Az új űrkorszak: nemzetbiztonság és hatalmas üzlet a kormányközeli köröknek – Űr és NER. Ukrán hírszerzés a fogolyátadásról: a magyar fél kereste meg Putyinékat, de Kijev felé mindent letagadtak. Andorrától a 0–4-ig – a magyar foci tizenhárom éve az Orbán-rendszerben. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Az új űrkorszak: nemzetbiztonság és hatalmas üzlet a kormányközeli köröknek – Űr és NER
Az új űrkorszak kezdetén vagyunk, a következő időszakban alapvető szuverenitási kérdés lesz, milyen űrképességei vannak egyes országoknak. Ugyanakkor komoly üzleti lehetőségeket is rejt az űripar: a ma négy-ötszázmilliárd dolláros iparág a következő évtizedekben a többszörösére nőhet. Ez a piac most születik, még lehet befolyásolni, kik legyenek a főszereplők.
Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy a magyar kormány is egyre aktívabb ezen a területen. A második részben arról írtunk, hogy az utóbbi években többszörösére bővült az űrtevékenységre fordított költségvetési források összege, és e pénzek legnagyobb kedvezményeztetettjét a kormány közelében kell keresni. Az utolsó részben a 2021-ben elfogadott űrstratégiát elemeztük, kitérve arra is, hogy az ebben szereplő négy zászlóshajóprojektnek, így például a magyar űrhajósprogramnak kik is a valódi nyertesei.
Ukrán hírszerzés a fogolyátadásról: A magyar fél kereste meg Putyinékat, az ukrán megkeresésekre viszont mindent letagadtak
A tizenegy ukrán hadifogoly homályos orosz–magyar csereügylete abszolút pozitív esemény is lehetett volna, de politikai felhangokkal átszőtt, drámai detektívsztorivá kezd válni – nyilatkozott a Szabad Európának Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője, aki szerint a résztvevők nem tartják be a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél kereste meg az oroszt a művelet ügyében, amiről bizonyítékaik is vannak. A Magyarországra került hadifoglyokról az illetékes állítása szerint továbbra is hiába kérnek a magyar államtól hivatalos megerősítést. A művelet előtti kijevi érdeklődésre a magyar fél az egész tervezett akciót letagadta. Az ügyben a napokban az Európai Bizottság is tájékoztatást kért Magyarországtól.
Andorrától a 0–4-ig – a magyar foci 13 éve az Orbán-rendszerben
A meglepő andorrai vereségtől eljutottunk odáig, hogy egy évvel ezelőtt idegenben vertük az angolokat. Kétszer jutottunk ki az Eb-re, a Fradi Európa-kupa-résztvevő, megújultak a stadionok és az edzőpályák – ezek alapján mintha minden rendben lenne, pedig a sok-sok milliárd focira költött közpénz szakértők szerint egyelőre kevés valódi változást hozott, sok szempontból továbbra is rosszul áll a magyar foci. A Szabadonban bemutatjuk a magyar foci 13 évét az Orbán-rendszerben.
Megállapodás született az Európai Unió tizenegyedik szankciós csomagjáról
A huszonhét tagállam politikai megegyezésre jutott az Oroszország elleni büntetőintézkedések újabb köréről, amelyek elsődleges célja az eddigi korlátozások kijátszásának megakadályozása. Szijjártó Péter május közepén leszögezte, hogy a kormány addig nem szavazza meg az újabb szankciós csomagot, amíg Ukrajna nem veszi le az OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról. Ennek ellenére végül a jelek szerint mégis megszületett a jóváhagyás, igaz, egyelőre csupán nagyköveti szinten.
A Pegasus szárnyán terjednek a kémszoftverek Európában: Magyarország a leggyengébb láncszemek egyike
Több mint egy éve kezdte meg munkáját az Európai Parlamentben a Pegasus és az azzal egyenértékű megfigyelő kémszoftverek használatát vizsgáló bizottság, amely mandátuma lejártával most jelentésben összegezte megállapításait, amelyet a plenáris ülés is elfogadott. Kiderült, hogy Magyarország az egyik leginkább érintett tagállam.
Jogerős: Magyarország menekültügyi szabályozása továbbra is sérti az EU-s jogot
Az Európai Bíróság újabb, a magyar menekültügyi szabályozással összefüggő perben mondta ki, hogy Magyarország megsérti a közösségi jogot. A jelenleg hatályos jogszabályok a korábbiaknál is nagyobb mértékben korlátozzák a jogot a menedékkérelem beadásához, ami pedig sérti az EU-s és nemzetközi szabályokat, Magyarország kötelezettségvállalásait. Közben erővel verik vissza Szerbiába a lehetséges kérelmezőket.
Zuhan az üzemanyag-fogyasztás, további bonyodalmakhoz vezethet az újabb adóemelés
Az első félév üzemanyag-fogyasztási adatai szerint eltűnt az előző évi növekmény, s ha 2024 januárjától literenként 41 forintos pluszadó is terheli majd a tankolást, nem látszik, hogy lesz megállás. Az adók tervezett emelésével kapcsolatban a kormány ugyan Brüsszelre mutogat, azonban a negyven forintot meghaladó emelést ez nem igazolja.
Hiába kedvez a kormány a Molnak, hónapokat csúszhat a hulladékgazdálkodási koncesszió indulása
Három százalékkal dobhatják meg az amúgy is magas inflációt a csomagolással kapcsolatos díjemelések, ezt pár hónap múlva érzékelhetik is a vásárlók az üzletek kasszáinál. A gyártók ugyanis, akik fizetnek a termék jövőbeli hulladékkezeléséért, be fogják építeni az áraikba a költségnövekedést, vagyis a végén a fogyasztók fizetik meg. A Szabad Európának nyilatkozó források szerint ugyanakkor hónapokat csúszhat a rajt, és úgy tűnik, a kormány is számol ezzel a lehetőséggel. Minderről a témát több cikkben is feldolgozó Wiedemann Tamás beszélt podcastsorozatunkban.
Friss felmérés mutatja a kormánymédia hatását az oroszbarát hangulatra Magyarországon
Magyarországon viszonylag erős a Nyugat-ellenes hangulat, amit a többi régiós országgal ellentétben a kormány és a fősodratú média is terjeszt. A magyarok bíznak a NATO-ban és az EU-ban, a Magyar Honvédségben viszont egyáltalán nem, és a kormány népszerűsége is visszaesett a tavalyi választás óta – derül ki egy friss felmérésből.
Mit tudunk a Magyarország felől Ukrajnába visszatérőkről?
A háború sújtotta Ukrajnából közel sem csak menekülnek az emberek, sokan vissza is térnek, főleg családi okokból – írta friss felmérésében a Nemzetközi Migrációs Szervezet. Ezt a Magyarország felől visszatérők mintája mutatta, a megkérdezettek többsége csak néhány hónapig volt távol hazájától.
Megkapta az építési engedélyt a kínai CATL debreceni akkumulátorgyára
Június 13-án megkapta az építési engedélyt a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivataltól a kínai CATL óriásvállalat a Debrecen Déli Gazdasági Övezetébe tervezett akkumulátorgyár első ütemére. A hivatal indoklása szerint az akkugyár építése és fenntartása nem veszélyezteti az egészséget, illetve a köz- és a vagyonbiztonságot. A döntés ellen közigazgatási per kezdeményezhető a Debreceni Törvényszéken.
Vámos György: Jelentős bevételnövekedés várható a boltokban a SZÉP-kártyás vásárlásokkal
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a vásárlók és az élelmiszerboltok jól járnak azzal, hogy augusztus 1-jétől majd hideg élelmiszert is lehet vásárolni SZÉP-kártyával. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége ezzel szemben komoly veszteséggel számol, és ezért lépéseket tervez, hogy megakadályozza. A cafeteriakeretre történő élelmiszer-vásárlás nem új, tavaly és korábban is volt, több ellenzéki párt kérte a visszaállítását.
„Nem én loptam szét az országot” – Csintalan Sándor, aki a Fidesz után újból belépett az MSZP-be
Bonyolult életút az övé. A KISZ-ből indult, az MSZP egyik vezetője volt a kilencvenes években, aztán az elmúlt húsz évben különböző – először fideszes, majd megtért fideszes – médiumok showmanjaként láthattuk. Most visszatért anyapártjához, és lapunknak adott interjújában értékelte az országot és élete fordulatait.
Több tízmilliárd eurót kérhet Ukrajnának az Európai Bizottság a következő négy évben
Több tízmilliárd eurót szán az Európai Bizottság a folyó hétéves keretköltségvetés hátralévő részében Ukrajna támogatására, amihez részben a büdzsé által garantált újabb közös kötvénykibocsátás, részben pedig a tagállamok többletbefizetésén alapuló új ukrán tartalék nyújtaná a fedezetet.
Erről is beszélt állandó brüsszeli tudósítónk a Szabad Európa podcastsorozatának legújabb részében. Aláhúzta, hogy négy év alatt körülbelül negyven-ötvenmilliárd eurót adnának Ukrajnának, és nagyságrendileg ennyit kapna Magyarország is 2021 és 2027 között, ha teljesítené a feltételeket.
