Az uniós jogalkotókból hiányzott a képzelőerő, ami alapján az EU jogi eszközökkel felkészülhetett volna Orbán Viktor és a hozzá hasonló terveket dédelgető vezetők felbukkanására – vélekedett búcsúinterjújában Věra Jourová, az Európai Bizottság jogállamiságért felelős alelnöke, aki szerint az EU bővítése elengedhetetlenné teszi a 7. cikk szerinti eljárás felülvizsgálatát.
A cseh Věra Jourová – aki az elmúlt öt évben az egyik alelnökként a demokráciáért és a jogállamiságért felelt az Európai Bizottságban – elsősorban a testület rendelkezésére álló, korlátozott jogosítványok számlájára írja, hogy bár az előző ciklusban figyelemre méltó változások történtek, az EU összességében nem volt képes megelőzni a jogállami helyzet általános romlását Magyarországon és potenciálisan néhány más tagállamban.
„Azzal főzhettünk, amink van, a meglévő szabályokkal” – mentegetőzött a Szabad Európa kérdésére válaszolva a biztos, aki szerint az uniós jogalkotók egyszerűen nem tudták előre elképzelni, hogy egyesek, mint a magyar Orbán Viktor ilyen erős késztetést éreznek majd a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolására. „Hiányzott egy Orbán Viktor előrejelzéséhez szükséges képzelőerő, a bizottságnak meg korlátozott eszközei voltak a fellépésre” – tette hozzá. A bizottsági alelnök öt európai lapnak, köztük a Szabad Európának adott búcsúinterjút.
Jourová úgy vélte, hogy az Európai Bizottság egészen 2017-ig, a 7. cikk szerinti eljárás Lengyelországgal szembeni megindításáig egyedül volt. 2024-ben azonban „már nem az egyetlen, magányos serif”, miután az Európai Parlament és a Tanács is kiveszi a részét a jogállamiság védelméből. A bizottsági alelnök szerint a 2020 óta készülő jogállamisági országjelentések hozták el a fordulatot, amelynek keretében megelőzés céljából strukturális párbeszéd zajlik a kormányok és a bizottság között, de a jogállamisági feltételességi eljárás létrehozása és a helyreállítási források feltételekhez kötése megtette a hatását. „Ez egy költséges és drága kaland Magyarországnak” – jegyezte meg.
Ehhez kapcsolódóan: Teljesen máshogy látja a kormány és az EU a jogállamisági vitát
A magyar kormány „mérgezett nyilakat lőtt” Brüsszelre
Arra is kitért, hogy a bizottságra hosszú időn keresztül mérgezett nyilakat lövöldözött a magyar és az előző lengyel kormány, megkérdőjelezve a jogállamiság védelmére hozott intézkedések jogszerűségét. Később – tette hozzá – ez a helyzet a testület számára könnyebben védhetővé vált, miután szerinte az Európai Bíróság több ítéletében definiálta a jogállamiság fogalmát.
Ami a folytatást illeti, Věra Jourovának meggyőződése, hogy az EU-szerződés 7. cikk szerinti eljárását (amely jelenleg kizárólag Magyarországgal szemben folyik, de teljesen elakadt a tanácsban) a következő bővítés előtt felül kell vizsgálni. Ugyanez vonatkozik az egyhangú szavazás felülvizsgálatára, ellenkező esetben a jövőben egy félmilliós ország képes lesz megbénítani az ötszázmillió lelket számláló EU cselekvőképességét.
Věra Jourová kollégájával, az ugyancsak liberális dán alelnökkel, Margrethe Vestagerrel szemben nem hiszi, hogy van realitása a tagállamok kizárásának EU-ból: „Nem hiszem, hogy ezt bárki az asztalra merné tenni. Az uniós intézmények részéről pedig soha nem lesz nyomás ennek érdekében.”
Így készülnek Brüsszelben a feltételességi eljárás szigorítására
Merész ötletnek nevezte Johannes Hahn költségvetési biztosnak a Szabad Európa kérdésére elővezetett elképzelését, hogy a jogállami-költségvetési feltételességi eljárás hatékonyabbá tétele érdekében el lehetne gondolkodni az eljárás keretében a tagállami szavazati jog felfüggesztéséről. Věra Jourová – és úgy tűnik, a következő Európai Bizottság is – más, a hatékonyság javítását szolgáló eszközökben gondolkozik. Idesorolta annak lehetőségét, hogy esetleg a pénzek felfüggesztése mellett a belső piac előnyeiből is kizárják ideiglenesen azokat a tagállamokat, amelyek diszkriminatív bánásmód révén súlyosan vétenek a belső piac szabályai ellen.
Ehhez a terepet az éves jogállamisági jelentés készítheti elő, amely tartalmazni fog egy ötödik, kifejezetten a belső piac és a jogállam közötti összefüggést tartalmazó fejezetet. A biztos elmondta, hogy a bizottság már megkezdte a konzultációkat a cégekkel, köztük is kiemelten a kis- és közepes méretű vállalkozásokkal, többek között a tagállami szabályozási környezet kiszámíthatóságáról. Szerinte az új, december 1-jén hivatalba lépő testület annak a lehetőségét is megvizsgálja majd, hogy a jelenlegiekhez képest bővítse azoknak a jogállami vétségeknek a listáját, amely alapján a jövőben feltételességi eljárás alá vonhatnak tagállamokat. Példaként említette a médiaszabadságot mint esetleges új hivatkozási alapot, amelynek megsértése ilyen következményekkel járhat.
Von der Leyen második bizottsága Jourová várakozásai szerint azt is egyértelműbbé tenné, hogy a feltételességi eljárás keretében minden uniós forrást fel lehet függeszteni, nem csupán a kohéziós politikát érintő alapokat. Hangsúlyozta, hogy ez elvileg már most is lehetséges, más kérdés, hogy mivel Magyarország esetében a közbeszerzési gyakorlat áll az eljárás gyújtópontjában, a felfüggesztés csak a releváns kohéziós politikai forrásokat érinti. „Arra számítok, hogy egyértelműbben leírják majd, hogy minden uniós alapot érinteni fog az eljárás” – mondta.
Ehhez kapcsolódóan: Věra Jourová: Európa nem teríthet tovább vörös szőnyeget a putyini narratíva elé
Jourová szerint a magyar médiaszabadság helyzete sem reménytelen
Ennek kapcsán megjegyezte, hogy az elmúlt években sok üzleti vállalkozás tett nála panaszt a magyarországi üzleti környezet, diszkriminatív gyakorlatok és a magyar piacról való kiszorítást célzó intézkedések, akciók miatt. Emlékeztetett rá, hogy október eleji európai parlamenti beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kifejezetten megemlítette ezt a kérdést.
Věra Jourová második ötéves ciklusára esik a médiaszabadságról szóló uniós jogszabály (Media Freedom Act) előterjesztése és elfogadása, amely 2025 augusztusában lép hatályba. A cseh nemzetiségű bizottsági alelnök szavai szerint tisztában van a magyarországi médiahelyzet kihívásaival, de úgy véli, hogy ha nem is pofonegyszerűen, de a következő bizottság Magyarországon is érvényt szerezhet a sajtópluralizmust és -szabadságot és kifejezetten az újságírókat is védelmébe vevő jogszabálynak.
Két belépési pontot lát. Az egyik, hogy a jogszabály a médiapluralizmus garantálására kötelezi a tagállamokat; ennek része a különböző médiumokban megjelentetett állami hirdetések átláthatóságának biztosítása is. Ez szerinte a KESMA-t is reflektorfénybe helyezheti a jogszabály végrehajtása során. „A tagállam nem hozhat létre aszimmetrikus helyzetet” – húzta alá.
A második potenciális belépési pont a médiahatóság függetlenségének biztosítása. A biztos elismerte, hogy nem lesz könnyű bizonyítani, hogy a magyar médiahatóság nem független, hiszen erre nyilván nem fog panaszkodni. „A következő bizottság számára nehéz kihívás lesz, de nem lehetetlen” – vélekedett a jogállami stafétabotot egy finn és egy ír biztos kezébe hamarosan átadó bizottsági alelnök.
Az új bizottság fókuszában a fiatalkorúak online védelme
Věra Jourova arról is beszélt, hogy a következő bizottság egyik elsődleges prioritása az ő területén a fiatal generációk mentális védelme lesz, amit a háborúk mellett az egyik legriasztóbb problémának nevezett. Ennek során szerinte az EU-nak komolyan fontolóra kell vennie, hogy elegendők-e a meglévő korhatárok. „Általában elutasítóan viszonyulunk mindenféle tiltáshoz, de valamit tennünk kell” – mondta a Szabad Európának arra a felvetésére, hogy az EU szerinte kész lehet-e az ausztrál modell alkalmazására.
Ausztráliában mostantól a 16 éven aluliak számára tiltott az internetes hozzáférés. Az alelnök nem biztos abban, hogy az EU követni fogja a példát. Ugyanakkor – mutatott rá – ő már olyan javaslatokat is kapott kívülről, hogy a kínai modellt kellene követni, amelyben lekapcsolhatják az internetet. Ezt azonban annál is inkább elképzelhetetlennek tartja, mert „mi nem az államot, hanem a kiskorúakat akarjuk megvédeni”. Arra is emlékeztetett, hogy az EU-ban a digitális szolgáltatási jogszabály (DSA) szabályainak esetleges megsértése miatt vizsgálat folyik a kínai TikTok ellen.
