A világ gazdasági szakemberei úgy számolnak, hogy 2021 a helyreállás éve lehet. Sok faktor befolyásolja azonban a felépülést, és még ha minden a terv szerint halad is, a szegényebb régióknak jóval nagyobb kihívás lesz majd talpra állniuk.
A koronavírus-járvány komoly csapást mért a világ gazdaságára 2020-ban, miközben a kereskedelem behúzta a féket, a kormányzati költések az egekbe szöktek, ahogy az országok próbálták enyhíteni a járvány hatásait. Ahogy kezdődik az új év, egyre többekben merül fel a kérdés: várható felépülés idén, és ha igen, akkor milyen tényezők alakítják majd?
Rég nem látott válság
A Covid-19-járvány sok közgazdász szerint a második világháború óta nem látott gazdasági válságot produkált a világon. A koronavírus majdnem minden – ha nem minden – országot érintett, több mint 85 millió ember fertőződött meg és a halottak száma is meghaladta az 1,8 milliót.
Mindeddig példátlan léptékű járványügyi korlátozásokat vezettek be, a Földön minden második ember megtapasztalhatott valamiféle lezárást az elmúlt évben. Egyes kormányok hajlandóak voltak megnyitni a pénzcsapokat is, hogy támogassák a cégeket és a háztartásokat. Becslések szerint több mint 12 ezer milliárd dollár összértékben öntöttek a világ kormányai a gazdaságaikba pénzt 2020 márciusa óta.
De hiába a sok állami pénz, világszerte lelassult a kereskedelem, leállt a turizmus, megszakadtak az ellátási láncok, és sok egyéb kár is érte a gazdaságot. Az OECD úgy becsüli, hogy a világ GDP-je 4,5 százalékos recesszióval zárja majd az évet.
Az ENSZ kalkulációi szerint 130 millió embert taszíthatott a járvány szegénységbe, és tovább nőtt a világban tapasztalható már eddig is jelentős egyenlőtlenség is. Ráadásul a koronavírus első hullámát az óvatlanabb országokban az ősszel egy második követte, amely még az elsőnél is több fertőzöttet hozott magával.
A vakcina lehet a megoldás a gazdaság gondjaira is?
Azzal majdnem minden szakértő egyetért, hogy a gazdasági felépülés nagymértékben függ az oltásoktól. A legtöbb figyelmet eddig a Pfizer és a BioNTech közös oltószere kapta, ezzel kezdték meg Magyarországon is az egészségügyi dolgozók oltását. De több vakcina vár még engedélyre, vagy van köztük olyan is, amely már egyes országokba már zöld utat kapott.
Ennek ellenére sokan arra figyelmeztetnek, hogy a vakcina engedélyezésétől kezdve még sok időnek el kell telnie ahhoz, hogy elég embert be tudjanak oltani. Ráadásul vannak logisztikai problémák is, és alapból nem egyszerű feladat a szükséges mennyiségben legyártani az oltásokat.
Hazai és külföldi szakértők is azzal számolnak, hogy legalább egy évre még szükség lesz ahhoz, hogy visszakapaszkodjon a járványt megelőző szintre a gazdaság, akkor is, ha az oltás rendben zajlik.
Egyenlőtlen felépülés
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy komoly eltérések lehetnek a gazdasági felépülés ütemében, és a legsérülékenyebb és legszegényebb országok jóval tovább nyöghetik a járvány utóhatásait. A fejlődő gazdaságok különösen ki vannak szolgáltatva az ellátási láncok sérüléseinek, hiszen gyakran nagyban támaszkodnak az összeszerelő munkákra, amelyeket a felvevő piac és a gyártáshoz szükséges nyersanyagok is erősen befolyásolnak.
Ráadásul a szegényebb régiók arra kényszerülnek, hogy hiteleket vegyenek fel, ami még kiszolgáltatottabbá teheti őket. De vannak olyanok is, akik megerősödve jöhetnek ki a válságból. Úgy tűnik, hogy Kína, ahol először mutatták ki a koronavírust, már túl van a nehezén.
A világ második legnagyobb gazdasága 2020 harmadik negyedében 4,9 százalékos növekedést tudott produkálni az előző év azonos időszakához képest, így ezzel az élre került a világ gazdasági felépülési versenyében.
De még ez sem volt elég, hogy ellensúlyozza az év elején elszenvedett kárt az ázsiai országban. Az év első negyedében egész Kínában egy sor gyár leállni kényszerült, és a gazdaság 6,8 százalékkal zsugorodott. Amióta közölnek Kínában negyedéves GDP-adatokat, ez volt az első alkalom, hogy az ország gazdasága recesszióba fordult. Elemzők szerint viszont a biztató harmadik negyed arra utalhat, hogy kifizetődtek az év elején hozott drákói intézkedések.
A kékgalléros munkavállalók még sokáig bajban lehetnek
De nem csak régiónként tér el, hogy mekkora kárt okozott a járvány, a társadalom különböző rétegeit is eltérően érintette. A szellemi munkát végzők és a fizikai munkát végzők számára teljesen máshogy alakult 2020.
„Miközben az irodai alkalmazottak a konyháikban és a hálószobáikban dolgoznak tovább, a kevésbé megfizetett munkások, akik felszolgálóként, takarítóként, vagy bolti eladóként keresték meg a kenyerüket, új munka után kell, hogy nézzenek” – jellemezte a helyzetet az Economist.
2020 első kilenc hónapjában világszinten 11,7 százalékkal csökkent a munkaórák száma az ENSZ becslése szerint, ez olyan mintha 332 millió teljes állás szűnt volna meg. Hogy mi lesz a munkaerőpiaccal idén, az nagyban függ a járvány alakulásától és a kormányok intézkedéseitől is.
„Ha túl korán oldják fel a járványügyi előírásokat, akkor azt kockáztatják meg, hogy hosszabb lehet a járvány, és súlyosabb lehet a hatása a munkaerőpiacra. Szóval fontos megtalálni a kellő egyensúlyt az egészségügyi, a gazdasági és a társadalmi intézkedések között” – mondta Steve Kapos az ENSZ munkaügyekért felelős szervezetének, az ILO-nak az elemzője.
Ahol árt a segítség
Az OECD úgy becsüli, hogy 2021-ben a globális GDP 5 százalékos növekedést fog produkálni. De számos olyan tényező van, ami ezt befolyásolhatja, köztük a vírus esetleges újabb hullámai, a polgárok hajlandósága az előírások betartására, a fogyasztói és a piaci bizalomindexek alakulása, és az állami segítség mértéke.
Elina Ribakova, a Nemzetközi Pénzügyintézet (IIF) közgazdásza szerint a kormányoknak komoly kihívás lesz majd, hogy el tudják dönteni, mikor kell közbelépni, és mikor kell hagyni a piacot, hogy tegye a dolgát. „Megvan az egyensúly aközött, hogy támogatást adunk, és aközött, hogy a természetes piaci folyamatok útjába állunk. Egyes szektorok nem fognak talpra állni, és el kell kerülnünk a zombicégek létrehozását” – mondta a szakértő. Zombicégeknek nevezik azokat a vállalatokat, amelyek csak az állami mentőcsomagokból tengődnek, de nincs valós gazdasági teljesítményük.
Ribakova úgy véli, hogy az oltási programok sikerétől függően a jövő év végére kilábalhat a gazdaság a gödörből, de itt komoly eltérések lesznek majd területenként, és lehetnek olyan országok, amiknek még évekbe telhet, hogy helyreállítsák a gazdaságukat.
Tony Wesolowsky cikke
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
