vatikáni külügyminiszter, Paul Gallagher érsek a héten Kijevbe tart, miközben a Szentszék megpróbál egyensúlyt teremteni az ukránok miatt érzett aggodalma és azon erőfeszítései között, hogy nyitva tartsa a párbeszéd csatornáját Oroszországgal.
Gallagher szerdán érkezik Ukrajnába, és pénteken találkozik Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel. A látogatást eredetileg húsvét előttre tervezték, de Gallagher Covid-betegsége miatt elhalasztották.
Az utazással egy időben a Szentszék kényes egyensúlyt kíván teremteni: életben szeretné tartani az orosz ortodox egyházzal fenntartott javuló kapcsolatait, miközben támogatást nyújtana a „vértanúságot elszenvedő” ukrán híveknek. A Szentszék megpróbája összeegyeztetni azt is, hogy Ferenc pápa gyakran elítélte a fegyveripart és Ukrajna őrült felfegyverzését, miközben a katolikus tanítás azt mondja, hogy az államoknak joguk és kötelességük visszaverni egy igazságtalan agresszort.
„Ennek arányosnak kell lennie – mondta Gallagher a RAI állami televíziónak, amikor bejelentette utazását. – Igen, Ukrajnának joga van megvédeni magát, és ehhez fegyverekre van szüksége, de körültekintően kell cselekednie.”
Gallagher, a Liverpoolból indult, 68 éves vatikáni diplomata lesz a harmadik pápai követ, akit Ferenc a régióba küld. Korábban két bizalmasa, két bíboros utazott Ukrajnába és a szomszédos országokba felmérni az ukrán menekültek humanitárius szükségleteit, és elvinni hozzájuk a pápa együttérzését.
Ferencet egyesek azért bírálták, mert nem hajlandó név szerint elítélni Oroszországot vagy Vlagyimir Putyin elnököt, jóllehet magasabb szintre emelte a „barbár” háborúval kapcsolatos kritikáját, és a közelmúltban két olyan ukrán katona feleségével találkozott, akik az ostromlott mariupoli acélműnél tartottak ki, „aggodalmunk és a családok szenvedéseivel való azonosulás” gesztusaként – mondta Gallagher.
A középút vatikáni hagyomány
Ferenc középutas vonala a Szentszék diplomáciai hagyományán alapul, amely nem nevesíti az agresszorokat, és arra törekszik, hogy mindkét féllel párbeszédet folytasson egy konfliktusban. Ez az úgynevezett Ostpolitik (keleti politika) irányította a Vatikán hidegháborús politikáját, a kapcsolatok fenntartását ugyanazokkal a kommunista rendszerekkel, amelyek otthon üldözték a katolikus híveket.
Ukrajna esetében a Szentszék nem akarja megszakítani nemrégiben megjavult kapcsolatait az orosz ortodox egyházzal, amely 2016-ban szintet lépett, amikor Ferenc Havannában találkozott Kirill orosz pátriárkával.
Ferenc mindeddig visszautasította Volodimir Zelenszkij elnök ukrajnai meghívását, és nemrég azt mondta, hogy először Moszkvába szeretne menni. Ferenc közölte, hogy korábban találkozót kért Vlagyimir Putyin elnöktől, de az orosz vezető még nem válaszolt.
Ferenc mindazonáltal lemondta júniusra tervezett találkozóját Kirill-lel, aki ideológiai és spirituális alapon igazolta Putyin háborúját. Ferenc azt mondta, hogy a vatikáni diplomaták – feltehetően Gallagher és főnöke, Pietro Parolin bíboros államtitkár – rájöttek, hogy ennek rossz lenne az optikája.
De a Vatikán továbbra is folytatja diplomáciai erőfeszítéseit annak reményében, hogy legalább egy tűzszünetet létrehozhat.
„A Szentszéknek ez a hivatása – mondta Gallagher a RAI-nak. – Arra törekszünk, hogy soha ne kötelezzük el magunkat az egyik vagy a másik fél mellett, inkább teremtsünk teret a párbeszédnek, mindenki számára elérhetők legyünk a béke érdekében, és megoldást találjunk ezekre a szörnyű konfliktusokra.”
