A Kijevtől 140 kilométerre nyugatra fekvő Zsitomir központja közelében helyi és külföldi tisztviselők gyűltek össze november 18-án, hogy megünnepeljék egy új erőmű megnyitását, amely több tucat közeli lakóház fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja.
A tízmillió dolláros projekt, amelyet nagyrészt nyugati bankok és a svájci kormány által nyújtott támogatásokból és olcsó kölcsönökből finanszíroztak, nem tűnik figyelemfelkeltőnek: könnyen összetéveszthető lenne egy egyszerű raktárépülettel, ha nem meredne az ég felé belőle egy karcsú, szürke kémény.
A dobozszerű építmény belsejében azonban a város most először használ majd tüzelőanyagként faforgácsot a háztartások melegen tartására. Zsitomir igyekszik csökkenteni a földgázfogyasztást, egy olyan nyersanyagtól való függést, amely Ukrajna legnagyobb bel- és külföldi küzdelmeinek középpontjában áll.
A projekt az első a város által tervezett öt biomassza-tüzelésű erőmű közül, mondta Szerhij Szuhomlin polgármester.
Elmondása szerint ezek együttesen akár hetven százalékkal is csökkenthetik a városi fűtőüzem által felhasznált földgáz mennyiségét.
Az, hogy Ukrajnában az otthonok, iskolák, kórházak és ipari létesítmények fűtése a földgázimporttól függ, képletesen azóta jelent hurkot az ország nyakán, hogy harminc évvel ezelőtt kilépett a széteső Szovjetunióból. Oroszország viszont erős nyomásgyakorlási eszközt szerzett, amellyel megpróbálta befolyási övezetében tartani Kijevet.
Az országot most ismét emlékeztették erre, amikor a téli fűtési szezon kezdete előtt rekordmagasságba emelkedett a földgáz ára. Mindez csökkenti az állami költségvetés bevételeit és növeli az energiaválság kockázatát az elkövetkező hónapokban.
Az energetikai szakértők és tisztviselők, például Szuhomlin szerint a Zsitomirban történtek azt mutatják, hogy Ukrajna jelentősen csökkenthetné a földgáz fűtésre való felhasználását, ha kihasználná a biomasszából, például fából és növényi hulladékból származó hatalmas erőforrásait.
„Reméljük, hogy Zsitomir sok más ukrajnai város számára is inspiráció lesz” – mondta Claude Wild, Svájc ukrajnai nagykövete az ünnepségen.
A támogatók szerint a biomassza egyike azon eszközöknek, amelyeket Kijev a fokozott energiahatékonyság és a hazai földgáztermelés mellett felhasználhatna a gázfüggetlenség felé vezető úton.
A kommentátorok sajnálják, hogy az ország központi fűtési ágazata – amely az ukrajnai gázfogyasztás mintegy egyötödét teszi ki – eddig nem sokat haladt előre.
A szakértők szerint részben a kormányzati támogatások, részben a fűtési ágazaton belüli verseny hiánya az ok.
Kirilo Tomljak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ukrajnai bioenergia-programjának vezetője szerint az átállás nehéz folyamat, de „más városokban is meg lehet és meg kell csinálni”.
Családi tűzhely
Ukrajna évente mintegy harmincmilliárd köbméter földgázt fogyaszt, nagyrészt fűtési és ipari célokra, de szükségletének csak kétharmadát tudja fedezni hazai termelésből.
A fennmaradó tízmilliárd köbmétert közvetve Oroszországból, a kelet-ukrajnai konfliktus nyomán agresszorországnak nevezett szomszédtól kell importálni, ami évente több milliárd dollárjába kerül a pénzszűkében lévő országnak.
Az önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltatók – amelyek gáztüzelésű kazánokat vagy kapcsolt hőerőműveket használnak a hőtermeléshez – mintegy hatmilliárd köbmétert használnak fel a magas lakóházak, állami intézmények, például iskolák és kórházak, valamint vallási szervezetek ellátására.
Szakértők szerint ezek a fűtési vállalatok különösen megértek a helyben előállított biomasszára való átállásra, amely gazdaságilag versenyképes a földgázzal szemben, különösen a mai magas árak miatt.
Jurij Vitrenko, a Naftogaz, az ukrán állami tulajdonú gázóriás és a távfűtőtársaságok fő szállítójának új vezérigazgatója egy júniusi washingtoni látogatása során azt mondta a Szabad Európának, hogy szorgalmazni fogja a biomasszára való átállást.
„Nemzeti vállalatként a mi feladatunk a nemzeti problémák megoldása – mondta Vitrenko. – Tehát nekünk kellene ezt a változást ösztönöznünk, hogy a fűtőcégek energiahatékonyabbá váljanak, hogy lehetővé tegyük számukra a gázról a biomasszára való átállást.”
A biomassza nemcsak tisztább, megújuló tüzelőanyag, hanem szélesebb körű használata helyi munkahelyeket is teremtene és az országban tartaná a készpénzt – mondta Tomljak, az EBRD szakértője. A bank több biomasszaprojektet finanszírozott Ukrajnában, köztük az új zsitomiri üzemet.
Tomljak azt mondja: az előrejelzések szerint Ukrajnának a következő három évtizedben legalább százmilliárd dollárt kell szénhidrogénimportra költenie, ha nem tesz további lépéseket a fogyasztás visszafogására, például a bioenergia használatával.
„Hosszú távon Ukrajna számára kifizetődőbb a bioenergetikai megoldásokba való befektetés, valamint az energiafüggetlenség és energiabiztonság” – mondta.
Az energia-önellátás különösen fontos Ukrajna számára, tekintettel az Oroszországgal fennálló rendkívül feszült kapcsolataira azóta, hogy Moszkva 2014 márciusában elcsatolta a Krím félszigetet és támogatja a szakadárokat, akik a központi kijevi kormány elleni háború kirobbanása óta ellenőrzik a Donbasz iparvidék egyes körzeteit.
Számos más ország is igyekszik növelni biomassza-felhasználását.
Az Egyesült Királyság az ENSZ novemberben, Glasgow-ban megrendezett klímakonferenciáján azt mondta, hogy jövőre közzéteszi biomassza-stratégiáját.
Ukrajnában azonban több dolog akadályozza az ilyen törekvéseket.
Az elégedetlenség elkerülése és a stabilitás fenntartása miatt az ország még mindig dotálja a távfűtővállalatoknak eladott gáz árát, így kevéssé ösztönzi őket arra, hogy alternatív forrásokba vagy energiahatékonyságba fektessenek be.
A távhőszolgáltató vállalatok ezer köbméter földgázért körülbelül 280 dollárt fizetnek, szemben az 1100 dollár körüli azonnali piaci árral.
Az iparvállalatok és néhány költségvetési szervezet, például a kórházak piaci árat fizetnek a földgázért, ennek következtében sokkal gyorsabban áttértek a biomasszára.
A Kernel Holding, Ukrajna egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalata több száz millió dollárt fektetett be olyan hőerőművek építésébe, amelyek napraforgómaghéjat égetnek el energiatermelés céljából.
Heorhij Heletuha, az ukrán bioenergetikai szövetség vezetője szerint a biomassza jelenleg Ukrajna teljes hőtermelésének kilenc százalékát teszi ki, nyolcvan százalékát adja földgáz, a maradékot pedig szén.
Heletuha becslése szerint a biomassza – például a faforgács és a napraforgómaghéj – már most évi négymilliárd köbméter földgáznak megfelelő mennyiséget vált ki. A megtakarítások oroszlánrészét az ipar adja.
Nem könnyű
A biomassza ára, különösen a hosszú távú szállításra alkalmas, pelletként feldolgozható biomasszáé a földgáz árához van kötve, mondta Roman Sved, az Ukrteplo, az egyik vezető biomassza-üzemeltető vezérigazgatója.
Amikor a földgáz ára emelkedik, a biomassza, az olcsóbb alternatíva iránti kereslet megnő, ami feljebb nyomja az árát.
Ez ahhoz vezethet, hogy a biomassza a szabadpiacon olcsóbb, mint a földgáz, de még mindig drágább, mint az Ukrajnában támogatott gázár, így a távhőszolgáltatók számára gazdaságtalanná válik a felhasználása.
„Ebben a környezetben nem könnyű üzletet kötni – mondta Sved a Szabad Európának. – Ironikus, mert rengeteg biomassza van, amit felhasználhatnánk, de a kormányzati politika miatt nem használjuk fel.”
Elmondta, hogy az Ukrteplo idén visszalépett az észak-ukrajnai Szlavutics városában egy faforgácskazánba történő beruházástól, mert nem fizették ki a távhőszolgáltatónak szállított teljes hőmennyiséget.
Az Ukrteplo szlavuticsi esete rávilágít a távfűtési ágazatnak a biomasszára való lassú átállásával kapcsolatos másik nagy problémára – a pénzhiányra.
A távhőszolgáltatók általában a gázkazánok és az épületekhez csatlakozó melegvízvezeték-hálózat tulajdonosai.
A tarifákat a helyi önkormányzatok határozzák meg, és általában alacsonyan tartják, így a társaságok nem jutnak pénzhez.
Ennek eredményeképpen a múltban nemcsak az új infrastruktúrába való újbóli beruházás, hanem még a Naftogaz és a független hőszolgáltatók kifizetése is nehézségekbe ütközött.
A távhőszolgáltató vállalatok 2020 végére több mint másfél milliárd dollárral tartoztak a Naftogaznak, ami korlátozza az állami tulajdonú vállalat képességét arra, hogy több gáztermelésbe fektessen be és segítsen megszüntetni az ország importfüggőségét.
A Naftogaz távhőszolgáltatókkal kapcsolatos új stratégiáját tükrözheti, hogy a közelmúltban több távhőszolgáltató vállalat irányítását is átvette, így az állami tulajdonú gázszolgáltató nagyobb befolyást gyakorolhat a biomasszára való átállásukra.
Sved elmondta, hogy cége megtanulta a kemény leckét, és többé nem fog olyan városban projekteket fejleszteni, ahol nem tudja kezelni a helyi fűtési hálózatot és nem közvetlenül a háztartások fizetik neki a számlát.
Heletuha a Bioenergia Szövetségtől azt mondta, hogy Ukrajnának olyan jogszabályokat kell elfogadnia, amelyek biztosítják a tisztességes versenyt a távfűtési ágazatban. Elmondása szerint a távhőszolgáltató vállalatok gyakorlatilag monopóliumként működnek, és megakadályozhatják a hálózathoz való hozzáférést azon magáncégek számára, amelyek olcsóbban szeretnének hőt szolgáltatni.
Tomljak szerint a távfűtési ágazatba befektetni kívánó magáncégek számára nehéz lehet olcsó tőkét szerezni a szabályozási kockázatok miatt, beleértve a fűtési árak kiszámíthatatlanságát.
Az Ukrteplo korábbi, faapríték-tüzelésű kazánja Szlavuticsban annak ellenére nem üzemel idén, hogy magas a földgázár.
Az Ukrteplo most több faapríték-tüzelésű kazánt épít Rivnében, ahol a város fűtési hálózatát kezeli. Sved elmondta, hogy várakozásai szerint a projektek nyomán a felére csökken a város központi fűtését fedező földgáz fogyasztása.
Sved és Tomljak szerint logisztikai okokból a biomasszára való áttérés néhány kerületben, különösen a városközpontokban nem életképes.
Nem biztos, hogy van elég raktárhely a faforgács vagy a napraforgó-hulladék tárolására, a szállításhoz szükséges teherautók pedig dugókat okozhatnak.
Sved elmondta, hogy a legtöbb távhőszolgáltató vállalatnál megvalósíthatónak tartja, hogy a földgáz felét biomasszával váltsák ki, ami évente mintegy hárommilliárd köbméternyi megtakarítást jelentene. Ez Ukrajna földgázimportjának közel egyharmadával egyenértékű.
Biometántörvény
Zsitomirban, Szlavuticsban és Rivnében nem véletlenül fejlesztenek faforgács-tüzelésű fűtőműveket. Mindegyik város Ukrajna jelentős erdőterületekkel megáldott régiójában található.
Ukrajna régiói közül Zsitomir rendelkezik a legtöbb erdővel, ami a földgázzal szemben nagyon gazdaságossá teszi a faaprítékkal működő fűtőműveket.
De Ukrajna bioüzemanyag-vagyona valójában a mezőgazdasági ágazatban rejlik, mondták a szakértők.
Az ország mezőgazdasága az elmúlt két évtizedben virágzott, mivel a beruházások egyre nagyobb mértékben áramlanak a termékeny földekre és egyre több szilárd biomassza keletkezik.
Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-termelője, amelynek hulladékát hőtermelés céljából el lehet égetni, vagy biogázzá – metán és szén-dioxid keverékévé – lehet alakítani, hogy áramot termeljenek belőle.
Az ország a világ egyik legnagyobb búzatermelője is.
Heletuha elmondta, hogy szerinte az elkövetkező években a szalma lesz a domináns biomasszaforrás Ukrajnában. Előrejelzései szerint 2030-ra a biomassza további ötmilliárd köbméter földgázfogyasztást fog kiváltani Ukrajnában.
Szuhomlin szerint Zsitomirban már két iskolát is szalmával fűtenek.
A mezőgazdasági ágazat a biometán – a biogázból a szén-dioxid eltávolításával nyerhető és a földgázzal szinte azonos megújuló energiaforrás – kulcsfontosságú szállítójává válhat.
Ukrajna novemberben törvényt fogadott el a biometán meghatározásáról, ami megnyitja az utat a befektetők előtt, hogy végre elkezdjék az előállítását és szállítását az ország csővezetékrendszerén keresztül.
Ukrajna reálisan öt-hatmilliárd köbméter biometánt tudna előállítani a következő tizenöt évben, 2025-re már egymilliárd köbméter is lehetséges – mondta Tomljak.
A 2025-ös cél eléréséhez akár kétmilliárd dollárnyi beruházásra is szükség lenne, de Tomljak szerint az idei energiasokk katalizátorként szolgálhat a pénzeszközök beáramlásához.
