Visszatekintés legfontosabb cikkeinkre az év első feléből. Magántőke a pályaudvarokban: mi a garancia arra, hogy a köz javát szolgálja? A Szia, Tanárnő! szerzője: Hiányzik az optimizmus a diákokból, mert elvették a perspektívát előlük. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Visszatekintés legfontosabb cikkeinkre 2024 első feléből
Ritkán indul olyan erősen az év, mint 2024-ben: februárban robbant a kegyelmi ügy, amibe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit volt igazságügyi miniszter. Ennek hullámain bukkant fel Magyar Péter, akinek politikai szerepvállalása meghatározta 2024-et.
Kipereltük az autópálya-koncesszió mellékleteit, Száraz István műgyűjtő lett, aranyvízumprogram, Balásy Gyula sikerének titkai: cikkeink a hatalom gazdasági hátteréről. Szuverenitásvédelem, az orosz finanszírozású propagandahálózat anyagai és a magyar közmédia: írásaink a hatalom biztosítékairól.
Májusban ünnepeltük meg, hogy húsz éve lettünk az Európai Unió tagjai – nagy segítség volt, azonban az áttörés elmaradt. Budapesten járt a kínai elnök, és miközben a magyar kormány az EU-s pénzekért küzdött, Románia több gazdasági mutatóban leelőzte Magyarországot. Júniusban választások voltak: nagyot bukott a régi ellenzék, kisebbet a Fidesz, és áttört a Tisza.
Magántőke a pályaudvarokban: mi a garancia arra, hogy a köz javát szolgálja?
Ez a terv semmiben nem különbözik a korábbi szocialista kormányok kései időszakra jellemző rablóprivatizációjától – reagált Vitézy Dávid arra, hogy a kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekre hivatkozva 99 évre magánkézbe adná a főbb budapesti pályaudvarok ingatlanhasznosítását. Az elképzelést Orbán Viktor is a védelmébe vette a minap a parlamentben, mondván, „a reptér pénzt hoz, a vasútállomás pénzt visz”, az állam nem tudja megoldani a felújítást. Tevan Imre szakújságíró szerint amúgy nem az a baj, hogy bevonják a magántőkét a fejlesztésekbe, hanem az, hogy nem tudni, milyen feltételekkel.
A Szia, Tanárnő! szerzője: Hiányzik az optimizmus a diákokból, mert elvették a perspektívát előlük
Úgy érzi, elszalasztott lehetőség az oktatás, mert ahelyett, hogy a pedagógusok az életre készítenék fel a diákokat, egy nem túl életszerű érettségi feladatsorra kell trenírozniuk őket éveken át. Tinédzsernek lenni sosem könnyű, de nekünk a kilencvenes években még a szüleink jó szívvel mondogatták, hogy majd jobb lesz a rendszerváltás, a határok megnyitása és később az EU-csatlakozás miatt. Ma viszont már nem hallanak ilyet otthon a fiatalok, hiányzik belőlük ez a fajta optimizmus, mert azt látják, hogy elvették előlük a perspektívákat – mondja Polyák-Pásztor Diána, a Szent László Gimnázium magyar- és történelemtanára, a Szia, Tanárnő! TikTok-csatorna szerzője.
Az etnikai komfort ára a relatív gazdasági lemaradás: Csata Zsombor szociológus a kisebbségi boldogulás nyelvi kapcsolatairól
Hogyan hat a nyelvi otthonosság az anyagi sikerességre? Miért előny az, ami máshol nyelvi hátrány? Miért hasznosabbak a magyarországi tőkebefektetések a paternalista támogatáspolitikánál? Miért erősödik a magyar nyelvi buborék, melyek a kétnyelvűség költségei, és mi az etnikai marketing oka? Interjú a párhuzamos kisebbségi hálózatok hozzájárulásáról a szubjektív jóléthez, és gazdasági hátrányairól.
„A gyerekek nem fognak tisztelni, amíg nem félnek tőled” – bántalmazással vádolnak egy ismert edzőt
Megalázó, személyeskedő, káromkodással teli nyelvezetet használ sokszor kiskorú sportolókkal is, sőt időnként rángatja, megszorítja, lökdösi őket – állítja egy ismert ritmikusgimnasztika-edzőről a Szabad Európa szerkesztőségének több forrása. A nekünk nyilatkozó sportolók, edzők és szülők szerint az általuk kifogásolt, a sportágban és egy budapesti klubban fontos szerepet betöltő szakember miatt az elmúlt években több élsportoló hagyta abba a sportot. Több panaszos tavasszal bejelentést tett a Nemzetközi Tornaszövetség etikai testületénél, ahol vizsgálat indult.
Illés Fanni: Ha anyukám nincs, akkor nem jutok ki a párizsi olimpiára sem
Az orvosok a születése pillanatában lemondtak róla, azt mondták az édesanyjának, hogy a lánya halva született, sikerült újraéleszteni, de inkább meg se nézze, mert nincsenek lábai. Azt is mondták Erzsinek, hogy valószínűleg értelmi sérült, lehet, hogy meg sem éli a 18. születésnapját, ezért inkább hagyja a kórházban és adja örökbe. Erzsi néhány nap múlva visszament a lányáért, és hazavitte. Tihamér, a férje tanította úszni. Egy olyan faluban laktak, ahol az édesapján kívül senki sem akarta őt úszni tanítani, uszoda sem volt a környéken. Illés Fannit a pekingi olimpiára is az édesapja készítette fel egy hotel 22 méteres medencéjében, SMS-ben küldték más edzők az edzéstervet. Illés Fanniból azóta többszörös paralimpikon lett. Azt mondja, hogy akkoriban egyedül az apja hitt abban, hogy lehet belőle valaki. Nagyinterjú anyaságról, szülési depresszióról és a hogyan továbbról.
A migráció az emberiség fejlődésének természetes része – interjú Kia Goolesorkhi egészségügyi közgazdásszal
„A gólya, a fecske Magyarországon magyar madár. Vajon Afrikában afrikainak számít?” – tette fel a kérdést a migrációs egészségüggyel foglalkozó, már huszonhét éve Magyarországon élő egészségügyi közgazdász, Kia Goolesorkhi. A jelenleg a pécsi orvosi egyetemen dolgozó, iráni származású szakember szerint bizonyított tény, hogy egy befogadó országba érkező migránstömeg egyszázalékos növekedése kétszázalékos GDP-emelkedéssel jár.
A szíriai rezsim bukása csapás Oroszországnak, de mit jelent az ukrajnai háborúra nézve?
Elemzők szerint az ukrajnai harctéri helyzetre nem lesz jelentős hatással Oroszország nagy szíriai kudarca, noha ez részben attól függ, hogy mi lesz a sorsa Moszkva katonai támaszpontjainak a közel-keleti országban, a tartúszi kikötőnek és a Hmejmim légi bázisnak.
Egy másik cikkünkben elemeztük, mire képes az Oroszország által először bevetett hiperszonikus Oresnyik rakéta.
Európa inváziója: egy migránsellenes narratívákat terjesztő, gyanús és névtelen X-fiók sokféle arca
Az európai bevándorlókról dezinformációkat terjesztő egyik legbefolyásosabb X-fiók hamis cégek és személyazonosságok létrehozásával próbálja elrejteni a tevékenységét, amelyet legalább részben az anyagi haszonszerzés vezérel – derült ki a Szabad Európa vizsgálatából.
